Szülés 1975-ből

Olvasási idő kb. 3 perc

Már 37 éves voltam, amikor már egyre sürgetőbben hiányzott egy gyerek, nélküle céltalan volt az életem, csak a családomnak éltem.

Már 37 éves voltam, amikor már egyre sürgetőbben hiányzott egy gyerek, nélküle céltalan volt az életem, csak a családomnak éltem. Amikor Ferkó megfogant, végre önmagam lettem.

A terhesség során jártam a jobbára adminisztratív jellegű vizsgálatokra. A gyerek apjával úgy döntöttünk, hogy magánorvost keresünk, ez akkoriban, 75-ben nem volt olyan elterjedt, mint ma. Én nem ismertem, mikor elmentem hozzá, megvizsgált, majd közölte, szóljak, ha már beindult a szülés. De honnan ismerjem én azt fel? Még két hónapom volt.

Óriási volt a pocakom. Akkoriban nem volt elfogadott, hogy leányanyaként szüljön valaki. Nyomasztó volt, hogy az óvodásaim szülei kérdezgették, hogy férjhez mentem-e. A kolléganők furcsa pillantásai, amikor már látszott rajtam a terhesség. És persze a családom sem volt elragadtatva, hogy elveszíti bennem az ügyeletes pótmamát.

Végre eljött a délután, amikor apróbb fájásokat éreztem. Anyám bevitt a Baross utcai kórházba, ahol találkoztam a fogadott orvosommal. Megnyugtatott, hogy minden rendben, de befektetett arra a pár napra, amíg jön a baba. Nem indokolta meg, talán az asztmám miatt volt ilyen óvatos.

Éjfélkor bevittek a szülőszobába, mert erősödtek és gyakoribbá váltak a fájásaim. Felkapcsoltak egy gépre, ami kihangosította a pici babám szívhangjait. Ezt hallgatva még a legerősebb fájdalom is elviselhetőbbé vált. Úgy hajnali öt körül hirtelen megnőtt körülöttem a forgalom, hallottam, hogy az orvosomat hívják, Később újra telefonáltak neki, egy asszisztens azt mondta, késleltetni kell a szülést. Borzasztó nehezen teltek a percek és az órák, mire végre reggel fél nyolckor megjelent az orvos, de az én makacs babám akkor már nem akart megszületni. Fél kilenckor kiabálni kezdett az orvos, hogy vákuumot, vákuumot! Én pedig, hogy nem engedem, nem engedem – annyira féltem, hogy megsérül vagy deformálódik a kis fejecskéje. Volt ott egy fiatal, fekete orvostanhallgató, aki a hasamra tette a kezét és segített a babának megszületni.

Csak annyit mondtak, fiú, és már vitték is el, nem is láthattam. Bárcsak mindjárt megfoghattam volna! De nem lehetett, a szülőszobában rajtam kívül másik három kismama szült, kellett a helyem.

Dél körül az ágyamhoz hoztak egy hatalmas pólyába csomagolt, gyönyörű fekete hajú, pici szájú, pici szép fülű kisbabát. Csak egész rövid ideig lehetett velem, és alig szopott, hiszen még tanulnia kellett volna. Később is csak rövid időre hozták ki, és ha akkor nem szopott épp, akkor rögtön megitatták cumisüvegből, tápszerrel, pedig bőven volt tejem. A következő szoptatáskor az összes többi babát behozták, csak az enyémet nem – besárgult a tejtől, inkubátorban van, mondták. Teljesen sokkos állapotba kerültem, mert nem tudtam, mit jelent ez, és ettől asztmás rohamot kaptam, amin semmi nem segített. Végül odajött a kis fekete orvos az ágyamhoz, és beszélgetni kezdett velem. Elmagyarázta, mi a sárgaság és hogy az inkubátor nem egy végzetes dolog. Még alig kaptam levegőt, mikor bevitt a csecsemőosztályra és megmutatta Ferkómat, aki nyugodtan aludt a kék fény alatt. Ettől az asztmás rohamom is szűnni kezdett.

Nem emlékszem, hogy a családom adott-e borítékot az orvosomnak, én biztosan nem. Felém se nézett, nem is érdemelte volna meg.

Egy hétig feküdtünk benn. Sajnos a szoptatással később is rengeteg gondom volt, és segítség híján Ferkó csak a cumisüveget és a tápszert szerette.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

hanna
hanna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.