Amikor szóba kerülnek a biotermékek, elég gyakran kételkedő, elutasító reakciókat váltanak ki az emberekből. Tipikus megjegyzés, hogy „az a zöldség bio, amit éjjel permeteznek”, vagy „minek vegyek drága biót, ha úgyis minden más tele van káros anyagokkal”, és van, aki ezt még kiegészíti azzal, hogy „valamiben meg is kell halni”.
Ez a hozzáállás gyakran tájékozatlanságból, az ismeretlentől való idegenkedésből fakad, ugyanis ha megkérjük az illetőt, mondja el, szerinte mi a bio, kiderül, hogy pontosan nincs is tisztában azzal, mit nevezünk, mit nevezhetünk annak. Sajnos azt látni, hogy sokszor még forgalmazói oldalról sincs ez a jelentés tisztán látva, ami azért baj, mert megtévesztik a kevésbé felkészült vásárlókat, és még bírságra is számíthatnak, ha ez kiderül.
Míg tőlünk nyugatabbra már jó pár éve megtörtént a biobumm, Németország, Svájc, Ausztria, Franciaország, Nagy-Britannia élen jár a biotermékek rendszeres fogyasztásában, a jövőt látják benne, addig nálunk még csak most kezdenek nyitni az emberek ebbe az irányba. És ez nem pusztán anyagi kérdés, egészség és környezet-tudatosság is áll a háttérben.
Mindig duplán sokkoló olyan élelmiszer botrányról hallani, ami csecsemőkkel, gyerekek táplálásával kapcsolatos, de vannak ilyen esetek is. Az utóbbi években többször előfordult, hogy bébiételeket kellett visszahívni, mert a megengedettnél magasabb dózisban volt bennük vegyszermaradvány. Ezt hallva még inkább nyitunk a biztonságosabb és természetesebb bio babaételek felé, s a kis mennyiség miatt az árban ez nem is jelent nagy luxust, pár tíz forintot legfeljebb. (Zárójelben megjegyzem, a Tudatos Vásárlók Egyesülete éppen arra gyűjt, hogy laboratóriumban bevizsgáljanak bébiételeket)
Mégis miért kéne hinnünk a biónak?
Bár a hit szóval élek most, mégis le kell szögezni, a biónak nem sok köze van a hithez, a hagyományos termékeknél is sokkal nagyobb jelentősége van a tényeknek. Míg a konvencionális élelmiszereket bárhol, bárkitől megvásárolhatjuk (piac, szomszéd, kisbolt, hiperek), és azokat csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik, már ha egyáltalán ellenőrzik, addig a biotermékeknek a termeléstől kezdve a feldolgozáson át a végtermékig szigorú követelményeknek kell megfelelniük és rendszeres ellenőrzésen esnek át, így nagyobb az esély a lebukásra. Akit elkapnak, oda az engedélye, vele együtt a hírneve, a megélhetése.
Már a szemünk sem rebben, ha valamilyen élelmiszerbotránytól harsog a sajtó, legyen az lóhúsos lasagne, illegális, büdös húsüzem, gesztenyehamisítás, aflatoxinnal szennyezett tej, mégis, hogy lehet akkor, hogy a folyamatosan vizsgált biotermékekről nagyon ritkán hallani, hogy lebuknak?
Arról nem is beszélve, hogy már mindenki kívülről fújja, hogy szinte minden ételünk tele van mesterséges adalékokkal, de azt már kevesen tudják, hogy a biotermékekben nem használnak egészségre káros, mesterséges adalékokat. Mert tilos.
Természetesen más a helyzet, ha valaki csak bemondásra mondja az általa termelt zöldségről, gyümölcsről, tojásról vagy húsról, hogy az bizony bio, nem használ vegyszereket, mert erről meggyőződni éppúgy nem tudunk, mint arról sem, hogy a szomszéd bácsi jó szívvel adott almáit vajon mikor és mivel permetezte. De ezt hivatalosan nem is lehet bioként forgalmazni.
Mit jelent a bio a gyakorlatban, ha egy bio bébiételt nézünk?
