Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy fejlődő szervezetnek naponta minimum 1-2 órát a szabadban kell töltenie: a friss levegőn való tartózkodás ugyanis étvágyfokozó.
A csecsemők és kisgyerekek egészséges fejlődésének egyik fontos feltétele a szabad levegőn való tartózkodás. Egy fejlődő szervezetnek naponta minimum 1-2 órát a szabadban kell töltenie: a friss levegőn való tartózkodás ugyanis étvágyfokozó.
Egy szabad levegőn elfáradt baba vagy kisgyermek éhesebb lesz, altatni is könnyebben lehet majd, mint azokat a gyerekeket, akik az egész napot a szobában töltik. A szabad levegő ugyanis oxigénben dúsabb, mint a szobáé, amely a baba szervezetében gyorsítja az anyagcserét, levegőcserét. Minden baba és mama napirendjébe könnyen beilleszthető a napi minimum 1-2 óra séta, mondják a gyermekorvosok.
Miért kell a séta?
Az első 6 hónapban a kisbaba testsúlya és testhossza változik a leglátványosabban, a második félévben pedig a mozgása. Mindkét korszakban a fejlődés alapja a jó minőségű táplálék. Ahhoz, hogy ez a hihetetlen mértékű testi változás megvalósuljon, a szülőknek kell biztosítaniuk a legfontosabb két feltételt: a mozgáshoz szükséges biztonságos és egészséges környezetet, többek között a szabad levegőn eltöltött aktív időt és a megfelelő táplálást, derül ki a Magyar Gyermekorvosok Társaságának hírleveléből.
Miből és mennyit adjunk enni és inni a gyermekünknek, hány órát tartózkodjuk a szabad levegőn annak érdekében, hogy biztosítsuk számára a megfelelő testi és mozgásbeli fejlődést az első évben?
Aranyszabályok
- minimum napi 1-2 órát töltsön a baba a szabadban (időjárástól függően)
- igénytől függően naponta 5-6 alkalommal etessük meg (a többször kisebb mennyiség jobban hasznosul, mint a ritkábban több)
- a naponta elfogyasztott ételek mennyisége az egyéni szükséglethez igazodjanak (ez függ a kortól, a testsúlytól, a napi mozgásaktivitástól, érdemes a védőnővel megbeszélni)
- 6 hónapos korig kizárólag anyatejet kapjon a csecsemő (az energia-, a tápanyag- és a folyadékszükségletét is fedezi, sőt hosszúszénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavat is tartalmaz (többek között az intellektuális fejlődést is elősegíti)
- a második félévben kb. 5-8 dl anyatejet kapjon naponta (attól függően változik, hogy 5 dl vagy 8 dl a megfelelő, hogy milyen egyéb ételekből milyen mennyiséget kap a pici, a hozzátáplálás kezdetén, amikor még szinte csak kóstolgat a csecsemő, addig nagyobb mennyiségre van szüksége anyatejből, mint amikor már egy teljes adag húsos főzeléket is megeszik)
- amennyiben nincs elegendő anyatej, tápszert kapjon a csecsemő és ne bolti dobozos tejet, piacon beszerezhető tehén- vagy kecsketejet (a tápszerben a növekedéshez szükséges főbb tápanyagok mind megtalálhatók például könnyen emészthető fehérje, jó minőségű zsiradék, szénhidrát (tejcukor és keményítő formájában), ásványi anyagok, vitaminok és bizonyos tápszerek még hosszúszénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak is vannak)
- 9 hónapos kort követően naponta kapjon hússal kiegészített főzeléket (a húsok nagyon jó fehérje- és vasforrások. A fehérje a növekedéshez, a csontok, az izmok, az agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen.)
- friss gyümölcs 6 hónapos kort követően naponta adható (kiváló vitamin-, ásványi anyag- és rostforrás)
- natúr tejtermékeket csak 8-9 hónapos kortól kóstoltassunk a babával, nagyobb mennyiséggel csak 10 hónapos kor után kínáljuk (a tejtermékeknek sajnos túl magas a fehérje és ásványi anyag tartalmuk, pedig kiváló kalciumforrások lehetnének)
