Digitális kisbabák, avagy mi lesz veled, Alfa-generáció?

Hallott már a különböző betűkkel megjelölt generációkról? Ön, szülőként valószínűleg az X vagy Y generációba tartozik. Ha kamasz gyereke van, akkor ő a Z generáció (1995 óta születettek) tagja, akiket digitális bennszülötteknek is hívnak, hisz ők már beleszülettek a digitális technológiák világába, és életüket el sem tudják képzelni a mobiltelefonok és más digitális eszközök nélkül.

De felnövekvőben van egy újabb generáció (a 2010 óta született Alfa generáció), akik már az anyatejjel szívják magukba a digitális tudást, és gyakran előbb tanulnak meg érintőképernyőt használni, mint járni. Vajon milyen változásokat hoz ez magával a gyerekek gondolkodási, érzékelési, tanulási vagy akár mozgási képességeire nézve?

Hisz már a Z generáció tagjainál (a mai tinik és huszonévesek) is kimutatható, hogy például másként dolgozzák fel az információt: képesek nagyon gyorsan feldolgozni és egyszerre több mindennel párhuzamosan is foglalkozni (multitasking), viszont kevésbé tudnak kitartóan, hosszú ideig koncentrálni.

Az Alfa generáció esetében újabb változásokkal számolhatunk, de még nem tudjuk, mik lesznek ezek a változások. Míg a TV nézés hatásaival kapcsolatban már rendelkezünk kutatási eredményekkel, addig az „újabb média” (számítógép, internet, mobiltelefon, tablet, video játékok, stb.) kisgyerekekre gyakorolt hatásáról még szinte semmit nem tudunk.

Holott, európai országokban végzett felmérések szerint az óvodáskorú gyerekek 50-70%-a szokott internetezni és tabletet is körülbelül ennyien használnak.

Miért lenne rendkívül fontos ezeknek az eszközöknek a gyerekekre gyakororolt hatását kutatni? Az újszülöttek úgy jönnek a világra, hogy agyuk még nem érte el a teljes fejlettségét. Az első két évben agyuk mérete megháromszorozódik! Ez a növekedés pedig a külső ingerek hatására következik be. Ezért nem mindegy, milyen ingerek érik a csecsemőket és a kis gyerekeket: a fejlődéshez megfelelő mennyiségű (az ingerszegény és a túlingerlő környezet sem jó) és minőségű ingerekre van szükség.

Kell a mozgás, a társas ingerek, az alkotó tevékenység, és még sok más. Gondolta volna például, hogy az építőkockákkal való játék segíti a nyelvfejlődést? Nos, ezt a fejlesztést a digitális játékok nem biztos, hogy megadják. Kutatások alapján tudjuk, hogy jobban tanulnak a gyerekek, ha élőben mutatnak be nekik valamit, mint hogyha a képernyőn.

A nyelvfejlődés szempontjából például még a kimondottan nyelvet fejlesztő videók sem érnek annyit, mint a szülőkkel való beszélgetés. Sőt, egyes kutatások szerint a baba DVD-ket néző gyerekek kevesebb szót tanulnak meg, mint az ilyeneket nem néző, ugyanolyan idős társaik. Az életkor nagyon fontos, hiszen pl. az olyan műsorok, mint a Szezám utca, amik bizonyítottan fejlesztő hatásúak a 3-5 éves gyerekek esetében, késleltetik a nyelvfejlődést akkor, ha ennél fiatalabb gyerekek nézik.

A 3 éves kor alatti TV nézés ártalmas hatását már számos kutatás kimutatta: negatív hatással van a későbbi, iskoláskorban mutatott olvasási és számolási készségekre is, és a figyelemzavar előfordulásának esélyét is növeli (amit egyébként a video-játékok használata is). Emiatt Amerikában már a gyermekorvosok hivatalos ajánlást adtak ki, melyben azt javasolják, hogy a 2 év alatti gyerekek egyáltalán ne nézzenek TV-t.

A TV-n kívül még a számítógépes- és videó-játékok hatását vizsgálták, elsősorban az agresszióra nézve, és általában azt találták, hogy a játékok (különösen az erőszakosak) fokozzák a gyerekek agresszivitását, bár jótékony hatásaik is lehetnek, például bizonyos típusaik fejlesztik a téri tájékozódási képességet.

Ezekben a kutatásokban azonban nagyobb gyerekeket vizsgáltak, ami nem meglepő, hiszen ezekkel a játékokkal az egész kicsi gyerekek még nehezen tudnak játszani. Manapság viszont az érintőképernyő lehetőséget ad arra, hogy az egész kicsik is tudjanak játszani, hiszen sokkal könnyebb az ujjukat húzogatni egy képernyőn, mint pl. az egeret vagy a joystick-ot irányítani.

Az új média eszközök, mint a tablet vagy az okostelefon, még annyira új technológiai vívmányok, hogy ezeknek a hatását csak most kezdik kutatni. Feltételezhető, hogy ezek újabb változásokat eredményeznek a kisgyerekek gondolkodási, figyelmi, tanulási és társas készségeiben.

Például az érintőképernyő használata valószínűleg eltolja a hangsúlyt a látási és hallási csatorna felől a kinesztetikus (test-érzékleti) csatorna felé, és ez megint csak eddig nem ismert változásokat idézhet elő az információ feldolgozásában és a gondolkodásban. Természetesen pozitív és negatív hatások egyaránt lehetnek. A figyelem megosztását, a finommotorikus (finom kézmozdulatokat igénylő) készségeket például fejlesztheti ezeknek az eszközöknek a használata, ugyanakkor a TV-hez hasonlóan túlingerlést okozhat és a társas együttlétektől vonja el az időt.

A gyerekek egészséges agyfejlődéséhez nagy mennyiségű társas interakcióra van szükség (elsősorban a szülőkkel), így annak is lehet negatív hatása, hogy manapság a TV-vel és a digitális eszközökkel hosszabb időre egyedül lehet hagyni a gyerekeket, mint régebben, amikor még nehezebb volt lefoglalni őket.

És végül, valószínű, hogy nem (csak) az a fontos, hogy a gyerekek mennyit használják ezeket az eszközöket (beleértve a TV-t is), hanem hogy MIT néznek/csinálnak rajtuk (tartalom) és HOGYAN nézik/ csinálják ezt (kontextus). A TV nézéssel kapcsolatban például már bizonyított, hogy a tartalomtól függően lehetnek pozitív és negatív hatásai is: bizonyos TV műsorok jótékony, fejlesztő hatással bírnak bizonyos szellemi vagy viselkedési készségekre, míg más műsoroknak romboló hatása van, például növelik a gyerekek agresszivitását.

A kontextusba pedig például beletartozik az is, hogy a szülővel együtt nézik-e a műsort /csinálják-e az adott tevékenységet (pl. játékot), megbeszélik-e, stb.

Nagyon keveset tudunk tehát még ezekről a változásokról, melyek nagy valószínűséggel új kihívásokat támasztanak majd a pedagógusok, és persze a szülők felé is. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói (Miklósi Ádám, egyetemi tanár, tanszékvezető és Konok Veronika, tudományos segédmunkatárs vezetésével) ezért úgy döntöttek, hogy a világon az elsők között elkezdik kutatni az Alfa generáció digitális eszköz-használatát és ennek hatását gondolkodási és társas képességeikre. A kutatás (melyhez most Ön is hozzájárulhat, amennyiben 6 év alatti gyermeke van) várhatóan év végére hoz majd eredményeket.