Az ökológia gazdálkodásból származó termékek – mert a biót így hívják valójában - mindig olyan összetevőkből állnak, amelyeket a legtermészetesebb úton termeltek és gyártottak. Bónusz még, hogy a biogazdálkodóknak fontos a fenntarthatóság, vagyis olyan formában működtetik a gazdaságukat, hogy az a szűken és tágan vett környezettel harmóniában létezzen, s szerencsére ezt egyre több tudatos fogyasztó is díjazza.
Ez a termelési és gyártási mód munkaigényesebb, és ezért drágább is, ráadásul a konvencionális gazdálkodáshoz képest sokkal kiszámíthatatlanabb a minőség és a mennyiség, mert a külső tényezőknek sokkal jobban ki van téve a termelés, hiszen például egy kártevő megjelenésekor nem lehet csak úgy a kamrában lévő vegyszerhez nyúlni, és egy csapásra megoldani a helyzetet.
Nézzünk egy 6 hónapos kortól adható bio bébiételt, amely finomfőzeléket és csirkemellet is tartalmaz. Mitől bio?
Az ebben található zöldségek abban különböznek a hagyományos bébiételekben lévő zöldségektől, hogy ezek termesztésénél nem használnak műtrágyát, hanem természetes úton pótolják a tápanyagokat (pl.: vetésforgó, komposzt, zöldtrágya, állati trágya). Ez mindamellett, hogy kíméletes, azért is fontos, mert így nem vagy csak kis mennyiségű nitrát jut a zöldségbe.
A nitrátról tudni kell minden kisgyerekes szülőnek, főként a fél-egyéves korú babákra érvényes, hogy igen veszélyes, mert a vér oxigénellátó képességét csökkenti, ami fulladást okozhat a babáknál. A műtrágya nemcsak a növény fejlődésére, hanem a beltartalmi értékekre is kihat. Bizonyított tény, hogy a nitrogénnel dúsított talajban a növények kevesebb szénhidrát tartalommal bírnak, ami például a répa vagy krumpli ízében úgy érzékelhető, hogy a bio répa, krumpli édesebb, mint a hagyományos.
Nitrát
Magas nitrát tartalom lehet egy zöldségben, ha nagy dózisú nitrogén műtrágyás földben termesztik, de abban az esetben is gyakori, ha üvegházi, fóliás termelésről van szó. Itt a rossz fényellátást okozza a nitrát felhalmozódást. A műtrágya mellett a zöldség fajtája is meghatározó, ugyanis, a saláta, spenót, retek, zeller, petrezselyem, karalábé, répa, káposzta nagymértékű nitrogénfelvételre képes és hajlamos.
Nitrát kerülhet a kútvizekbe, például nagyüzemi állattartó telepekről talajvízen át vagy udvari wc-ből, ezért ha nem vezetékes ivóvizet használunk, akkor a védőnő segítségét kell kérni a víz bevizsgáltatásában kisbaba születésekor. Kétes esetben használjunk zacskós vizet, babavizet, a víz forralása ugyanis nitrát előfordulásakor nem megoldás.
A baba legalább féléves koráig mindenképpen gondolni kell a nitrátra, mint potenciális veszélyforrása, mert ebben az életkorban akár halált is okozhat a nagy dózisú nitrát tartalmú zöldség és víz (belőle készült tápszer, tea). Nátriumnitrát és nátriumnitrit egyébként szinte minden felvágottban is megtalálható tartósítószerként.
A nitrát reakcióba lép a vörösvérsejtek vérfestékeivel, és így a vér oxigénszállító képessége megszűnik, ami oxigénhiányt és fulladásos halált okozhat. Ezt kék csecsemő szindrómának is nevezik. Magyarországon szerencsére az ivóvíz hálózat egyre nagyobb lefedettsége miatt évente 1-2 eset fordul elő, de ez is megakadályozható lenne, ha minden szülő ismerné ezt a veszélyforrást.
A műtrágya a különféle biokémiai folyamatokat is befolyásolja, a vitamin- és ásványi anyag tartalom is változatosabb és magasabb lehet, ha hagyjuk a növényt természetes ütemében fejlődni.
