Csernus Imre egy ideje borászkodással is foglalkozik, aki úgy véli, az öregség akkor kezdődik, amikor az ember rutinszerű életet él, és nincs bátorsága megújulni. Hát, neki volt, ezért ismerőseivel szőlőbirtokot alapított.
A pszichiáter 2009-ben költözött el Budapestről, majd nem sokkal később két barátjával, Csutorás Ferenc borásszal és Mészáros Péter grafikussal elhatározták, hogy megmentik a régi, kivágásra ítélt szőlőt az Érseki-dűlőn. Kétszer is szüreteltek belőle annak ellenére, hogy fogalmuk sem volt róla, milyen fajtájú (és ezt máig sem tudják, még az önológusok sem). A tőkéket végül kivágták, ám a vesszők elkerültek Nagykanizsára, ahol 980 oltvány készült belőlük. Ezek később a földbe kerültek, de még így is évek kérdése, mire kiderül, használható-e a szőlő.
Létre is hozták az Almagyar-Érseki Szőlőbirtokot, ahol neutrális borok készülnek, hordós érleléssel, ami Csutorás szerint az egyetlen út Magyarország számára a kitörésre. „Nem engedtem a kereskedőknek, adalékanyag mentesen dolgozom. Nálunk fából készült erjesztőkádat, kácit használunk, egyedi stílust igyekszünk kialakítani, ha már a tufapincénk mikroklímája is egyedi" – mondta el a borász egy idén februárban tartott borkóstolón.
Az Eger melletti Nagy Eged-hegy lábánál elterülő Almagyar-domb Érseki dűlőjében fekvő birtok épületeit a budapesti Gereben / Marián építész stúdió tervezte. Erről a látványos panorámával rendelkező hazai birtokközpontról és a hozzá épült borteraszról számol be a Dezeen.com nemzetközi építészeti témájú portál oldala.
„A borkóstolókhoz készülő teraszt négy kisebb kunyhó és a terület sarkában egy kilátó építmény egészíti ki. A kunyhók a szőlővidék archaikus építményeinek viselkedését, arányait és anyaghasználatát követik, a terasz hajtogatott lemezei pihenésre és kóstolásra biztosítanak teret a festői környezetben.” – olvasható az építésziroda oldalán a projektről, melyben a borospince és terasz mellet pihenésre és alvásra alkalmas kabinok, egy kilátó, medence és kemping is helyet kapott.
A kunyhókban 15000 ft egy éjszaka két főnek, háromnak már 18000. Sátrazni jóval olcsóbb, kétezerért lehet nézni, ahogy Csernus kávét főz.
„ A tervezési folyamat elég hosszú időt, mintegy öt évet vett igénybe. Az ügyfél elképzelése egy csak egy borterasz volt, de aztán elkezdett gondolni azon, hogy lehetne kiadó bungalókat és kempinget is elhelyezni a fák között. Ezen a területen a legrégebbi pincéket kőből faragták ki. Ez egy olyan hulladék anyag, amely ingyenesen használható, ezért úgy gondoltam, hogy felhasználom ezt az olcsó megoldást, ami tükrözi a borászat koncepcióját is” – mondja Gereben a 230 m²-n elterülő vidéki borászatról. Az építésziroda korábbi munkáit ide kattintva nézheti meg.
Az ígéret szerint Csernus mindenre bevethető, ha kell mosogat, ha kell felszolgál, állítólag nem lesz olyan munka, amit ne csinálna meg. „Nemcsak a nevemet és az arcomat, bárhogy nézem is, már az életemet is odatettem. Nagyon jól érzem magam az egri borvidéken, életem egyik legjobb döntése, hogy elmentem a szőlő és a természet közegébe” - mondta el februárban.
A tanyán lehet kertmozizni, számháborúzni, de akár repülni is. A társaság tervei közt szerepel egy katonai csapatszállító jármű vásárlása, ami jól elbodogul majd a dűlők közti terepviszonyokon is, miközben a kirándulók a tájban gyönyörködhetnek.
