29. hét
Tömeg: 62 kg
Részt vettem a szokásos háromhetenkénti terhesrendelésen, ahol kiderült, hogy a terheléses cukorvizsgálatom eredménye rendben van, a 3,89-5,84-es referenciatartományban az éhgyomri értékem 4,11, a cukorszirup megivását követő 2 óra elteltével pedig mindössze 3,79. A vérvétel egyéb értékei között volt jó néhány eltérés, de csak apróbbak, a doki szerint nem érdemes foglalkozni velük. A méhszájam zárt, de a gyakori keményedések miatt azért jobb az óvatosság, ha lehet, a gömbvillám természetemből kicsit vegyek vissza, hangzott a javaslat.
Az öt kilós hízásra rögtön úgy reagált, hogy eszembe ne jusson elbízni magam, a következő hetekben simán fel tud ugrani még 10, ha nem figyelek oda. A vízvisszatartásból következő súlygyarapodás elkerülésének érdekében sómentes diétára ítélt. Hiába mutogattam a vékony bokáimat, azt mondta, ha azt szeretném, hogy gazella maradjak, akkor ne egyek sót. Ha sok sót eszem, akkor orrszarvú leszek. Na tessék, még egy állat, mintha a mamut nem lett volna elég. A sómentesség most annyiból áll nálam, hogy nem sózom utólag meg automatikusan az ételeket és megállom, hogy a paradicsomot is nyakon öntsem nátrium-kloriddal.
A játszóterünkön összefutottam egy kismamával, akinek hasonló méretű hasa van, mint nekem. Kiderült, hogy új arc, nemrég költöztek a lakóparkba. Arra is fény derült, hogy amellett, hogy mindössze másfél hét van a terhességi heteink között, ő is az Uzsokiban fog szülni és ugyanahhoz a dokihoz jár, mint én. Nem lepődtem meg nagyon, hogy neki is sómentes diétát írtak elő, megfejelve egy kis szénhidrát diétával – a terheléses cukorvizsgálat eredményei miatt, mert egyébként ő is csak néhány kilót hízott. Kiderült az is, hogy az első gyereke grammra és centire pontosan ugyanakkora méretekkel bírt szülés után, mint az én elsőszülöttem.
Jut eszembe, az újszülött súlya. Első terhességem alatt körülbelül 8 kilót híztam, a baba 2500 grammal jött világra, nagyon picinek tűnt. Gondoltam, a másodiknál majd jobban figyelek és ettem, ha kellett, ha nem. A súlygyarapodás 13 kiló volt, a lányom viszont mindössze 2200 grammot nyomott, amikor megszületett. Amellett, hogy a 13 felszedett kilóból 8 rajtam maradt, megállapítottam, hogy az égvilágon semmi köze a gyerek születési súlyának ahhoz, hogy mennyit zabálok terhesség alatt, sokkal inkább genetikai okokra vezethető vissza az egész – ebben az orvosom és a szívultrahangos doktornő is megerősített. Tehát továbbra is tartom, hogy nem kell minden édességet magába tömnie a kismamának. Bár neki kétségkívül kellemes perceket szerez a nassolás, de szülés és szoptatás után majd hónapok múlva is bánni fogja, hogy elengedte magát.
