A pikkelysömör, latin nevén psoriasis, több gén által meghatározottan öröklődő krónikus, egy életet átkísérő betegség. A kórkép leírása már az ókori orvosok műveiből is ismert, a görög eredetű psora szó pikkelyt jelent. A népesség 1-3 %-át érintő betegség mindkét nemben előfordul, gyermekkorban enyhe női túlsúly figyelhető meg. Leggyakrabban a 20-30 életév körül jelentkezik, de bármely életkorban megjelenhet.
A tünetek súlyossága igen széles skálán mozog, az életminőséget alig befolyásoló, néhány lokalizált bőrtelváltozás jelentkezésétől a súlyos, egész bőrfelületet érintő, ízületi panaszokkal kísért, az életet veszélyeztető formáig terjed. Mértékét az érintett bőrfelület nagysága, annak beszűrtsége, illetve vörössége, a pikkelyesedés mértéke alapján jellemezzük. Gyermekkorban súlyos tünetek ritkán fordulnak elő.
A betegségnek alapvetően két formáját különböztetjük meg.
A korai megjelenésű forma (I-es típus): 40 éves kor előtt jelentkezik. A csecsemőkorban gyakran találkozunk a hajlati területekre korlátozódó, vagy ott is megjelenő formával, psoriatikus pelenka-kiütés képében. Ebben a formában érintett a köldök is. A hajas fejbőr érintettsége sokszor az első tünet, csecsemőkorban 89%-ban, gyermekkorban 82%-ban jelentkezik ebben a lokalizációban. Az arc többnyire tünetes, csecsemőkorban 78%-ban gyermekkorban 45%-ban fordul elő.
A késői megjelenésű forma (II-es típus): 40 éves kor után manifesztálódik, családi halmozódás nem mutatható ki. Ezek a betegek gyakrabban szenvednek ízületi, illetve köröm érintettségtől.
A bőrtünetek elsősorban az irritációnak kitett helyekre lokalizálódó tünetek jelennek meg. Kezdetben apró, vörös, gyulladt, élesen körülhatárolt göbcsékből állnak, felszínükön ezüstös pikkely látható, lekaparva leperegnek (gyertyacsepp tünet). A hajszálerek sérülékenységének következtében vakarást követően apró cseppes vérzést észlelünk (Auspitz-tünet).
A tünetek az 1-2 mm átmérőjű elváltozásoktól a 2-5 mm átmérőjűeken keresztül a néhány cm átmérőjű nagy foltokig változhatnak. Az egész testre kiterjedő forma gyermekkorban ritkán fordul elő. Szisztémás kortikoszteroid terápia felfüggesztése, infekciók, illetve lokális irritánsok válthatják ki.
A tünetek gyakran jelennek meg a hajas fejbőrön, típusosan a hajvonalban. A tenyereken-talpakon általában szimmetrikus, vöröses, élesen körülhatárolt foltokat látunk, melyeken tapadó, sárgás pikkelyek, fájdalmas berepedések észlelhetőek. Az összefekvő, hajlati területeken látható az inverz psoriasis. Ezekben az esetekben a pikkely általában hiányzik.
Körömelváltozások a betegek 30-50%-ában vannak jelen. Apró pontok (Beau-pontok), olajfoltok, vagy köröm alatti felrakódás jelentkezhet, mely a körömlemezt elemeli, töredezettséget vagy az egész köröm érintettségét látjuk.
A betegek kb. 5%-ánál állnak fenn ízületi panaszok, melyek kezdődhetnek a kéz kisízületeiben, illetve a csípőízületben, és vezethetnek fájdalmas mozgás beszűkültséghez.
Az elmúlt két évszázadban a psoriasis kezelése igen sokat változott.
Enyhe klinikai kép kezelése a lokális terápián alapul. A provokáló faktorok eliminálása, hidratálók, hámlasztók, gyulladáscsökkentők alkalmazását a fényterápia egészítheti ki. A Holt-tengeri klíma-terápia azért eredményes, mert a tengeri sókristályok fénytörése megsokszorozza az UV-fény jó terápiás hatását.
A konzervatív kezelés kombinált eljárás, első lépése a pikkelyek leoldása, mely történhet szalicil, illetve karbamid-tartalmú kenőcsökkel. Második lépés a gyulladásos folyamat mérséklése, a fokozott hámsejtképződés gátlása. Ezeket a hatásokat lokális kortikoszteroiddal, dithranollal, calcipotriollal érhetjük el.
A mellékhatások megelőzésére a kombinált, illetve a rotációs váltott kezelés javasolt.
A psoriasis kezelésében ma már egyre több olyan új készítmény is létezik, mely a legújabb tudományos felfedezéseken alapszik. A vitamin D3 analógok a hámsejtek érését, szaporodását gátolják. Külön kiemelendőek az új immunmodulációs terápiák adta lehetőségek, amelyek a jövő útját jelentik, sajnos ezek többsége gyermekek számára nem elérhetőek.
A tünetek súlyossága igen széles skálán mozog, az életminőséget alig befolyásoló, néhány lokalizált bőrtelváltozás jelentkezésétől a súlyos, egész bőrfelületet érintő, ízületi panaszokkal kísért, az életet veszélyeztető formáig terjed. Mértékét az érintett bőrfelület nagysága, annak beszűrtsége, illetve vörössége, a pikkelyesedés mértéke alapján jellemezzük. Gyermekkorban súlyos tünetek ritkán fordulnak elő.
A betegségnek alapvetően két formáját különböztetjük meg.
A korai megjelenésű forma (I-es típus): 40 éves kor előtt jelentkezik. A csecsemőkorban gyakran találkozunk a hajlati területekre korlátozódó, vagy ott is megjelenő formával, psoriatikus pelenka-kiütés képében. Ebben a formában érintett a köldök is. A hajas fejbőr érintettsége sokszor az első tünet, csecsemőkorban 89%-ban, gyermekkorban 82%-ban jelentkezik ebben a lokalizációban. Az arc többnyire tünetes, csecsemőkorban 78%-ban gyermekkorban 45%-ban fordul elő.
A késői megjelenésű forma (II-es típus): 40 éves kor után manifesztálódik, családi halmozódás nem mutatható ki. Ezek a betegek gyakrabban szenvednek ízületi, illetve köröm érintettségtől.
A bőrtünetek elsősorban az irritációnak kitett helyekre lokalizálódó tünetek jelennek meg. Kezdetben apró, vörös, gyulladt, élesen körülhatárolt göbcsékből állnak, felszínükön ezüstös pikkely látható, lekaparva leperegnek (gyertyacsepp tünet). A hajszálerek sérülékenységének következtében vakarást követően apró cseppes vérzést észlelünk (Auspitz-tünet).
A tünetek az 1-2 mm átmérőjű elváltozásoktól a 2-5 mm átmérőjűeken keresztül a néhány cm átmérőjű nagy foltokig változhatnak. Az egész testre kiterjedő forma gyermekkorban ritkán fordul elő. Szisztémás kortikoszteroid terápia felfüggesztése, infekciók, illetve lokális irritánsok válthatják ki.
A tünetek gyakran jelennek meg a hajas fejbőrön, típusosan a hajvonalban. A tenyereken-talpakon általában szimmetrikus, vöröses, élesen körülhatárolt foltokat látunk, melyeken tapadó, sárgás pikkelyek, fájdalmas berepedések észlelhetőek. Az összefekvő, hajlati területeken látható az inverz psoriasis. Ezekben az esetekben a pikkely általában hiányzik.
Körömelváltozások a betegek 30-50%-ában vannak jelen. Apró pontok (Beau-pontok), olajfoltok, vagy köröm alatti felrakódás jelentkezhet, mely a körömlemezt elemeli, töredezettséget vagy az egész köröm érintettségét látjuk.
A betegek kb. 5%-ánál állnak fenn ízületi panaszok, melyek kezdődhetnek a kéz kisízületeiben, illetve a csípőízületben, és vezethetnek fájdalmas mozgás beszűkültséghez.
Az elmúlt két évszázadban a psoriasis kezelése igen sokat változott.
Enyhe klinikai kép kezelése a lokális terápián alapul. A provokáló faktorok eliminálása, hidratálók, hámlasztók, gyulladáscsökkentők alkalmazását a fényterápia egészítheti ki. A Holt-tengeri klíma-terápia azért eredményes, mert a tengeri sókristályok fénytörése megsokszorozza az UV-fény jó terápiás hatását.
A konzervatív kezelés kombinált eljárás, első lépése a pikkelyek leoldása, mely történhet szalicil, illetve karbamid-tartalmú kenőcsökkel. Második lépés a gyulladásos folyamat mérséklése, a fokozott hámsejtképződés gátlása. Ezeket a hatásokat lokális kortikoszteroiddal, dithranollal, calcipotriollal érhetjük el.
A mellékhatások megelőzésére a kombinált, illetve a rotációs váltott kezelés javasolt.
A psoriasis kezelésében ma már egyre több olyan új készítmény is létezik, mely a legújabb tudományos felfedezéseken alapszik. A vitamin D3 analógok a hámsejtek érését, szaporodását gátolják. Külön kiemelendőek az új immunmodulációs terápiák adta lehetőségek, amelyek a jövő útját jelentik, sajnos ezek többsége gyermekek számára nem elérhetőek.
