Ahogy emelkedik a hőmérséklet, még a megátalkodottabb környezetvédők fején is végigfut a gondolat – különösen ha egy panel 10. emeletén élnek –, hogy jó lenne valamiféle klímaberendezést felszerelni. A nagy kérdés, hogy milyet érdemes venni, és melyiket nem. Ebben a sokféle klímát forgalmazó cég, a Cool Klíma ügyvezetője, Medgyesi Tamás válaszolt a kérdésekre.
Klíma típusok
Ablakklíma: egyetlen dobozba összeszerelt klímaberendezés. Ablakba, vagy falnyílásba kell beépíteni olyan módon, hogy a doboz egyik (nagyobbik) fele a kültérben legyen, a másik oldala pedig a hűtendő helységben. Nem szerencsés pl. egy olyan falba tenni, aminek mindkét oldala az épületen belül van. Ebben az esetben ugyan hűteni fogja az egyik szobát, ezzel párhuzamosan viszont fűteni a másikat. Ez előbb utóbb működési rendellenességeket okoz.
Mobilklíma: Szintén egy olyan klímaberendezés, amelyben az összes alkatrész egy „kasztniba” van összeszerelve. És bár látszólag a teljes klímaberendezés a beltérben van, a külvilággal való kapcsolatot itt sem ússzuk meg. Legjellemzőbb az, hogy egy 10-15 cm átmérőjű csövet kell kivezetnünk falon, ablakon vagy egy résnyire nyitott nyílászárón keresztül. Általános jellemzőjük, hogy igazából ideiglenes vagy szükségmegoldásnak javasolhatók, mivel igen rossz a hatásfokuk: a mostanában tapasztalható 35+ nyári hőmérsékletben szinte használhatatlanok, és a 30-50 kg- súlyuk a mobilitásukat is erősen megkérdőjelezi. Cserébe viszont igen hangosak a szobán belül.
Splitklíma: egy olyan klímaberendezés, ahol a kül- és beltéri részegységek külön vannak választva, és külön egységekbe szerelve. Innen ered a split = osztott elnevezés. Az egységeket telepítéskor rézcsőpárral kell összekötni, és az elektromos kommunikációt is biztosítani kell egy megfelelő kábel telepítésével. A splitklíma telepítése viszonylag összetett szakmunka, a szép és jó minőségű klímatelepítés különösen.
Bár a köztudatban a splitklíma azonos a fejmagasság fölé falra telepített beltéri egységgel, (és valóban a splitklímák 80% ilyen típus), a berendezés megjelenési formái ennél sokkal szélesebbek. Létezik olyan splitklíma, ahol a beltéri egységek olyan magasságban helyezkednek el, mint egy radiátor. Olyan is létezik, ami mennyezetre szerelhető. De álmennyezetbe süllyeszteni is van lehetőség. Igényes belsőépítész megoldásoknál pedig akár teljesen rejtett klíma is kialakítható. És ez még mind-mind splitklíma.
Multi splitklíma: Azokat a splitklímákat nevezzük multinak, ahol egy kültéri egységhez 2, 3, 4 vagy 5 beltéri egység kapcsolható. Egyéb tulajdonságaiban megegyezik a splitklímáknál leírtakkal.
VRV vagy VRF rendszerek: olyan splitklímák, ahol akár 64 beltéri egység is csatlakoztatható egy kültéri egységre, vagy kültéri egység csoportra. Jellemzően közösségi, kereskedelmi épületek klimatizálására használják. Napjainkban a telepített rendszerek 80-90%-a az épület hőszivattyús fűtését is ellátja, így nincs szükség kiegészítő gázos fűtésre.
Folyadékhűtők és fan-coilok: Szintén elsősorban nagyobb házak, lakások, közösségi és kereskedelmi épületek klimatizálási megoldásai. Egy központi hűtőegység hideg vizet állít elő. A fűtési rendszerekhez hasonló csővezetékeken jut el ez a hűtött víz a fan-coil berendezésekig, és ezek hűtik a helységeket. Ez a rendszer kombinálható gázfűtéssel, így egy készülék biztosíthatja a hűtést é a fűtést is a helységben.
Pro és kontra a splitklímákról
Előnyök:
- Csendes
- Jó hatásfokú
- Széles választék kivitelben és dizájnban
- Jól szabályozható
- A korszerű készülékek nagyon olcsón tudnak fűteni
Hátrányok:
- Telepítéskor meg kell találni a megoldást a kül és beltéri egységek összekötésére
- Helyet kell találni a kültéri egységnek
- Korlátozott a maximálisan használható csőhossz a kül és beltéri egységek között. (Gyártmánytól függően 3 – 100 m)
Mobilklíma pro és kontra
A mobilklímák azonnal használhatóak, viszont nehezek, így mobilításuk korlátozott. Hatásfokuk nem jó, a zajszintjük magas, ezért mondjuk egy hálószobába nem lehet berakni. Nagy kánikulában a teljesítmény erős csökkenést mutat.
Mit takar a fan coil elnevezés?
A fan-coil berendezés olyan központi rendszernek a klímája, ahol egy ú.n. folyadékhűtő hideg vizet állít elő. Ez a hideg víz el jut el a fan-coil készülékbe, és így valósul meg a hűtés. A fan-coil készülékek nagyon széles megjelenési formában érhetők el. Maga a berendezés mindössze egy hőcserélőt tartalmaz (kb olyat képzeljenek el, mint az autó hűtője), és egy ventilátort. Ezekhez esetleg még egy vezérlő elektronika kaphat helyet egyes típusoknál. A fan-coil rendszerek előnye, hogy igen nagy épületek klimatizálása is megoldható vele, és könnyen kombinálható vízfűtési rendszerekkel. (gázkazán, távfűtés, stb.) Hátránya, hogy a berendezések nagyobbak és általában zajosabbak is pl. a spitklímáknál.
Fűtsön is a klíma?
Manapság egy jó minőségű klímaberendezés -15 Celsius fokos külső hőmérsékleten is képes fűteni, és vannak - 20 Celsiusig működő gépek is. Ez azt jelenti, hogy manapság egy lakás, iroda vagy üzlet teljes körű fűtése megoldható splitklímával anélkül, hogy más fűtőegységet be kellene szerelni. Ami még fontosabb: a klímás fűtés nagyon olcsó. Normál villanytarifával szezonálisan kb. 20-30%-kal kevesebbe kerül, mintha egy jó minőségű kondenzációs gázkazánnal fűtenénk. A fűteni is képes splitklímákhoz igényelhető az áramszolgáltatóktól ú.n. „H” azaz hőszivattyú tarifa. Ha ezt is beköttetjük, akkor a fűtési költségünk 40-50%-kal lesz kevesebb, mintha kondenzációs kazánnal fűtenénk. Igen, nem elírás: a költség a fele lehet. Lakás esetében a klíma levegő mozgatása miatt kell átgondolni azt, hogy fűtésre is használná-e. Akit zavar az érezhető légmozgás, annak nem javaslom. De egy iroda, üzlet, fodrászat, fitness terem esetében semmi mást nem javasolnék: ez az egyik legolcsóbban üzemeltethető fűtési mód.
Mennyivel lesz több a számla?
Ez erősen használat függő, de egy átlagos, 2,5 -3,5 kW-os klíma a hűtési szezonban 2.000 – 8.000 Ft közötti többletköltséget jelenthet.
Mennyivel képes a klíma a hőmérsékletet csökkenteni?
Az általános méretezési irányelvek 7-8 oC hőmérséklet különbség elérésére méretezik a klímaberendezéseket. Technikailag van lehetőség ennél lényegesen erősebb hűtésre – pl. külső 35 oC-ban 20 oC-t tartani a szobában – de akkor ezt az igényt a klíma kiválasztásánál jelezni kell.
Mennyit kell karbantartani ezeket?
Ha csak hűtésre használja, ott évi egy, fűtés használata esetén évi 2 karbantartás mindenképp indokolt. Ahol erősebben szennyeződik a kültéri egység, ott gyakrabban is.
Hány évente kell a klímát lecserélni?
A Cool Klíma cég 20 éve építette be egy kisebb szállodába a klímákat. A tulajdonos most kezdett el azon gondolkodni, hogy lecserélné lassan a gépeket. A csak hűtő berendezések esetén 20 évvel biztosan lehet számolni, míg a hűtő-fűtő berendezéseknél 10 évvel.
Hány év garancia van a termékekre?
A klímákra jellemzően 1-3 év garanciát adnak a gyártók forgalmazók. A mi Polar termékeinkre 3 év teljes körű és további 2 év – azaz összesen 5 év – kompresszor garancia van.
Milyen kényelmi funkciókra érdemes és lehet költeni a vásárlás során?
- Dizájn klímák, ha a megjelenés kiemelten fontos
- Extra alacsony zajszint a csend imádóinak
- Különböző levegőtisztító funkciók
- Különböző légminőség javító funkciók
- WiFi lehetőség távoli kezelésre
- Energiatakarékos funkciók – pl mozgásfigyelés, hogy van-e valaki a szobában
- Huzatcsökkentő funkciók – a légáramlás automatikus elterelése a bent tartózkodók irányából.
Ki szerelje fel a klímát?
A klímaszerelésben EU direktívák alapján igen szigorú szabályozás lépett életbe tavaly. Emiatt csak olyan szakemberrel lehet és érdemes klímát felszereltetni, aki a megfelelő engedélyekkel rendelkezik. Ez egy engedélyszám, aminek érvényessége ellenőrizhető ezen a honlapon.
