Jogunk van kiűzni a gyereket az anyaméhből?

Olvasási idő kb. 2 perc

Van-e jogunk szülőként kiválasztani, melyik napon szeretnénk világra hozni gyermekünket? Heti kérdés.

Manapság egyre többen választják a programcsászárt, mert féltik a testüket vagy mert félnek a szülés fájdalmaitól és sajnos sok orvos enged is a nyomásnak, holott egészségügyileg egyáltalán nem lenne indokolt a beavatkozás. Főleg nem, ha a mániákus szülő egy bizonyos dátumhoz ragaszkodik és ha kell, lefizeti a szülészt, hogy teljesüljön a kívánsága. Vajon beavatkozhatunk-e ennyire durván a szülésbe és jogunk van-e szülőként kiválasztani, melyik napon szeretnénk világra hozni gyermekünket? Heti kérdés.

Azt gondoltam, sosem kerülök majd ilyen helyzetbe, eddig mindkét szülésem spontán indult és bármit megtettem volna, hogy ne kelljen műteni. Aztán a sors most úgy hozta, hogy a kiírt dátum is eltelt, a lányom pedig még mindig nem akar kibújni. A természetes szülés híve vagyok, azaz ha lehet, elkerülném a mesterséges beavatkozásokat, de vajon meddig várhatok? Nyilván nem fogja engedni az orvos, hogy a szülés ideje átcsússzon a következő évre, no meg a fogamzás napjának pontos ismeretében elszámolásról sem lehet szó.

A saját kényelmetlenségem feletti sopánkodás természetesen nem befolyásoló tényező, ám a méhlepény öregszik, és korábban mindkét gyerek már jóval a szülés előtt elkezdett fogyni odabent. Az idő tehát sürget – az orvosom pedig felajánlotta, hogy szerdán megpróbálkozhatunk az indítással, ha én is szeretném. Természetesen várhatunk még, amíg a ctg eredményei azt jelzik, hogy jól van bent a poronty, de azért nem a végtelenségig. Hozzátette, hogy ha péntekig nem születik meg a baba, a karácsonyt a kórházban fogom tölteni. Nekem kell dönteni: várok türelmesen, amíg magától beindul a szülés (mi van, ha nem?), vagy bevonulok szerda reggel az intézménybe és zselével vagy burokrepesztéssel rövidre zárjuk a kérdést.

De van-e jogom kiűzni a lányomat a biztonságot adó anyaméhből?

(Amikor Tünde a posztot írta, még nem sejtette, hogy a problémája könnyen és gyorsan megoldódik – A szerk.)

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?