A bio növényvédelemben csak engedélyezett, nagyon kíméletes permetszereket használhatnak (pl.: réz, kén, gyógynövény kivonatok), és a kártevők elleni védekezést is elsőként biológia úton oldják meg (pl.: növénytársítással, szín-és illatcsapdával, természetes ellenségekkel), vagy kézi erővel (pl.: krumplibogár begyűjtés kézzel). A biozöldségek, gyümölcsök esetén nincs szermaradvány, a belőlük készült termékben nincs vegyszer.
A mesterséges növényvédelem azért sem előnyös, mert lecsökkenti a növények természetes védekezési mechanizmusait, így a növényekben található fitovegyületek, amelyek az emberi szervezetben is nagyon sok pozitív hatást okoznak, kismértékben találhatók csak meg.
Szerintem sokan hallottak már fitovegyületekről, flavonoidtartalmú étrend kiegészítőkről, amelyeket méregdrágán árulnak, mert az milyen egészséges. Ezek egy bio növényben alapból megvannak. Ezek a vegyületeket a növény önmaga védelmére termeli, tehát ha nem kap mesterséges védelmet (permetszer), akkor kénytelen maga előállítani, magának kell megvédenie magát (UV sugárzástól, kártevőktől, gyomoktól stb.).
Az állati eredetű termékek esetén, jelen példánál maradva a bébiételben található csirkemellnél, azt kell nézni, hogy a csirke életében milyen körülmények voltak mérvadók. Öko gazdálkodásnál, bio húsnál fontos a tartási körülmény. Esetünkben a csirke nagy területen kapirgálhatott, napozhatott, ha szerencséje volt, még gilisztát is talált, talán még kakassal is találkozott, tehát mondhatni, boldog élete volt. Táplálkozását nézve bio eredetű takarmányt evett, nem génmódosított szóját. Nem kapott megelőzés céljából, rutinszerűen antibiotikumot, sem más gyógyszert, ami esetleg bekerülhetett a szervezetébe, és onnan a bébiételünkbe.
A bébiételeknél még láthatjuk, hogy olajokat, zsírokat is kis mértékben tartalmaznak, ami azért fontos, mert a zsírban oldódó vitaminok felszívódását ekképpen kell támogatni. Ezt otthon is így csináljuk, ha mi főzünk.
A bio ételekre összességében igaz, hogy kíméletes eljárással tartósítják, tehát hőkezeléssel és nem mesterséges tartósítószerekkel, nincs bennük ízfokozó, mesterséges aroma vagy színezék.
Azok, akik ősszel-télen kezdik el a hozzátáplálását, tehát pici, 4-12 hónapos babájuk van, érdemes a bio zöldségeket használni akár fagyasztva, akár bébiételként, mert a boltban kapható termékek fóliás, üvegházas vagy import termékek, s ezekben nagyobb arányban fordulnak elő szermaradványok, nem kaptak természetes napfényt, mint mondjuk egy nyáron vett piacos paradicsom esetén. A legideálisabb persze, ha nyáron van módunk saját vagy megbízható forrásból származó idényzöldséget, gyümölcsöt eltenni télire.
Hogyan kell jelölni a biotermékeket?
A bio, öko, organikus jelzőt csak akkor használhatják egy termék csomagolásán, ha szerepel rajta:
- Az ellenőrzést végző szervezet neve, logója és azonosító száma (nálunk a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU ÖKO-01) és a Hungária Öko Garancia Kft. (HU ÖKO-02)
- Az „Ökológiai gazdálkodásból származó termék” felirat
- Az összetevők legalább 95%-ban ökológiai gazdálkodásból kell, hogy származzanak. Ezeket csillaggal kell jelölni a felsoroláskor.
- A termék összetevőiként szolgáló mezőgazdasági nyersanyagok termesztési vagy tenyésztési helyét is meg kell jelölni a logóval azonos mezőben és adott esetben az alábbi formák egyikében. Pl.: „EU-mezőgazdaság”
- Az Európai Unió öko-logója
Biopiacon a termelőnek is van módja igazolni portékája eredetét, ezt kérésre be kell tudni mutatnia, de sokan kiteszik a standjukra maguktól is.
