6 tény a Colosseumról, amit sokan nem tudnak

GettyImages-1081719544
Olvasási idő kb. 5 perc

A Colosseum szinte mindent tudott, amire egy mai, modern stadion is képes. A létesítmény Róma építészeti csodája, amely egyebek között híres azokról a mérnöki sajátosságokról, amelyek megkülönböztetik más ókori építményektől. Több olyan jellemzővel is rendelkezik, amit a modern épületeknél sem egyszerű kivitelezni.

Az évszázadok során a Colosseum átvészelt több földrengést, tűzvészt, vandalizmust és fosztogatást. Minden természeti és emberi csapás ellenére ikonikus sziluettje ma is az ősi mérnöki munka bizonyítékául szolgál. Gazdag történelmével és építészeti megoldásaival napjainkban is lenyűgözi a látogatókat.

Hatalmas tömeg befogadására volt alkalmas

Már önmagában a Colosseum ovális kialakítása is érdekes, hiszen épp ennek az alakzatnak köszönhető, hogy a több mint 50 ezer néző befogadására alkalmas épület mindenki számára optimális kilátást biztosított. (A legmerészebb becslés szerint 87 000 fő is helyet foglalhatott a Colosseum lelátóin.) A 80 bejárattal rendelkező ingatlan szintén a rendezvényekre érkező tömeg kényelmét szolgálta. Emellett pedig még számos olyan sajátossággal rendelkezett az épület, ami mindenképpen előnyére vált.

A Colosseumot úgy építették meg, hogy minden szegletéből jól látható legyen a közdőtéren folyó esemény
A Colosseumot úgy építették meg, hogy minden szegletéből jól látható legyen a közdőtéren folyó eseményAnadolu / Getty Images Hungary

Árnyékoló és vízi csata

A Colosseum egyik legfigyelemreméltóbb tulajdonsága a veláriumként ismert lehúzható teteje volt, amelyet képzett tengerészek, matrózok üzemeltettek. Ez az árnyékoló rendszer megvédte a nézőket a napfény káros hatásaitól.

A Colosseum sokoldalúságát bizonyítja, hogy a hagyományos sportrendezvények és egyéb erőpróbák mellett tengeri csatákat is rendeztek az arénában, amit el is lehetett árasztani.

Élénk felületek és graffitik

A Colosseum folyosóit a rómaiak élénk árnyalatokra festették, egyebek között vörösre, világoskékre, zöldre és feketére. Vannak régészek, akik azt állítják, hogy a stadion külső fala is festve volt. A Colosseum egyetlen sértetlen belső átjárója helyreállításának köszönhetően az eredeti színes freskók egy része ma is megtekinthető. De nemcsak a freskók voltak az egyetlen dekorációs elemek a Colosseumban. Miután az elmúlt évtizedben megtisztították az épület falát, kiderült, hogy a gladiátorok és az arénába érkezők is sokszor graffitiket firkáltak a falakra.

A Colosseum falai színesek voltak, és graffitit is rajzoltak rá a gladiátorok
A Colosseum falai színesek voltak, és graffitit is rajzoltak rá a gladiátorokHulton Archive / Getty Images Hungary

Róma leghíresebb császára soha nem járhatott az arénában

Ha a Római Birodalomra gondolunk, nagy valószínűséggel elsőként Julius Caesar neve jut az eszünkbe. Talán még lelki szemeink előtt el is képzeljük, ahogyan a híres császár gladiátorcsatákat néz a Colosseumban, miközben egy pohár bort kortyolgat. Bár a Colosseum és Julius Caesar valóban a Római Birodalom meghatározó ikonjai, a kettőnek soha semmi köze nem lehetett egymáshoz, ugyanis a Colosseum i. sz. 80-ban épült meg, míg Julius Caesart majdnem 125 évvel korábban meggyilkolták.

Julius Caesar soha nem járhatott a Colosseumban
Julius Caesar soha nem járhatott a Colosseumbanvladacanon / Getty Images Hungary

Akár a modern építészet vívmánya is lehetne

Ez a kőből és betonból készült monumentális emlékmű több tízezer rabszolga erejével, munkájával épült fel. A Colosseum időtállóságát bizonyítja rendkívüli tartóssága és szilárdsága. A mérnöki pontossággal megtervezett és az építészek precizitásával kialakított boltívek, boltozatok és a különböző kőfajták innovatív alkalmazása hozzájárult a szerkezeti integritáshoz, lehetővé téve, hogy ellenálljon az idő próbájának.

A boltíveket is mérnöki pontossággal tervezték és építették meg
A boltíveket is mérnöki pontossággal tervezték és építették megAnadolu / Getty Images Hungary

Titkos átjárók is épültek

A Colosseum alatt számos szoba és földalatti átjáró is volt. Ezekben a helyiségekben tartották fogva azokat az állatokat és gladiátorokat, akik a fenti arénában a közönség előtt megküzdöttek egymással. Az épület sajátossága az arénában lévő 36 csapóajtó is, melyekkel még izgalmasabbá lehetett tenni a sokszor életre-halálra menő küzdelmeket.

Az ókori rómaiak azt hitték, hogy az elesett gladiátorok vére meggyógyíthatja az epilepsziát, a lónyál pedig kezeli a libidót. Ha mindez még nem lenne elég abszurd, összegyűjtöttünk még néhány olyan orvosi eljárást, ami hátborzongató volta ellenére az ókorban bevett szokásnak számított.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek