Stonehenge megalit épületegyüttese a lelőhely közelében található több neolit emlékkel, kőszentéllyel és síremlékkel együtt 1986 óta a világ kulturális örökségeit számontartó UNESCO listájának tagja.
A környéken talált szerves anyagok vizsgálata arról árulkodik, hogy Stonehenge vidéke már i. e. bő 7000 évvel is lakott terület volt, de a feltehetően több fázisban megvalósuló nagyszabású építkezésre és terjeszkedésre csak évezredekkel kerülhetett sor. Az első építkezők i. e. 3100 táján szarvasagancs csákányaikkal ásták a komplexum akkori alapjait.
Funkció
A kőkör és a környezetében lévő tömbök kialakításának okairól, az ősi építmény funkciójáról számos elmélet látott napvilágot, és feltehetően a lelőhelyet anno használók is az idők során más és más szerepet találhattak a mára kultikus műemléknek, melyet évente hozzávetőlegesen egymillió turista látogat meg.
Szolgálhatott egy időben temetkezési helyül,
200-nál is több halott maradványait tárták ugyanis fel, melyenek legalább egynegyede hamvasztásos temetés nyomait mutatta. Mindazonáltal, túlhaladott már a temetkezési hely teóriája, és leginkább azt tartják elképzelhetőnek a témával behatóan foglalkozó tudósok, hogy az addig viszálykodásban és háborús viszonyban élő
britanniai népek megbékélését is szolgáló találkozóhelyül szolgálhatott a ma Stonehenge néven ismert monumentum.
Hiedelmek
Az ott eltemetettek mintegy feléről a kutatások során azt derítették ki, hogy nem a környékről, hanem messzi földről, távoli vidékekről származhattak. Az. i. e. 2300-as évekre tehető maradványok helyzetéből és bizonyos körülményekből arra a hiedelemre következtetnek a kutatók, hogy az akkori emberek a stonehenge-i kék köveknek gyógyhatást tulajdonítottak, vagyis testi fogyatékukból vagy betegségükből való kigyógyulást vártak a kövek közelségétől. Ezt a feltételezést erősítik azok a bizonyító erejű maradványok, melyek feltűnően nagy arányban tanúskodnak az ott elföldeltek között fizikai sérülés vagy krónikus betegség nyomairól.
A kék köveknek tulajdonított gyógyító erőn kívül a helyi lakosság napjainkig szívesen tekint a Stonehenge-től két-három napi járásra található Preseli-hegységben fakadó forrásokra is gyógyító hatású csodavizekként, így akár egyfajta egészségturizmus zarándokhelye is lehetett az a Stonehenge, amely mások szerint viszont a helyi földművelő lakosság ünnepségeinek színhelyéül szolgált inkább.
A stonehenge-i kő eredete
A kövek származási helye legalább annyira foglalkoztatta az elmúlt évtizedek során a tudományos közéletet, mint az egymásra halmozott kőtömbök funkciója. Ez annál is inkább érthető, hiszen olyan érdekes újabb kérdéseket vet fel, mint a tömbök elszállításának hihetetlen vállalkozása. Az építmény egyes köveiről ugyanis már ismert, hogy Stonehenge-től mintegy 400 km-re, a Wales délnyugati részén található Preseli-hegységből származnak, és azokat nemcsak tengeren, de folyóvízen és szárazföldön is szállítani kényszerültek a nagyszabású terv bátor kivitelezői. Hacsak a szállításban segítségükre nem sietett az út egy részét megkönnyítő „gleccserfuvar”…
Megfejtett titok?
Nemrég tett felfedezések azonban megállapították a Stonehenge emlékezetünkbe égett jellegzetes körét alkotó 52 óriás kőtömb közül 50-nek a származási helyét is. A brit Brighton Egyetem kutatócsoportjának munkatársa, David Nash és csapata segítségével megerősítést nyert, hogy a hatalmas tömbök jelentős részének származási helye a hozzávetőlegesen 25 km-re található wiltshire-i West Woods. Ennek feltérképezéséhez nem egyszerűbb eljárásra volt szükségük, mint a röntgenfluoreszcens spektrometriának a hordozhatóvá tett technológiájára, melyet úgy kell elképzelni, mint egy röntgensugarakat kilövellő pisztolyt. A pénztárakban is használatos „vonalkód-leolvasónak” is tekinthető gép ismételt méréseiből kiderült, hogy két tömb kivételével a többi származási helye tehát West Wood.
A másik két szikladarab azonban sem a többi 50-nel, sem egymással nem mutatott összetételében egyezést,
így azok származásának és szállításának kérdéseire továbbra sincs válasza a tudománynak.
Ha a tudományos világ őskori kutatási vagy éppen az azokkal kapcsolatos, mindenkit megvezető csalások is érdekelnek, egy korábbi cikkünkből többet is megtudhatsz ezekről.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
