Barbár csonkítás a kisfiúk körülmetélése?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokan vallási, mások egészségügyi meggyőződésből metéltetik körül gyermeküket, vagy saját magukat.

Hogy különbség van a fiú- és lány- gyerek között, az a napnál is világosabb, az első szembetűnő dolog azonban a két láb között található „fütykös”, mely - fiúgyerekkel rendelkező szülőtársaim nevében is mondhatom - számos problémát generál.

Ezek közül az egyik legnagyobb vihar, mely egy néhány centis bőrdarabka, a fityma körül dúl, a körülmetélés, ami a legősibb és egyben leggyakoribb sebészeti beavatkozásnak számít.

Amerikában a férfiak több mint 85 százalékánál elvégezték a műtétet, főleg megelőző egészségügyi beavatkozásként, Nagy-Britanniában azonban a második világháború óta egyre csökken a körülmetélések száma. A témáról ugyanis nem csak az átlagembernek, hanem az orvosoknak is igen eltérő a véleménye, s míg egyesek barbár és felesleges beavatkozásnak tartják, addig mások meggyőződéssel állítják, hogy a körülmetélés jó dolog.

Sokan úgy tartják, hogy senkinek, még a szülőnek sincs joga olyan döntést hozni a gyerekkel kapcsolatban, mely egy életre szól, sőt, a vallási okból elvégzett beavatkozást is megkérdőjelezik, igaz filozófiai indíttatásból, hiszen Isten nem akarhatja, hogy megcsonkítsuk a gyermekeinket. Amennyiben valaki úgy dönt, hogy szeretné elvégeztetni a beavatkozást, az felnőttként megteheti, mint ahogy sokan élnek is ezzel a lehetőségükkel.

A körülmetélés ugyanis egy fájdalmas beavatkozás, mely által egy kis részt, konkrétan a fityma végét eltávolítják a makkról. A műtétet helyi érzéstelenítéssel végzik, s bár rövid idő alatt túl van rajta a páciens, néhány napig fájdalmas a pisilés és a ruha viselete is. Ezt sokan pedig nem hitbéli meggyőződésből csináltatják meg a gyermekükkel, hanem mert úgy gondolják, hogy higiénikusabb és erősíti a férfiasságot. Egyes szakértők szerint megelőzi a fitymaszűkületet, és a különböző gyulladásokat, valamint 35 százalékkal csökkenti a szexuális úton terjedő fertőzések esélyét is. Az AIDS elleni küzdelemben is szerepet kapott, ugyanis egyes kutatások arról számolnak be, hogy a körülmetélt férfiaknál kisebb gyakorisággal fordul elő HIV fertőzés.

Más orvosok értelmetlen beavatkozásnak tartják, s meggyőződésük, hogy a fitymának jelentős élettani és anatómiai szerepe van, nem véletlenül van ott, ahol. A fityma nyugalmi állapotban védi a makkot és a húgycsőnyílást, nem csak a mechanikai behatásoktól, hanem a fertőzésektől is, ráadásul megakadályozza a vizeletcsepegést és az előváladék kenődését szex közben. Arra is rámutat az ellenzéki oldal, hogy kevésbé érzékeny a makk a körülmetélés után, mivel a nagyon érzékeny felülete folyamatosan érintkezik a ruházattal, így az orgazmus is később érhető el.

A szexuális életben is különbséget jelenthet a fityma hiánya, igaz, sokan állítják, akik felnőttként műttették meg magukat, hogy nem éreznek különbséget. Vannak, akik meggyőződéssel állítják, hogy sokkal élvezetesebb lett a nemi aktus a körülmetélés után, a nők többsége ráadásul jobban kedveli a körülmetélt férfiakat, mert tisztábbnak vélik őket. Az eljárás ellenzői ellenben állítják, hogy az egészséges nemi fejlődés részéhez tartozó önkielégítés egyenesen lehetetlenné válik, legalább is nehézkessé a kis bőrdarab nélkül.

Az első írásos dokumentum a körülmetélésről időszámításunk előtt 2300-ból származik, Egyiptom területéről (az egyiptomi férfi múmiák mindegyike körül van metélve), s napjainkig rutineljárásként végzik a világ számos országában, vallásos, higiéniai, vagy egyéb indokból. A zsidó vallás szerint a fiúgyermekeken születésük utáni nyolcadik napon kell elvégezni, s ez a „húsba vágott jel”, Ábrahám és teremtője közötti szerződés pecsétje az élet forrásán hagyott nyom, míg a muzulmánoknál a lelki megtisztítást jelképezi, s náluk később, a serdülés előtt valamikor végzik el a fiúkon.

A sok pro és kontra érv ellenére a világon minden tíz férfiból legalább három körül van metélve, eltekintve attól, hogy milyen indíttatásból hajtották rajta végre a beavatkozást. Aki fontolgatja, hogy elvégezteti a nyisszantást a kisfián, olvassa el dexterke hasznos tanácsait.

forrás: korulmeteles.hu

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

win
win
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.