A
látogatásának az oka többek közt az, hogy itthon sok buddhista és tibeti közösség van. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón jártunk, és a Láma látogatását kísérő programokon kívül a tanításainak egy részéről is beszámolunk
Az eseményt megelőző sajtótájékoztatónak a Kogart ház európai szintű, elegánsan steril kiállítóterme adott otthont, Csók István és Vaszary János olajfestményei között. Az összegyűlteken nem látszott, hogy ki buddhista és ki nem, a szervezők feszes öltönyt húztak az alkalomra. Ezúttal más közönség gyűlt össze, mint amit egy divatbemutató vagy MLM prezentáció vonzana. Fegyelmezett és érezhetően emelkedett légkör uralkodott végig, mintha telepatikusan zajlana az eszmecsere.
A derű élő esszenciája
Dr. Pressing Lajos, a Buddhista Misszió, és a Magyarországi Arya Maitreya Mandala Egyházközösség ügyvivője nyitotta meg a tájékoztatót. Elmondta, hogy a szervező bizottság kiemelkedő eseménynek tartja, hogy egy olyan személy látogat ismét hazánkba, aki a buddhista tanítás, a szeretet, és a derű élő esszenciája, szószólója. Nem csak buddhistákhoz beszél, üzenete az emberiség egészének szól, mert a boldogság, valamint a szenvedés elkerülése minden ember célja. Ám boldogulásunkat általában külső dolgoktól várjuk, esetleg mások kárára, ami többnyire ellenségeskedéshez, viszályhoz vezet, és újabb szenvedést szül.
Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco, született Lhamo Donrup a 14. dalai láma és a tibeti emigráns kormány vezetője, melynek székhelye az indiai Dharamszala. A dalai láma a tibetiek vallási vezetője. A tibetiek a hagyomány szerint úgy hiszik, hogy elődei reinkarnációjaként született e világra. 1959-ben a dalai láma a hegyeken keresztül Indiába menekült egy sikertelen felkelést követően és a tibeti ellenállási mozgalom összeomlása után. Indiában fölállította a tibeti száműzött kormányt. A kínai kormány, mely 1959-ben megszállta Tibetet, úgy tekint rá, mint egy elavult teokratikus rendszer szimbólumára. Világszerte híres előadó, gyakran karizmatikus egyéniségként jellemzik. Ő az első a dalai lámák sorában, aki nyugatra utazott, hogy a buddhista tanításokat hirdesse, és hogy hangsúlyozza az etika és az egyetemes felelősségtudat fontosságát. 1989-ben elnyerte a Nobel-békedíjat.
Az erkölcs megőrzése luxus lett
A Láma egyszerű, mindenki számára közérthető tanításai segítenek újraéleszteni az önbizalmat, és a fejlődési lehetőségbe vetett hitet. Az önzésből emelt falak, a párbeszéd hiánya számos világi probléma gyökerei és okozói. Őszentsége üzenete a türelemről és toleranciáról szól, ennek szellemében kellene tevékenykednünk.
Az erkölcsi értékek megőrzése luxus lett, ugyanis -egyes országokban - a puszta túlélésért folytatott küzdelem háttérbe szorítja az önzetlenséget és nagylelkűséget. A Láma szavai örökérvényűek, nem csak a mai kor emberének szólnak - üres prédikáció helyett cselekszik: saját példamutatásával kíván az erőszakmentesség fontosságára rávilágítani. Aki nem jártas benne, annak is segít, tanácsai józanok és könnyen emészthetők. A sajtótájékoztatón kiderült az is, a szeptemberi két napos program első napján bevezetést kapunk a buddhizmusba, a második napon pedig Csenrézi (A Szeretet Buddhája) meghatalmazásban és áldásban részesülnek a jelenlévők.
Ez egy meditációs gyakorlat, melynek során szellemünk igaz természete a spontán, nem mesterkélt határtalan szeretetben bontakozik ki. Együttérzés és bölcsesség kíséri. A határtalan szeretet és együttérzés minden lény felé irányul, nem tesz különbséget barát és ellenség között.
