Így cseréljen otthon padlót

Mit lehet tenni, ha kevés a pénzünk vagy egyszerűen csak nincs kedvünk a parkettalakkot szagolgatni hetekig? Igen, ebben az esetben jelent megoldást a laminált parketta, amire sokan - többek közt én is - fanyalognak. Az én véleményem megváltozott, de persze jöttek a pofonok, mint minden lakásfelújítás során.

Személy szerint azért döntöttem a laminált mellett, mert ezt tudtam megfizetni. És naná, hogy kiderült, az annyi még sem annyi, akárhogy próbálkozom is a dologgal. A laminált padló sok esetben kompromisszumot jelent, hiszen nem fa - igen, látott már fát, de ne legyenek illúziói, nem fog úgy kinézni, mint egy fapadló - és van azért néhány hátránya is a sok előny mellett.

Persze, jó választás, mert egy laikus is le tudja rakni, ráadásul a legolcsóbb alternatíva. Szinte minden felületre letehető, gyorsan és nagyobb koszolás nélkül megvan. Nem kell kenegetni, csiszolni, kopácsolni, csak pakolni, szabni, pakolni. 

Hogyan válasszunk padlót?

A laminált padlóknak két olyan meghatározó tulajdonsága van, amire érdemes és kell is figyelni. Az egyik a kopásállóság, a másik a vastagság. A vastagság 6-12 milliméter lehet. Több áruházzal és szakértővel való konzultáció után mindenki lebeszélt a 6 mm-es verzióról, legyen bármilyen szép is. Mert a vékonysága miatt egyszerűen nem tudja azt a minőséget hozni, mint amit elvárnánk. A 12-mm-es pedig már bőven olyan drága mint egy bármilyen parketta, akkor érdemesebb azt választani.

Gyakorlatban a 10 mm-es jobban fog szigetelni, mint egy hét milliméteres, de csak emiatt nem érdemes az előbbit választani, ugyanis úgyis szükségünk lesz alátétre, ezzel viszont bőven növelni lehet a hő- és hangszigetelést.

Egy átlagos lakóingatlanba tökéletes a 7 vagy 8 mm-es változat, aminek kiválasztását az is befolyásolja, hogy milyen alapra tesszük a padlót. Ami viszont elengedhetetlen: hogy a padló legyen teljesen egyenes. Az alap lehet beton - de csak alaposan kiszáradt, azaz a nedvességtartalma nem töb, mint 2%.  Hogy ezt honnan lehet tudni? A legegyszerűbb, ha fog pár darab 50X50-es fóliát, ragasztószalaggal a földre rögzíti, és vár három napot. Ha a fólia száraz marad, akkor örüljön, ha nem, akkor semmiképp ne álljon neki padlóztatni.

Amennyiben száraz a padló, akkor sem árt egy párazáró réteg rá, ezt párazáró fólia néven lehet kapni. Erre kerül az alátét, melynek vastagságát az határozza meg, mennyire szeretnénk hő- és hangszigetelést, és mennyi egyenetlenséget kell eltüntetnünk.

Kopásállóság

Na ez egy nehéz kérdés. A kopásállóságot betűvel vagy számmal jelölik, plusz piktogrammal is megjelenítik a dolgot. A AC3 (31) / AC4 (32) / AC5 (33) egyre erősebb kopásállóságot jelölnek, a 31-es hálószobába ajánlott, a 32-es már megfelelő a lakás bármelyik helyiségébe, amely akár a konyha is lehet.

Mit szeret és mit nem a laminált?

Azt biztosan nem, ha gondosan meglocsoljuk vízzel. Még felmosni is csak erősen kicsavart felmosóval érdemes. Azt sem szereti, ha tűsarkúban grasszálunk rajta, és a görgős székek is rondán le tudják amortizálni. Persze ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve el kell felejteni a görgős székeket, csak ki kell cserélni a görgőt puha változatra. A víz ellen vagy a vízálló laminált padló lehet a megoldás (6000 Ft/nm), illetve lehet kapni vízzáró tömítőanyagot, amit a felhelyezéskor kell a padlóhoz illeszteni.

Mi a helyzet a görgős székkel?!

Sokan tudják úgy, hogy ha görgős széket szeretnének használni a felületen, úgy csak minimum 32-es kopásállósággal rendelkező padlót érdemes lerakni. Az igazság viszont az, hogy lehet 31-est, 32-es és 33-ast is, ugyanis a lényeg a tökéletesen sima aljzat, hogy a terhelésre ne kagylósodjon a padló. Sok esetben a gyártók is kikötik, hogy ha görgős szék vagy egyéb, állandó jelleggel mozgó tárgy van a padlón, úgy alátét lemezt kell a tárgy és a padló közt alkalmazni, sokan ezt pl. görgős székalátét néven ismerik.

Mit kell beszerezni?

Két lehetőségünk van. Vagy keresünk egy szakembert, aki 1000-1200 Ft/nm áron lefekteti a parkettát, de erről minek írnánk cikket. A másik verzió, hogy nekiállunk mi magunk, mely utóbbi sem akkora munka, két ember könnyedén végez egy nap alatt egy szobával. De ebben legalább tudunk segíteni.

A munka menete

A padlólapok mennyiségét a négyzetméter határozza meg, valamint javasolt 10 százalékkal többet venni, mint a szükséges mennyiség. Kalkulálja bele az idejébe, hogy ha beszerezte a lapokat, akkor legalább 48 óráig abban a szobában kell tárolni őket, ahová tenni akarjuk.

A történet innen nagyon egyszerű: le kell rakni a párazáró fóliát, melyeket 20 cm-es átfedéssel kell egymásra fektetni. Erre jön a padlóalátét (1-6 mm), mely vagy lapokból, vagy tekercsekből áll. Ezeket egymás mellé kell elhelyezni. Amennyiben padlófűtéses a lakás, padlópapírt / iszappapírt (1 mm vastag), vagy speciális alátétet (1,6 mm vastag) kell ráhelyezni.

Apró részlet, de érdemes odafigyelni rá, hogy a fény beesési szögével párhuzamosan érdemes fektetni a lapokat, akkor lesz szép a minta. Megfelelő dilatációs rést hagyva kell a lapokat egymás után fektetni, majd a szélüknél levágni és újabb sort kezdeni. Persze vannak nehezítések, ilyenek a csövek, a kiszögellések, és az ajtók, melyeknél akár előfordulhat az is, hogy az aljukból le kell vágni, különben soha többet nem lehet kinyitni őket. Ehhez szintén jól jön a körfűrész (és esetleg egy ügyeskezű ismerős).

Pénz, pénz, pénz

Ha azt hiszi, a laminált padlózás annyiba kerül, mint amennyibe maga a parketta, csalódni fog. Egyrészt rájön az árra a párazáró fólia, az alátét, a szegélyléc, a burkolatváltó profil, és a kiegészítők. Az én esetemben ez az alábbiakban alakult:

A parketta akciósan volt 1790,- Ft/nm. Ehhez jött az alátét (nálam 5mm-es) 499,- Ft/nm, plusz a szegélyléc 299 Ft/fm. Szerencsére nekem nem kellett házhozszállítást fizetnem (ez épp egy akció volt az Obiban), de ez is 5000 Ft körüli összeg, és körfűrészt sem kellett bérelnem (500 Ft/óra), mert volt otthon. Tehát a parketta hiába olcsó, a rárakódó egyéb költségek miatt négyzetmétere 2400 forint körül állt meg. És én még egy olcsó padlóra csaptam le, gyakorlatilag ennél csak drágábbak kaphatóak.