Az asztrológusokat sokszor faggatják szerelmi ügyekben: Jön az életembe új párkapcsolat? Tartós lesz, vagy amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan véget is ér? Hol fogom megismerni? Idősebb lesz-e vagy fiatalabb? Gazdag lesz-e vagy szegény? Esetleg híres ember? Mikor jön?
Azt hiszem, ha létezne valaki, aki holtbiztosan meg tudná mindezt mondani, látná a jövőnket, akkor ez az ember munkanélküli lenne. Mert amíg valami nem biztos, addig minden ember szívében ott dobog a remény, a vágy, hogy higgyen álmaiban, higgyen önmagában. Mindenki vágyik arra a mámoros érzésre, amikor váratlan betoppan életébe a szerelem. Ez az érzés ugyanis ltalában nincs tekintettel arra, hogy éppen egyedül vagyunk-e vagy együtt élünk valakivel. Okkal jön, és az „ok-okozat” törvényét, a karmát emberi kapcsolatainkban már jól ismerjük.
Más mutatja a szerelmet és a párkapcsolatot
Egy születési horoszkópból kiolvasható, hogy az egyén hogyan viszonyul a szerelemhez, illetve a párkapcsolatokhoz. Szerencsés esetben a kettő összecseng, azonban mind a szerelmet, mind a párkapcsolatot külön kell értelmezni - legalábbis asztrológiai vonatkozásban. Ha elmúlik a szerelem, mi marad utána? A szerelem a horoszkóp 5. házával analóg, amely az élet napos oldalát, az örömteli tevékenységeket jelöli, vagyis minden olyan dolgot, ami élvezettel, örömmel, szenvedéllyel, játékossággal, és természetesen szexuális örömökkel tölt el. Ezzel szemben a társkapcsolatok, házasságok, hosszabb együttélések a horoszkóp VII. házával és a Vénusz bolygóval függnek össze. Itt a hangsúly az örömteliről áthelyeződik az együttműködésre illetve a harmóniára, amelynek megteremtése mindkét fél számára egyszerre fejlődés és kihívás. Szokták mondani, a párkapcsolat „munkás”, mert valóban folyamatosan dolgozni kell rajta, magunkon, hogy hosszútávon működjön. Hogy alapjaiban ki milyen beállítódású: a szerelemre vágyik vagy a párkapcsolatot helyezi előtérbe, ezt a születési horoszkópunk is elárulja.
A Szaturnusz szembesít, az Uránusz felforgat
Amikor a Szaturnusz érinti a horoszkópunk szerelmi vagy párkapcsolati jelölőjét (bolygókat) szinte mérget vehetünk rá, hogy az illetőt már korábban ismertük, találkoztunk vele, de nem tudatosult bennünk a lehetőség, mert még nem volt itt az ideje. Szaturnusz az idő ura, késlelteti a dolgokat, és tanító szándékkal érkezik: szembesít saját korlátainkkal, realitásainkkal, és természetesen a felelősségvállalás kérdését is hozza: fel mered-e magad vállalni, tisztában vagy-e azzal, ki is vagy valójában?
Ezzel szemben, amikor az Uránusz hatása alá kerülünk, sokszor a másik személy katalizátorként érkezik. Hihetetlenül nagyot fordul velünk a világ: derült égből villámcsapásként ér, és időnk sincs felfogni, hogy hogyan is alakultak ilyen intenzíven és gyorsan a dolgok. Segít objektíven látni a dolgokat, és úgy érezzük, lemaradunk az életünkről, ha nem cselekszünk gyorsan. Meglévő kapcsolatunkat is felrázza és igényt formál a megújulásra.
Meseszerű romantika és ideálok
Aztán ott van az illúziók nagymestere, a Neptunusz. Ennek a bolygónak a hatására vagyunk a legsebezhetőbbek. Minden meseszerűen romantikus, minden pont olyan, amilyennek elképzeltük. Most valóra válnak álmaink. Vágyaink és reményeink messzire visznek, mindenünket odaadnánk a boldogságért, és szebbnek látjuk a valóságot. Ráeszmélni sokkal később fogunk, és amikor elveszítjük a talajt a lábunk alól, csalódunk, megcsalnak. Tanúságként le kell vonni, hogy önmagunk becsapása, hitegetése, és a légvárépítés hosszú távon csak csalódáshoz vezethet. A szerelmünkről idealizált kép enyhén szólva darabjaira hullhat. Fontos megtanulnunk helyesen "bemérni" a másik ember valós távolságát magunktól, akkor nem érhet minket csalódás.
A Plútó elengedésre kényszerít
Amikor pedig jön a Plútó, akkor valahogy tényleg azt érezzük, hogy a sorsunkat nem mi irányítjuk. Kikerülhetetlen, nagy vonzódás van jelen. A Plútó tranzitok (bolygóáthaladások) szembesítenek annak szükségességével, hogy lezárjuk életünk kinőtt fejezeteit. Elengedésre szólítanak fel, és ha ezt nem tesszük, szenvedés a jussunk. Amelyik házunkban születésünkkor állt a Plútó, az a ház témaköre biztosan felerősödik. Pl. ha valakinek a 8. házában állt, annak nagyon fontos az intimitás a párkapcsolatokban, azonban pont ennek megélése válik a legnehezebb feladattá.
A Plútó a komplexusainkkal szembesít, viszont ezt egy kapcsolat elején még nem látjuk, csak akkor, amikor a vágyott intimitást megkapva előjönnek szorongásaink és a tehetetlenség érzésével szembesülünk. Ameddig tehetetlennek érezzük magunkat, addig az erőnket másnak engedtük át: a másik embertől várjuk sorsunk jobbra fordulását. Régi mintáink elengedését követeli meg tőlünk a Plútó, amely egy hosszan tartó átalakulásba és újjászületésbe transzformálódik. A végeredmény általában eltér az eredeti életről alkotott szűk látókörű elképzelésünktől.
Mindenki azt kapja, akit megérdemel
Amilyen tapasztalásra van szükségünk önmagunk mélyebb megismeréséhez, olyan típusú kapcsolat érkezik életünkbe, és akkor, amikor annak ideje van. Amilyen tudati szinten vagyunk, pontosan olyan embert fogunk bevonzani, bármennyire is azt gondolnánk, hogy „Ó nem, én sokkal jobbat érdemlek”, vagy „Á, én ehhez kevés vagyok.” Hasonló hasonlót vonz. Az Igazából szerelem című angol romantikus vígjátékban hangzik el ez a mondat: „Mindegy, hogy a srác tökéletes-e vagy a lány tökéletes-e, amíg tökéletesek egymásnak.” Hogy milyen tükröt tartanak egymásnak, ezt nekik kell tudniuk, érteniük. A lényeg a boldog happy end...
Egyszóval ne azon filózz, hogy mikor jön már az Igazi! Válj azzá, amit szeretnél megkapni! És jön magától. Működik, hidd el!
