Utálom a fürdőszoba csempéjét. Nincs mese, hiába volt drága, hiába éreztem annak idején, hogy ez az én stílusom, ez mára elmúlt. Persze újracsempéztetni se pénzem, se energiám, de főleg a felfordulás miatt mondtam nemet.
Adott tehát egy 4 m2-es fürdőszoba, igen randa kék fallal, amit én festettem ki egy elborult pillanatomban, amikor már nem bírtam tovább nézni a virágos tapétát. A padló ugyebár barna, rücskös, takaríthatatlan. A terv pedig a falak fehérre kenése, majd a csempék átfestése világos szürkére, mivel a fehér padló szintúgy pillanatok alatt koszos lesz.
Mi kell hozzá?
Ecset - 500 Ft
Henger - 300 Ft
Ezüst spray (Aldi) -1200 Ft
Otex 0,9 l - 5500 Ft
Trinát Aqua Kolor 1 l - 3900 Ft
Takarófólia - 400 Ft
Héra falfesték 4 l - 2900 Ft
Higító 0,5 l - 390 Ft
A projekt alapja a minden lakberendezős blogger által szuperlativuszokban emlegetett Otex nevű alkid alapú alapozó. A Tikkurila terméke alapvetően annyit csinál, hogy odatapad az alsó és a felső felülethez, azaz hidat képez a két réteg közt. Az egyetlen macerás dolog vele, hogy oldószeres, azaz nem vízzel higítható. Ennek azért van jelentősége, mert az ecsetet csak hígitóban lehet megtísztitani, vízben nem. A Falusi libák és Nikoletti Petra blogja adott íránymutatást, hogy csináljam a dolgot. Ráadásul utóbbi a Trilak alapozóját használta.
A Trilak szaktanácsadója szerint viszont nem jó ötlet olyan alapozót használni, ami egyfázisú, ő az epoxi és poliuretán kétfázisú alapozókat ajánlja. Megpróbálta lefordítani, mi is a baj, a csempe festésével. A csempe egy teljesen zárt felület, melynek nincsenek nyitott porusai. Ergo, bármilyen jó is egy alapozó, vagy tapadóhíd, nem fog tudni rendesen megtapadni a csempén az anyag, ergo nem lesz tartós a végeredmény. A kétfázisú alapozó esetében két anyagot kell összekeverni, majd azt felhordani, akárcsak a hajfestékek esetében.
Ez persze engem nem akadályozott meg, hogy nekiálljak az alapozásnak, bosszúból még a baromi ronda, barna radiátort is lealapoztam. Azt kell, hogy mondjam, hogy igazi sikerélmény volt: életem első anyaga, amely nem folyik, nem csöpög, úgyhogy még én is képes vagyok vele szépen festeni. Persze ennek az anyagnak nem a takarás a fő funkciója, így lehet csíkos is, nem fog látszani a fedőréteg alatt.
Az Otexnek 24 órai száradási idő van előírva, de néhány óra múlva már rá lehet lépni - ezt mondjuk a gyártó biztosan nem javasolja. Egy légy is rárepült a szép fehér felületre, így egyedi mintás lett a padló egy kis darabja.
Az Otex után jött a Trinát vizesbázisú szürke zománcfestéke, amely nagyon sötét volt, így fehérrel higítottam. A festés viszonylag könnyen ment, a legjobb hengerrel dolgozni. A földre két réteg került, az oldalfalakra pedig szintén két réteg fehér zománcfesték.
Persze ezek után be kellett festenem a barna törülközőtartót és a kispolcot is, a bűn ronda aranyszínű spotlámpák pedig ezüst spray-el lettek átfújva.
A végeredmény engem meggyőzött, de persze még semmi nem potyogott rá, nem rúgta be a gyerek az ajtót, és semmi olyan nem történt, amitől lepattogzódna a festék.
