Annyira egyszerűnek tűnt minden: áprilisban beadtuk a házastársi örökbefogadási igényünket, exférjem lemondott az apai jogokról, párom pedig nyilatkozatot tett arról, hogy szeretné a három, előző házasságomból született gyereket a nevére venni.
Mivel a jogszabály szerint a gyámhivatalnak az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül döntenie kell, örültünk, hogy kiköltözésünk Németországba simán fog menni. Hiszen így sem a távozásunkhoz nem kell engedély az exemtől, sem pedig a letelepedéshez szükséges útlevél elkészítéséhez nem kell személyesen megjelennie. Annyira, de annyira benéztük.
Az egy dolog, hogy a 60 nap eltelt, de ott tartunk, hogy a hivataltól még környezettanulmányon sem voltak nálunk, a gyerekeket a nyaralásból rángatom haza jövő héten, mivel a gyámügyes szeretné őket is látni a környezettanulmány alkalmával. Abban a lakásban, ahol már lapokra vannak szerelve a bútorok, a ruháink zöme pedig már dobozokban és zsákokban várja, hogy új életet kezdhessünk Freitalban a látogatás után három nappal. Mindemellett hátra van még a két kisebbik gyerek pszichológiai vizsgálata (férjem és a legidősebb fiam már átesett ezen), nem beszélve arról, hogy a páromnak többször is meg kell jelennie a gyámhivatalban, ami miatt majd Németországból kell hazautaznia.
Időközben kiderült, hogy az ügyintézési határidőt megszakítják az egyes eljárási cselekmények elrendelésétől a foganatosításig eltelt időszakok, tehát ha a hatóság kiküld egy idézést nekünk, amiben az van, hogy pl. 15 nap múlva meg kell jelennünk a meghallgatáson, akkor az idézés kiküldése és a meghallgatás időpontja között eltelt időszak nem számít bele az ügyintézési határidőbe. Nagyon cseles. Ennyit a 60 napról, bónuszként még azt sem tudjuk, mi lesz a környezettanulmány eredménye, a gyámhivatal munkatársa ugyanis tanácstalan a témában, hiszen nem is ebben a lakásban fogunk lakni, szóval fogalma sincsen, ilyenkor mit lehet tenni.
Lelkesedésem lassan a béka segge alatt, a határozatot ugyanis mindenképp meg kell várnunk ahhoz, hogy letelepedjünk Németországban, hiszen a névváltoztatás miatt csak újabb köröket kellene futnunk mindenhol. Elkeserítő az is, hogy a gyerekeket valószínűleg a mostani anyakönyvi kivonatuk szerint tudjuk majd beíratni az iskolába, ahol szerettük volna, ha tiszta lappal, rendezett családjogi helyzetben kezdenek, és nem kerülnek nem sokkal később azzal az érdeklődés középpontjába, hogy örökbe lettek fogadva, ezért lett új vezetéknevük.
Nem lesz könnyű menet, nézzük csak, miért nem
Az elmúlt napokat egyébként azzal töltöttem, hogy utánanézzek, milyen teendők lesznek a költözésünk előtt és után, vagyis hogyan tudunk jogszerűen távozni az országból és Németországban letelepedni. Segítségül hívtam egy szakembert is, dr. Illés Blanka családjogi ügyvédet, aki csodásan összeszedte a legfontosabb dolgokat:
1. Lakóhely
Ha 3 hónapnál hosszabb ideig, de nem véglegesen, hanem munkavégzés vagy tanulás céljából akarunk külföldön tartózkodni, akkor azt be kell jelenteni a lakóhelyünk szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél. A lakcímjelentő lapon a kitöltés indokaként ideiglenes külföldi tartózkodás rovatot kell megjelölni.
Ha letelepedési szándékkal utazunk külföldre, és a gyermek szülei külön élnek, akkor a bejelentés mellett kiskorú gyermekünk vonatkozásában csatolni kell az apa hozzájáruló nyilatkozatát vagy beleegyezés hiányában a gyámhatósági határozatot is a külföldi tartózkodási hely kijelöléséről. A letelepedési célú utazás esetén a bejelentéskor le kell adni a személyazonosító igazolványt és a lakcímigazolványt is. A lakcímjelentő lapon a kitöltés indokaként a külföldi letelepedés rovatot kell megjelölni. A bejelentéssel egyidejűleg a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy kéri-e adatainak további kezelését külföldön élő magyar állampolgárként, vagy adatainak törlését kéri. Amennyiben nem kéri adatai további kezelését, akkor adatai a nyilvántartásból törlésre kerülnek. Amennyiben a Magyar Köztársaság területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár kéri adatai további kezelését „külföldön élő magyar állampolgárként”, úgy a kérelmét írásba kell foglalni. A nyilvántartásba vételét követően az állampolgárt a KEKKH új személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal látja el. A későbbiekben, ha haza szeretne települni, ezek birtokában a Magyar Köztársaság területén tartózkodási helyet létesíthet.