Ez a bennünk lévő buddha természet lényege, ez testesül meg Csenréziben, az együttérzés bódhiszattvájában. E meditációban Csenrézit vizualizáljuk, és mantráját recitáljuk: „Minden lény legyen boldog és rendelkezzen a boldogság okaival! Legyen mentes a szenvedéstől és a szenvedés okaitól! Legyen elválaszthatatlan a szenvedéstől mentes boldogságtól! Élvezze a lélek nagy nyugalmát, amely mentes minden elfogultságtól, a közelség és idegenség, a ragaszkodás és ellenszenv érzéseitől!
Beavatás: érezd az erőt
Csörgő Zoltán, a Kelet-Nyugat Kutatóintézet tagja szerint a Láma tanítása nagyon sok nyugati embernek segített már, és adott útmutatást. A tanításait használható gyakorlatokkal köti össze, felvéve a harcot a romboló érzelmek ellen: így lesz a türelmetlenségből, haragból és irigységből, türelem, nagylelkűség és előzékenység. Egyetemes felelősséget kell vállalnunk, ehhez pedig felelős gondolkodásra van szükség. Megtudtuk, hogy a Láma tudományos kutatásokban is részt vesz, ahol az elme határait, a tudat vizsgálata áll a középpontban, hiszen szintézist próbál teremetni a tudomány és vallás között.
Az esemény után arról kérdeztük Csörgő Zoltánt, hogy érdemes felkészülni az eseményre? „Többféle szinten, ugyanis a laikusok és a rendszeres gyakorlók is meg fogják érezni a hatását. A vajrajana szellemében egy olyan kulturális kontextus fog megtörténni, amit mindenki megérez majd. A buddhizmust mélyen áthatják a szimbólumok, de nem mindenki jártas bennük. Mindaz, ami történik, megérinti az illetőt. Az is a beavatás hatása lesz, hogy messze hatóan érezni fogjuk annak hatását. A legfontosabb azonban a Láma jelenlétében lenni. Élő gyakorlati megtapasztalás lesz mindenkinek, utána pedig a gyakorlásra is lehetőség nyílik."
Itthon kiugróan sok buddhista és tibeti közösség van
Ez lesz a hetedik alkalom, hogy a Láma hazánkba látogat. Ennek az az oka, hogy hazánkban kiugróan magas arányban működnek buddhista és tibeti közösségek, ezért fogadja el rendszeresen a meghívásokat. Több iskola és dharma közösség hívja, hatalmas az érdeklődés, szeretne még jönni a továbbiakban is, amennyiben egészsége engedi. Tisztában van azzal, hogy nem elhanyagolható a magyar és a tibeti kultúra közötti kapcsolat - gondoljunk Kőrösi Csoma Sándor munkásságára, de ezen kívül még számos történelmi összefüggés van. Az 50-es évek első felében már alakultak buddhista egyházak.
A Dalai Láma a 90-es évek során többször is ellátogatott hazánkba, utolsó alkalommal 2000-ben. A tibetiek vezetője folyamatosan járja a világot, 2010-ben négy kontinens közel tucatnyi városában tartott előadásokat rendszerint 8-10 ezer ember előtt. A buddhizmus mellett a tudomány és a gazdaság világa is élénken foglalkoztatja, április hónap elején például egy Svájcban rendezett gazdasági konferencián tartott előadást „Felelősség a közgazdaságban" címmel. Bár idén júliusban ünnepli 75. születésnapját, a Dalai Láma bátran használja a fiatalok által kedvelt, divatos közösségi portálokat: fenn van a Twitteren, naponta frissülő Facebook profiljának pedig közel 450 ezer rendszeres olvasója van.
15 ezerért közelebb húzódhatunk a Lámához
A Láma előadása 2010. szeptember 18-19.-én, a Papp László Sportarénában látható. A 3000 forintos jegyár teljesen jelképesnek mondható. Nonprofit előadás lesz, ezért az ár ugyanannyi, mint a Láma legutóbbi látogatása alkalmával. Viszont aki adakozni kíván, megveheti a 15 ezres jegyet, amiért cserébe azt tudják felajánlani, hogy közelebb ülhetnek az előadások során a Lámához. A többiek érkezési sorrendben foglalhatják el helyüket, nincs helyfoglalásra lehetőség.
