Eltüntették a Jó iskolát

Olvasási idő kb. 2 perc

Két nap alatt megszüntették a Jó iskolát kívánunk! című, tanévkezdésre indított internetes faliújságot

Két nap alatt megszüntették a Jó iskolát kívánunk! című, tanévkezdésre indított internetes faliújságot, amelyben többek között Lackfi János költő, Csapó Benő oktatáskutató, Kürti Sándor cégvezető, és Szalóki Ági énekes mondja el, mit gondol az oktatásról, írja a Figyelőnet.

A tanévkezdés napján tette közzé a - korábban az oktatási tárcához, ma a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó – Educatio Kft., hogy elindította a „Jó iskolát!” című honlapot, illetve annak youtube-os változatát. Az Educatio közleménye szerint  „a közoktatás minőségének kérdése Magyarországon még az utóbbi évtizedekben sem vált kulcskérdéssé a közvélemény számára. Annak ellenére, hogy a szakemberek idehaza és külföldön évtizedek óta egybehangzóan jelzik; társadalmi-gazdasági fejlődés a XXI. században elképzelhetetlen az iskolai gyakorlat korszerűsítése nélkül”. Az anyagban megjelent elkötelezett civilek és oktatással foglalkozó szakértők megnyilatkozásai mellett arra is felszólították a honlapra látogatókat, hogy tegyék közzé véleményüket ők is a mai magyar iskoláról.

A joiskolat.hu megszüntetésének valódi okát senki nem ismeri. Szelényi Zsuzsanna, az Aktív Állampolgárság Alapítvány kuratóriumának elnöke, sajnálta a megszüntetést, a miértről ő is csak találgatott, ahogyan a többi megkérdezettből is néhányan. Mint mondta, a felvételeken politikailag semleges szereplők, szakemberek, művészek mondták el véleményüket. Ő például arról beszélt az interjúban, hogy egy jó iskolában minden szereplő „komoly félnek” érezheti magát. A gyerekeket is partnernek tekintik a tanárok, nyilvánvalóan a képességeiknek megfelelően. Ebben a megközelítésben a gyerekek érzik, hogy az iskola minősége rajtuk is múlik, motiváltabbak lesznek, és jobban teljesítenek. Egy másik gondolat arról szólt, hogy egy jó iskola nyitott és ezáltal közösségformáló szerepet vállalhat akár egy egész településen. Az is fontos - mondta Szelényi -, hogy a mai iskolának a 21. századi valóságot kell tükröznie, mind a tartalmakban, mind pedagógiai eszközökben, mind a gyerekek számára természetes tevékenységi formák alkalmazásában.

A Poronty elérte a film egyik megkérdezettjét, de ő is csak annyit mondott, hogy a két nap alatt még éppen sikerült megnéznie a szerinte jól sikerült összeállítást, majd azt tapasztalta, hogy eltűnt, és lekerült a youtube-ról is, sajnos. Lackfi János költő pedig a Figyelőnettől értesült, hogy az oldalt levették. „Pedig tanulságos beszélgetések voltak. Nagyon örülnék, ha folytatódhatna a többpólusú párbeszéd az oktatásról, mert minél több az ötlet, annál gazdagabb eredmény születhet” – vélekedett a FigyelőNet kérdésére.

A www.joiskolat.hu oldal uniós pénzekből, az úgynevezett TÁMOP 3.1.1 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” projekt keretében készült. Mivel mi sem láttuk a filmet, legfeljebb az olvasót kérdezhetjük, szerintük milyen lenne a jó iskola.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Vakmacska
Vakmacska
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.