Bár a kertben a növények vagy a veteményes sok munkát ad, ám ha pihenni vagy a gyerekekkel játszani szeretne, azt a füvön teszi majd. Ehhez viszont nem szabad elfelejteni, hogy a fű is növény, így gondozást igényel, ha azt szeretné, hogy tömött és egészséges legyen.
Ha még nincs
A tavasz, vagyis az idő egészen május közepéig alkalmas rá (ha nem fagy), hogy füvesítsen. Persze jó, ha nem úgy kezd hozzá, hogy berohan az első hiperbe vagy kertészetbe, felmarkol egy zsák fűmagot és gyorsan szétszórja. Hiszen ha a föld minősége nem jó, vagy a kiválasztott fűmagkeverék nem arra való, amire használni szeretné, akkor az eredmény foltos és messze nem szép lesz.
Kertje tervezésnél vegye figyelembe, hogy a nagyobb, összefüggő gyepfelületek kedvező fiziológiás hatást is gyakorolnak környezetükre: jelentős oxigéntermelő, hőelnyelő és víztisztító szerepük van. Praktikus szempontokat figyelembe véve belátható, mennyivel egyszerűbb és gyorsabb egy egységes, kompakt formájú gyepfelület karbantartása. A gondozás megkönnyítése érdekében maradjon inkább az egységes formáknál: a négyzetes vagy kör alakú, ovális vagy nagyobb, szabálytalan alakú összefüggő felületek megkönnyítik a későbbi kertészkedést.
„A megfelelő talajelőkészítés érdekében a területet meg kell tisztítani a földben lévő kövektől, gyomoktól, az esetlegesen meglevő régi gyepet gyökereivel együtt el kell távolítania. A területet legalább 15 cm-es mélységben ásóval, vagy rotációs kapával lazítsa fel, a rögöket egyengesse el, majd hengerrel tömörítse a talajt. A felszínt gereblyézze el és készítsen finom szemcséjű magágyat. Ebbe kerül a terület adottságainak megfelelő minőségű fűmagkeverék. Ha a fűmagot gereblyével sekélyen bedolgozza a talajba, a szélnek és a madaraknak is jobban ellenáll. Átlagos vetési mennyiség 35-50g négyzetmétereként, de az se baj, ha ennél többet alkalmaz, így a gyep nagyobb valószínűséggel kel egyenletesen, gyorsabban besűrűsödik és a talajfelszín is kevésbé párolog. Nagyon fontos, hogy a talaj a csírázási időszakban folyamatosan nedvesen maradjon, egyébként a kiégett fűmagok miatt foltos lesz a gyep" – foglalta össze a Díványnak az első tennivalókat Boross Dávid, az Oázis Kertészet munkatársa.
Alapvetően a terület adottságainak megfelelően érdemes fűmag típust választani. „Ezek magkeverékek, azaz 4-6, esetenként 10 féle fű magjából állnak. A legnépszerűbb, a strapabíró sport magkeverék, ez a nagyobb igénybevételű (kutya, gyerek) helyekre való. A nehezen locsolható helyekre a szárazságtűrő, a nagy fákkal övezett területekre az árnyéktűrő fajtákat kell vetni. Ezeken kívül vannak még olyan keverékek is, amelyek színe (mélyzöld), szálvastagsága (egészen vastag, angol gyep) eltér az alapfajtáktól. Az előbbieket lehet egy kerten belül keverni is. Gyönyörű fűkeverékeket hozhat így létre, melyekben a réteken előforduló vadvirágok is nyílnak" – ajánlja a szakértő.
Az évnek csak bizonyos szakaszaiban – tavasszal vagy kora ősszel – vethet, mivel a fűmag kikelésének sem a túl meleg, sem a túl hideg nem használ. Boross szerint az ideális vetési időszak valójában augusztus végétől szeptemberig tart, a talaj és levegőhőmérsékleti viszonyok miatt. Előny lehet, hogy a fűmag sokáig eláll, tehát ha nem használja fel azonnal, később is füvesíthet vele, és alkalmas lesz a tönkrement fű utólagos pótlására is. Hátránya, hogy rengeteg munkát és szakértelmet igényel. És sok-sok türelmet. „Igazán erős gyepe csak hónapok alatt lesz. Egy nagyobb időjárási esemény után ráadásul kezdheti elölről az egészet, mert a magvakat könnyen kimossa az eső, elfújja a szél. Rendszeres locsolás, a kikelő gyomok eltávolítása és türelem szükséges ahhoz, hogy következő évre remek pázsitja legyen" – mondja Boross.
Az első nyírásra akkor kerüljön sor, amikor a fű már elfekszik, ez 5-10 cm közötti fűmagasságot jelent. Az, hogy erre mennyit kell várni, a csapadék és a tápanyag mennyiségétől is függ, de jellemzően 2-4 hét telik el a vetéstől, mire ennyire megnő a fű. Az első 2-3 nyírást heti különbséggel ejtse meg, majd átállhat a kétheti gyakoriságra.
Vigyázzon, a frissen vetett fűre nem szabad rálépni, csak az első nyírás után, míg a lefektetett gyepszőnyegnek megvan az az előnye, hogy nem kell heteket-hónapokat várnia, míg végre használhatja a kertet. A különbség azonban az árakban is meglátszik. „A vetett fű rendkívül olcsó és praktikus, különösen, ha nagy területet kell befüvesítenünk, de a kisebb, 50 nm alatti területekre érdemesebb a gyepszőnyeget választani” – tanácsolja a szakember.
Ha már van
Lehet, hogy önnek már nem kell a telepítéssel bajlódnia, és annak idején mindent jól is csinált, ám sajnos még ez sem jelenti azt, hogy nem lesz több dolga vele. A karbantartáshoz ugyanis elengedhetetlen a rendszeres nyírás, a tápozás, és persze a gyomtalanítás is.
„Három dolog kell a gyepnek: víz, tápanyag, nyírás. Az első kettőről a természet részben gondoskodik, de a nyári hónapokban a vizet magunknak kell pótolni. Az egyszerű kézi esőztetős locsolóktól az automatizált rendszerig bármit bevethet. Sokan a tápanyagon spórolnak, pedig egy 4-5 ezer forintos, 10 kilós kiszerelésű, hosszú hatású műtrágya akár 150 négyzetméterre is elegendő és nagyon meghálálja a gyep. Egyes műtrágyák tartalmaznak gyomirtó szert is. A műtrágya és szerves trágya is kijuttatható kézi vagy gépi módszerrel, utóbbi a nagy területeken indokolt. A jó fűnyíró gyűjti a levágott szálakat, pengéje nem tépi – nagy felületű sérülést okozva –, hanem vágja a szálakat. A gyomokat, főleg a többéves gyepben, már kézzel is ki kell szedegetni, de erre is van gyomkiszedő szerszám. Sokan persze maguk végzik a fenti munkákat, de ha megengedheti magának, egy-egy szezonra-alkalomra érdemes szakértőhöz fordulni” – fűzi hozzá a szakértő.
