Oltási naplónk témája a soron következő, 15 hónapos korban beadandó MMR oltás, ami három betegség ellen nyújt védelmet: kanyaró, mumpsz és rubeola. Mindhárom esetben a kórokozók élő, gyengített változatait tartalmazzák az oltóanyagok, s ennek köszönhetően ez az oltás az, amit gyermekünk talán a legjobban megszenved.
A kanyaró vírus okozta betegség, a légzőszervet, a bőrt és a szemet támadja meg. Magas lázzal, köhögéssel és orrfolyással jár, az arcon viszkető, rózsaszín kiütések jelentkeznek. Lappangási ideje 10-15 nap. A fiatalabb orvosok nem is igen ismerik fel a tüneteit, pedig nem is olyan régen még rengeteg gyerek nyomta otthon az ágyat miatta. Egyes szakértők szerint, a betegség két héten belül nyomtalanul és magától gyógyul, 1947 óta mégis oltanak ellene, szövődménye ugyanis légúti fertőzések, valamint tüdő-, vagy középfülgyulladás is lehet. A kanyaróoltás azonban nem ad tartós védettséget, 11 éves korban újra oltják a gyerekeket.
A mumpsz, azaz a járványos fültőmirigy-gyulladás, szintén vírus okozta megbetegedés, lázzal, izomfájdalommal és fejfájással kezdődik. Az állkapocs vonalában lévő, fül alatti nyálmirigyek megduzzadnak, amitől a betegek szabályos pocok ábrázatot öltenek, s esetenként a herék és a petefészkek, valamint a női mellek is így járhatnak. Gyerekkorban viszonylag ártalmatlan betegség, ritkán követi szövődmény, igaz, nagy fájdalommal jár. Tizenéves és felnőtt betegek heregyulladása, mely az esetek 20 százalékánál fordul elő, azonban impotenciát okozhat (a betegség általában csak az egyik herét érinti, így a sterilitás esélye igen kicsi). Ezen kívül a mumpsz szövődményekén felléphet átmeneti agyhártyagyulladás és petefészek-gyulladás is. Bár ezek súlyos szövődmények, sok szakember keresi az ellenérveket az oltással kapcsolatban, többek között 1992-ben, a New England Journal of Medicine orvosi szaklap számol be arról a kutatási eredményről, miszerint az oltóanyagban lévő vírusok képesek cukorbetegséget előidézni. Az 1993-as év sem volt túl jó a mumpsz elleni oltáshoz, ugyanis a Lancet című szaklap adatai megerősítették, hogy a vakcina elismert szövődménye az aszeptikus meningitis.
A rubeola, szebbik nevén rózsahimlő is vírusos, fertőző betegség. Hőemelkedéssel, apró, tűpöttyös bőrkiütéssel, torokfájással és orrfolyással jár, s enyhe lefolyású. Az oltás indokoltságát az adja, hogy bár jóindulatú betegség, a terhesség első három hónapjában 50, 25, illetve 9 százalékos valószínűséggel okozhat magzati ártalmat. A rubeola elleni oltás élő vakcinájának egyik típusát a zöldmajom vesesejtjeinek tenyészetében szaporították, majd három oltás után nyúlvesesejt tenyészetre szoktatták. Egy másik típusnál pedig olyan sejteket tartalmaz az oltóanyag, amit emberi, elvetélt magzatok szövetéből nyertek (tüdő). A rubeola oltást 1969-ben vezették be, s mára a felnőtt népesség 85 százaléka természetes immunitással rendelkezik.
Az MMR oltást követően, mivel élő vírusokat tartalmazott az oltóanyag, oltási betegség léphet fel. A tünetek az oltást követő 7-9. napon jelentkezhetnek, leggyakrabban lázzal, s előfordulhat, hogy a rubeola, vagy a kanyaró bőrkiütései is észlelhetőek lesznek a gyermeken. A legyengített mumpsz vírus csak igen ritkán okoz szövődményt, azonban előfordulhat kétoldali nyálmirigy-duzzanat. A tünetek 2-3 nap alatt enyhülnek, a legfőbb teendő minden esetben a lázcsillapítás.
Sok kérdés merül fel azokban, akik még nem részesültek a kötelező rubeola oltásban, s tervezett terhességük előtt szeretnék magukat beoltatni. Hivatalosan a felnőtt nők oltásuk után három hónapig nem eshetnek teherbe. Amennyiben azonban kiderül, hogy az oltás idején a terhesség már fennállott, ez nem indikáció (javallat) a terhesség megszakítására! (OLTINFO).
ui: A cikkben szereplő kutatási eredmények utalása Neil Z. Miller: Védőoltások című könyvéből származnak, a teljes kutatást a mű nem tartalmazza.
