A tévés tehetségkutatók jelensége Magyarországon először az 1960-as években a Ki mit tud?-okkal jelent meg, ezekben a műsorban fedezték fel többek között Koncz Zsuzsát, Sztevanovity Zoránt, Kovács Katit, majd 1966-tól jöttek a Táncdalfesztiválok. (A rádióban a Tessék választani! és a Made in Hungary című műsorok kínáltak lehetőséget 1960-tól.) Ezt követően legközelebb csak 1998-ban tért vissza ez a műsorfajta a képernyőkre a Kifutó, majd 2003-ban a Megasztár által. 2010-ben az RTL megvásárolta az X-faktort is, ami óriási nézettséget generált a csatornának, és közbeszéd tárgyává vált gyakorlatilag minden adása.
Ez a fentebb említett műsorok mindegyikéről elmondható, összehozták az embereket, szinte már társadalmi ügy lett belőlük, és nem utolsósorban a tévécsatornáknak is jót tett a magas nézettség.
Na de mi van a szereplőkkel? Miért élik meg olyan nehezen a versenyt, és milyen módon segíthetnek nekik a rajongók?
Az első tehetségkutatós, akit nem becsültek meg
Cserháti Zsuzsa története igencsak szívszorító. Az 1945-ös születésű énekes különleges tehetséggel volt megáldva, amelyet kamatoztatott is, amíg ideje és egészsége engedte. Köztudott, hogy sok magánéleti problémával (leginkább mentális gondokkal) küzdött, ami egészségi állapotára is kihatással volt, sok súlyfelesleget szedett fel, aminek hatására el is tűnt a színpadról jelentős időre.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Nagy visszatérésére 1996-ban került sor, körülbelül három éves kihagyás után. Elvonulása előtt 14 éven keresztül rendszeresen énekelt az éjszakában. 1999-re sikerült nagyjából visszanyernie korábbi alakját orvosai segítségével, ami valamennyire segítette mentális állapotát is. 2002-ben még duettezett Gálvölgyi Jánossal, amiből lemez is készült, azonban 2003-ban ismét mély depresszióba esett, és nem sokkal azután meg is halt.
Országos hírnévre 1972-ben tett szert, a Táncdalfesztivál című műsorban, majd 1978-ban megnyerte a Tessék választani! című produkciót is.
Az ország azonban nem becsülte meg őt, így a 80-as években kivonult a magyar könnyűzenei piacról arra hivatkozva, hogy a szakma teljesen ellehetetlenítette őt.
A zene továbbra is az élete része maradt, vezető énekes volt a budapesti Moulin Rouge-ban és több slágere is napvilágott látott ebben az időszakban, köztük a Száguldás, Porsche, szerelem című is. Életében 17 lemezt adott ki, amelyből kilenc stúdióalbum volt.
Hitt, túlélt, de a mai napig cipeli a Megasztár súlyát
Oláh Ibolya az első Megasztár második helyezettje, aki hátrányos helyzetű gyermekként a színpadon érezte leginkább otthon magát. Burkoltan utalt rá: nem biztos benne, hogy a szavazatok valós aránya alapján másodiknak kellett volna lennie. (A versenyt egyébként Tóth Vera nyerte.)
Egy korábbi nagyinterjújában beszámolt arról, hogy mindig is nagyon vonzotta a zene és nagyon szeretett énekelni. Mivel egy nevelőotthonban nőtt fel, így a tehetségkutatóról is az intézmény falai között hallott először. A fiatal lány lázasan készült a versenyre, elmondása szerint nagyon keményen kellett dolgoznia azért, hogy bent maradhasson.
Az interjúban kitértek állítólagos mentális problémáira, a készítők és a korábbi versenyzők elmondása szerint dühkezelési gondokkal küzdött leginkább a fiatal énekes.
Oláh Ibolya elmondta, a verseny alatt nem kaptak mentális segítséget, így nem mindegyikük tudta helyén kezelni nemcsak a hirtelen jött sikert, de a kemény munkát sem, ami a műsor készítésével járt.
Sokan azért estek ki, mert már nem bírták lelkileg
– fogalmazott. Hozzátette, az sem tette könnyebbé helyzetét, hogy a verseny után pár évvel, gyakorlatilag kikényszerítették belőle, hogy felvállalja leszbikusságát, miután lesifotósok lencsevégre kapták őt akkori kedvesével.
Oláh Ibolyát sokan segítették a Megasztár után, együtt dolgozott többek között Geszti Péterrel és Presser Gáborral is. Mai napig a Magyarország című dala a legnépszerűbb.
