A Nőgyógyászati Szakmai Kollégium azt javasolja, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 90 százalékban támogassa a méhnyakrák elleni védőoltást a 9-14 éves korosztálynál - tudatta a Szülészeti és Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság csütörtökön az MTI-vel.
A Nőgyógyászati Szakmai Kollégium azt javasolja, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 90 százalékban támogassa a méhnyakrák elleni védőoltást a 9-14 éves korosztálynál - tudatta a Szülészeti és Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság csütörtökön az MTI-vel.
Közleményükben azt írják: a társaság kétnapos, a méhnyakrák megelőzésének lehetőségeiről szóló konferenciáján fogalmazódott meg, hogy kívánatos lenne a méhnyakrák - és a HPV-vírus (humán papillómavírus) okozta más nemi szervi betegségek - elleni védőoltás minél szélesebb körű bevezetése, hogy vissza lehessen szorítani az európai átlagot háromszorosan meghaladó hazai méhnyakrákos halálozást.
Ezt legegyszerűbben a méhnyakrákot okozó HPV-vírussal még nem fertőződött 9-14 éves korosztály beoltásával lehetne elérni, amely egyszerűen kivitelezhető lenne az iskolai oltási programok keretében - vélik.
Hozzáteszik: a Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elküldte javaslatát az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a védőoltás 90%-os támogatására ebben a korosztályban, de - mint írják - természetesen az idősebb korcsoportokban is szükség van a méhnyakrák elleni vakcina ésszerű támogatására.
A tájékoztatás szerint Magyarországon évente mintegy 1.200 méhnyakrákos eset fordul elő, ebből körülbelül 500 halálos. Ez a gyakoriság évek óta stagnál, annak ellenére, hogy szervezett méhnyakrák-szűrési programot vezettek be, illetve hogy elérhetők a hatékony, rák kezelésére szolgáló gyógyszerek, írja az MTI.
Szabó István professzor, a pécsi női klinika igazgatója, a Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke arról számolt be a konferencián, hogy a szervezett programok keretében a nők csupán négy százaléka, az egyéb lehetőségeket is beleszámítva mintegy 30 százaléka vesz részt méhnyakrák-szűrésen, pedig a terjedő méhnyakrák gyakoriságának érdemleges csökkentéséhez arra lenne szükség, hogy a nők 70-90 százaléka részt vegyen a szűrésen.
A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A világon 550 ezer méhnyak- és egyéb rák kialakulásáért felelős, mely az összes daganatos megbetegedések 6,1 százaléka, olvasható a Wikipédián. Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrákok és az egyéb genitális carcinómák több mint 90 százaléka összefügg a humán papillomavírussal (HPV).
A HPV az egész világon megtalálható és a ma ismert leggyakoribb szexuális úton fertőző ágens. A szájnyálkahártya fertőzése legtöbbször orális szex útján következik be, de szüléskor a fertőzött anyáról is ráterjedhet az újszülött szájnyálkahártyájára.
