Közel ötszáz évnek kellett eltelnie Hieronymus Bosch legismertebb, Gyönyörök kertje című triptichonjának megszületése után, hogy az internet segítségével most már ne kelljen személyesen elzarándokolnia a képhez, ha a legapróbb részletekbe menően, alaposan szeretné megcsodálni. A festő halálának 500. évfordulója alkalmából készült Jheronimus Bosch, The Garden of Earthly Delights című digitális kiállítás formájában most már online, akár narratívával is látható, különlegesen nagy felbontásban nagyítható módon mindenki számára. A honlapon ráadásul nemcsak a legapróbb részletekig nagyíthatóvá válik a festmény, de a múzeumi tárlatokhoz hasonlóan választhat, hogy audiotúrán venne részt, vagy inkább elolvasná az egyes részletekhez csatolt kísérőszövegeket (angoltudás azért mindkettőhöz szükséges). Például így:
Ezekből többek között kiderül, hogy a bal oldalon található szökőkút először korallnak tűnik, de ha jobban megnézzük (és erre a nagy felbontás miatt lehetőségünk is van), akkor kiderül, hogy levelek, magok és ágak is találhatóak rajta illetve, hogy ezzel igazából az élet, a termékenység és a szaporodás jelképéve. Közepén egy bagoly található, aki az alatta játszódó jelenetet vizslatja - az állatot egyébként akkor a veszély és a halál jelképének tartották.
Az almát szedő kis alakokról kiderül, hogy - talán nem meglepő módon - az édeni bűnbeesést szimbolizálják, ám (a középső panel többi szereplőihez hasonlóan) fogalmuk sincs a jóról és a rosszról. A tábla bal felső sarkában ádáz csata túl: egy griffmadáron, illetve egy szárnyas halon utazó ember csap össze: a leírásból kiderül, ami egyébként látszik is rajtuk, hogy teljesen hidegen hagyja őket az alattuk játszódó jelenet.
Bosch egyébként nemcsak németalföldi festő, de a művészettörténet talán legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett alakja. Ehhez a triptichonhoz hasonlóan legtöbb művének témája az emberei bűnök és a gyengeségek bemutatása, az ő célja pedig az emberi gonoszság és gyarlóság ábrázolása. Nem véletlen az sem, hogy látomásos festészete, amely hosszú évszázadokra feledésbe merült, a képein hemzsegő szürreális kis részletek és alakok miatt újrafelfedezésekor komoly ösztönzést adott a 20. század szürrealista mozgalmainak. Népszerűsége ellenére nem sok fennmaradt festményéről tud a művészettörténet, ezért is volt örömteli hír, hogy nemrég egy újabb képről sikerült igazolnia a kutatóknak, hogy szintén az ő keze munkája. A frissen azonosított Szent Antal megkísértésével együtt így már 26-ra nőtt a fennmaradt, ismert Bosch festmények száma, ezek nagy részét pedig most a festő szülővárosában, 's-Hertogenboschban rendezett, Jheronimous Bosch – Visions of Genius című életműkiállításon lehet megtekinteni.