Az X-faktor óta küzdött a figyelemért
Tóth Andi története igen sokrétű, szinte már kusza. Az énekesnő 2014-ben jelentkezett az X-faktor ötödik szériájába, és gyakorlatilag minden erőlködés nélkül meg is nyerte azt, mindössze 15 évesen. Így ő lett nemcsak a legfiatalabb X-Faktor-győztes, de az első nő is, aki ezt véghez vitte.
A verseny után az éneklés mellett színészi vénáját is megmutatta a magyar közönségnek, színházi és filmszerepei is voltak. Később tánctudásáról is tanúbizonyságot tett a Dancing with the Stars parkettjén, amit meg is nyert partnerével Andrei Mangrával.
Kivételes tehetségről van szó, ehhez kétség sem fér, azonban az énekesnő egy tavaly készült interjújában elmondta, sosem érezte magát elismerve a szakma által, mindig csak valaki barátnőjeként hivatkoztak rá. Konkrét példának a 2020-as Sztárban sztár fináléját hozta fel, ahol produkciója után Köllő Babett első mondata az volt, most láthatja korábbi kedvese, milyen sokat veszített.
Tóth Andi 2023-ban bejelentette, abbahagyja az éneklést, nem vállal több fellépést. Szintén a tavalyi évben, a bejelentését követően adta ki Last Album című lemezét, amelynek címe elárulja, valószínűleg nem várhatunk több zenét az énekesnőtől.
„Nehéz találkozni a csillogónak képzelt világ realitásával”
Nos, mit szűrhetünk le mindebből? Szabó Jennifer pszichológus, irodalomterapeuta fontosnak tartotta kiemelni, hogy nincs egyetlen nyilvánvaló ok, amiért a különböző produkcióban szereplő emberek összeomlanak, vagy éppen teljesen kivirágoznak.
Minden ember különböző abban, hogy milyen és mekkora tehetséggel megáldva születik. Ugyanakkor mindannyiunknak közös vonása, hogy az élet állít elénk kihívásokat, így „olykor-olykor kit jobban, kit kevésbé, de megtépáz az élet”. Ilyenkor jön el a döntő pillanat, amikor kezelnünk kell ezeket a helyzeteket, méghozzá abból az eszköztárból, amit otthonról hoztunk magunkkal.
Éppen ezért nem mindegy milyen erőforrásokkal, például önbecsüléssel, rezilienciával és szociális hálóval rendelkezünk
– fogalmaz a szakember.
Meglátása szerint ugyanilyen fontos tényező az eladhatóság, hiszen ezekben a műsorokban elsősorban olyan előadókat keresnek, akik kiszolgálják a közönség igényeit, így aztán a hús-vér emberből egy csapásra terméket varázsolnak.
A fantáziában csillogónak elképzelt világ realitásával találkozni nagyon nehéz lehet, ha egyáltalán a folytonos készülés és élő műsorok tempójának sodrásában erre van lehetőség.
– fogalmazott. Szabó Jennifer hozzátette, a produkcióknak a legnagyobb árnyoldala, hogy éppen emiatt a megcsinált és fényesre polírozott illúzióvilág miatt az újdonsült előadó nem élheti többé a megszokott módon az életét.
Az elfogadás reménye nagyon kecsegtető lehet ezekben a műsorokban, azonban a zord valóság, hogy ennek súlyos feltételei vannak: nem lehet rossz napunk, nem lehet kócos a hajunk, és nem különbözhetünk túlságosan a kor ideáljától.
A szakember nem állítja, hogy ne létezne egészséges út egy ilyen produkció esetében, abban azonban kevésbé hisz, hogy a készítők figyelembe vennék a versenyzők emberi mivoltát olyankor, amikor hétről hétre teljesíteniük kell, hogy a szombat esti élő műsorban minden tökéletes és eladható legyen. „Ezeket az irreális elvárásokat pedig nemcsak a készítők, hanem a versenyzők is magukévá teszik egy jobb élet reményében.”
A pszichológus a nézők, rajongók felelősségére is felhívta a figyelmet. Kiemelte:
Nálunk, „fogyasztóknál” is nagy felelősség lehet abban, hogy hogyan viszonyulunk tehetséges embertársainkhoz, és a termék mögött meglátjuk ugyanazt az embert, akik mi magunk is vagyunk.
Olvasnál még a rivaldafény árnyoldalairól? Akkor ajánljuk figyelmedbe Frances Farmer színésznő történetét!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés