A nemi érés manapság jóval korábbra kezdődik, mint akár egy évszázaddal ezelőtt.
A nemi érés manapság jóval korábbra kezdődik, mint akár egy évszázaddal ezelőtt: egy dán tanulmány szerint egy mai átlagos lánynál hat évvel korábban - akár már tízéves kor előtt - megjelennek a nemi érés első jelei, mint az anyák-nagyanyák generációjában.
Régóta megfigyelhető irányzat, hogy egyre korábban kezdenek kialakulni a lányoknál a másodlagos női jegyek (pl. az emlők kifejlődése, szeméremszőrzet megjelenése), mint akár 20-30 évvel ezelőtt. Egy dán kutatásban 1000 kislány esetében vizsgálták a pubertás kezdetét, és azt találták, hogy a mai lányok átlagosan 6 évvel korábban kezdenek serdülni, mint a XIX. század lányai. Akkortájt a pubertás kezdete 15 éves korban volt, mára pedig már akár 9 éves korban is megjelenhetnek a nővé érés első jelei.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ez nemcsak a szokásos testi és lelki problémákkal terheli meg a mai lányokat, hanem a túlságosan korán érvényesülő ösztrogénhatás következtében a későbbi életszakaszokban megnövekedhet az emlőrák és bizonyos keringési betegségek esélye is. Az előbbiekkel kapcsolatban a koppenhágai egyetemen folyó kutatást vezető dr. Anders Juul hangsúlyozza, hogy a serdülés kezdetének előbbre tolódásával most már akár alsótagozatos gyerekeknél is jelentkeznek azok változások, melyekkel a néhány évvel idősebb tizenévesek is nehezen birkóztak/birkóznak meg - gondoljunk csak arra, hogy a serdülőkor akkor sem könnyű időszak a gyerek életében, ha csak 12-14 éves korban jön el, nem is szólva az ennél fiatalabbakról. Felkészítjük-e erre gyerekeinket - vagy akár csak magunk is fel vagyunk-e készülve a fent vázolt tendenciából adódó következményekre és szülői feladatokra?
Az egyre korábbi pubertásra még nem sikerült kétségbevonhatatlan magyarázatot találni, de elsősorban környezeti tényezőknek tulajdonítanak benne szerepet. Felmerült, hogy az értékes tápanyagot nem vagy alig tartalmazó, silány minőségű élelmiszerek („junk food”) népszerűsége, illetve a gyermekkori elhízás már-már „járványszerű” terjedése okolható a jelenségért. De ugyanígy ludas lehet benne például a biszfenol A nevű vegyület is (mely többek között egyes cumisüvegek anyagában is megtalálható). Ez utóbbi feltételezés bizonyítására dr. Juul munkacsoportja vér- és vizeletmintákból igyekszik kimutatni a gyanúba vett vegyszereket.