A külföldön letelepedett magyar állampolgár továbbra is jogosult magyar útlevél igénylésére és használatára, és bármikor jogosult hazalátogatni és hazatelepülni is. Arra viszont figyelni kell, hogy a külföldi lakóhely szerinti jogszabályok szerint mely kötelezettségeknek kell eleget tenni, hogy onnan elköltözhessünk – pl. kiskorú gyermek esetében csak a szülők egyetértése esetén van lehetőség a szülőhazánkba való visszaköltözéshez! Jogellenes gyermekelvitelnek minősül tehát a hazaköltözés is nyilatkozat hiányában, így ezt érdemes előre aláíratni az édesapával, akár együtt él a két szülő, akár nem.
2. Kiskorú gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölése
A szülőnek a magyar állampolgár gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához már nem kell a gyámhatóság jóváhagyása, csak akkor döntenek, ha a szülők között vita van.
3. Egészségbiztosítás
Más tagállamban való munkavállalás esetén a magyar állampolgárok is az adott tagállamban válnak biztosítottá. 15 napon belül kell ezt bejelenteni formanyomtatványon a magyarországi lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél. Ezzel a magyarországi TB jogviszony megszűnik, TAJ számuk passzívvá válik. A magyarországi egészségügyi ellátásokra ettől kezdve az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján leszünk jogosultak pont úgy, mint más EU-s állampolgár, vagyis csak az orvosilag szükséges egészségügyi ellátások vehetők igénybe. A Kártyát a külföldi biztosító állítja majd ki a számunkra.
4. Adózási kötelezettség teljesítése
Az általános szabály az, hogy a munkavégzés helye szerinti ország adójogszabályai vonatkoznak ránk. Minden esetben érdemes a konkrét körülmények alapján alaposan körbejárni a kérdést mind a külföldi, mind a magyar adóhatóságnál, hogy mert komoly összegű bírságokat kaphatunk ha valamit félreértelmeztünk.
Ha egy adóéven belül külföldön és Magyarországon is dolgoztunk, akkor mind a két országban kell adóbevallást készítenünk. A külföldön szerzett jövedelmet fel kell tüntetni a magyar adóbevallásban is, de természetesen mint nem adóköteles jövedelmet.
A külföldi letelepedést és a személyi jövedelemadónk soron kívüli megállapítását nyomtatványok benyújtásával lehet bejelenteni illetve kérni a területileg illetékes kirendeltségnél.
5. Családi ellátások
Fő szabályként elmondhatjuk, hogy családi ellátásokra attól az államtól számíthatunk, ahol dolgozunk. A családi pótlék esetében, ha az egész család kiköltözik, megszűnik a magyarországi jogosultság - a Magyar Államkincstár területileg illetékes irodájának ezt írásban be kell jelenteni - és az külföldi családi ellátásra lesznek csak jogosultak, amit a kinti illetékes hatóságoktól igényelhetnek.
Külföldi családtámogatás igénylését nyomtatványon kell benyújtani, amelynek B részét a magyar lakóhelyünk szerinti önkormányzat állítja ki – érdemes ezt kiutazás előtt beszerezni – és ezt csatolni kell a külföldi igénylés során.
6. Gépjármű biztosítás
Országonként változó, hogy hány hónapig engedik a magyar rendszámú gépjármű használatát, ennek adott esetben kell mindig utána nézni. A kötelező biztosítást külföldön a biztosítónk által kiállított zöldkártyával tudjuk igazolni.
7. Tankötelezettség
Amennyiben gyermekünk még nem iratkozott be magyar iskolába, a tanulmányok külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének.
Amennyiben a gyermekünk már iskolás, az iskola igazgatójának kell bejelenteni, hogy a tanuló külföldön kívánja teljesíteni tankötelezettségét. Fő szabályként a külföldi tanulmányok ideje alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszony. Amikor a tanuló hazatér, az igazgató által meghatározott feltételekkel - pl. különbözeti vizsga letétele - folytathatja tanulmányait.
A nem magyar, de államilag elismert oktatási intézményben tanuló magyar állampolgár diákigazolványát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ügyfélszolgálata állítja ki.
A tankötelezettség az iskola igazgatójának benyújtott kérelem esetén magántanulóként is teljesíthető. Ebben az esetben a tanulói jogviszony nem szünetel, a tanuló a magyar iskolában teljesíti tankötelezettségét, számonkérésének módját az iskola igazgatója határozza majd meg.
Ehhez képest mi hol tartunk?
Sehol. Na jó, kijelentettem a gyerekeket az iskolából, jövő héten pedig a jegyzőnél is bejelentjük a távozásunkat. Aztán Németországban várjuk a gyámhivatal döntését abban reménykedve, hogy szeptemberig megkapjuk a határozatot és a gyerekek az új nevükkel tudnak élni az új országban. Addig pedig a bürokrácia miatt ingázhatunk több alkalommal is Freital és Budapest között.
Folytköv., ha jövő héten nem arról írok, hogy a gyámhivatal munkatársa a környezettanulmány alkalmával megállapította, hogy minálunk nincsenek polcok, és a gyerekek játékait és ruháit dobozokban tartjuk, akkor a költözködésről számolok be.
