A Waldorf-pedagógiáról sokan sokfélét gondolnak. A legtöbben a szekta szót, mások a határtalanságot szokták emlegetni, a nevelés és fegyelmezés hiányát, illetve azt, hogy ezekbe az iskolákba csak "furcsa" gyerekek járnak. Akárhogy is, a németekről alkotott sztereotíp képünk alapján érdekes, hogy ez az iskolatípus éppen Németországból indult.
Nem árt tisztázni, mi is ez az egész pedagógia, amelynek megalkotója Rudolf Steiner. Talán az erősíti a szektagyanút, hogy Steiner tanait és szavait gyakran szó szerint idézik iskolai ünnepségeken, és sokszor hivatkoznak rá, mint alapítóra.
Az alapító egyébként 1861-ben született a Muraközben, mely jelenleg Horvátországhoz tartozik. Iskolái elvégzése után Herr Steiner 1919-ben Stuttgartban a Waldorf Astoria cigarettagyár igazgatójával, Emil Molttal együttműködve létrehozta az első iskolát, melyet német nyelvterületen azóta is Waldorfnak hívnak, míg az angolszász országokban Rudolf Steiner iskola néven lehet megtalálni. A suli egészen a hitleri hatalomátvételig működött, majd néhány év szünet után újra indult. Az egyik Németországon kívüli első iskola 1926-ban indult el nálunk, de ezt is be kellett zárni, és csak a rendszerváltás után indultak el új iskolák. Mára már 27 iskola és 53 óvoda működik az országban.
De mitől más ez ez iskola, mint a többi? Az első, és legfontosabb, hogy az antropozófián alapul. A módszert, amellyel a tananyagot átadják, a gyerek fejlődésének megismerése alapján dolgozták ki, így ezekben az iskolákban nem a hagyományos tanrendet követik a tanárok.
12+ 1 évfolyam
Az itthoni iskolák nagy része gimnázium végéig tart, a plusz egy év alatt az érettségire és a felvételire készítik fel a gyerekeket.
Osztálytanító van osztályfőnök helyett
Az osztályfőnökkel ellentétben 1 tanár viszi végig az osztályt, minimum a 8. osztályig. Ő tanítja a főtárgyakat( magyar, matematika, történelem, természettudományok).
Epocha rendszer
A tárgyakat a gyerekek nem szétszórva, hanem egyben tanulják meg. Egy tantárgy van 2-4 hétig, majd jön a következő(az anyanyelv, történelem, földrajz, embertan, állattan, növénytan, kőzettan, fizika, kémia, csillagászat, matematika, geometria). A főoktatás mindig a reggeli első 2 óra, ezt követik a szakórák. Ehhez kapcsolódik, hogy nincs tankönyv, a gyerekek füzetekbe rajzolnak és írnak.
A hármas egység
A jelenlegi iskolarendszerben főleg az intellektus felé fordulnak az iskolák, azaz gyakran csak a gondolati síkot fejlesztik. Más szóval, a gyerekek kapnak egy csomó információt, viszont az értelem és az akarat sérül. A Waldorf módszer szerint utóbbi kettő a mozgással, művészeti trágyakkal kompenzálható. A gyerekek hangszeren játszanak, kézimunkáznak, később kézműveskednek.
A természeti ritmus követése
Az év során a tantárgyak és a tanulás rendje is a természet ritmusához idomul. A legtöbb iskolának van saját kertje, első évben az órarend része a természetjárás.
Szabadságra nevelés
"Talán a legfontosabb alapelv, hogy a gyerek a magával hozott adottságokat, képességeket a lehető legnagyobb mértékben nyilváníthassa meg a világban.”
Nincsenek jegyek és dolgozat
A gyerekek nem kapnak jegyeket, félévkor és év végén minden tanár ír 1-5 oldalt a gyerekről. Hogy látja, miben jó, hogyna fejlődőtt, mi az ami fejlesztésre szorul, vagy oda kell figyelni. Ennek ellenére pontosan tudják ki, hol és mennyire jó egy adott tárgyban, de nincs verseny.
A gyerekek 8. és 12. osztály végén éves munkát adnak le, melynek lényege,hogy egy dologgal foglalkoznak sokáig. Ezt tanulmányozzák, megépítik, leírják, végül bemutatják. Egy 8. osztályos megfogalmazása szerint: "Az éves munka nálunk egy olyan, a nyolcadik osztály ideje alatt készített egyéni kutatás, aminek a témáját teljesen szabadon választjuk meg (annak ellenében, hogy komolyan vesszük), év végén annak eredményét, anyagát egy füzetbe írva leadjuk a hozzá tartozó művészi munkával, majd 15 percben (vagy más előre megszabott idő alatt) a munka sűrített tartalmát előadjuk, 5 percet hagyva a közönség kérdéseire. Lényegét tekintve ennyi." Téma bármi lehet, van aki kardot kovácsol, más a hegymászásról ír, van aki a hajózás történetét kutatja, de akár a Waldorf iskolákról is készülhet előadás.
Na, de mennyibe kerül?
Minden iskola maga határozza meg, mennyi hozzájárulást kér, de az a legtöbb iskolában szabály, hogy szociális helyzete miatt senki nem utasítható el. A havi vállalás 25-35.000 forint, de aki úgy nyilatkozik, hogy csak havi 3000 forintot fizet, azt sem küldik el. A szabály csak az, hogy a vállalását betartsa, azaz egész éven át fizessen. A tandíj 12 hónapon át kell fizetni. Ehhez jön az ebéd, és minden év elején a taneszközköltség, mely 3000-15000 forint, attól függően hányadikos a gyerek. Ekkor kapják meg a ceruzákat, viaszkrétákat, füzeteket, töltőtollat, meg amit még kell.
