retro játékok

Nem véletlen, hogy az Óbudai Múzeum játékkiállítása csak a rendszerváltásig mutatja be a magyar gyerekek egykori kedvenc játékait. A kilencvenes évek elejétől ugyanis már igen ritka az, amit a korábban születettek átélnek: hogy ezekre a játékokra mindenki emlékszik, hiszen kevesebből lehetett válogatni.

A szocialista ember álma: víkendház és saját autó

Magyarországon nem volt ritka, hogy a nyugaton megvásárolt játékokat koppintották le, és ebből születtek az itthoni kedvencek. Ilyen volt például a Gazdálkodj okosan! társasjáték, amely mindenki polcán ott volt, aki a nyolcvanas években volt gyerek.

„A Gazdálkodj okosan! játéknak volt egy hazai elődje, a Capitaly, amely 1937-ben jelent meg – mondja Polgár Mónika történész, muzeológus. Ez az 1935-ös Monopoly átvétele és továbbgondolása volt, és még a játékosok beruházhattak, alkudozhattak, üzletet köthettek. Ezt a játékot aztán 1952-ben, a Rákosi-rendszer alatt be is tiltották – hiszen a kapitalista rendszer szellemében született –, és jött a helyére a Teljesítsd a tervet!, amelyben a játékosoknak egy szocialista ország éves terveit kellett megvalósítaniuk. Ez azonban néhány év alatt le is került a polcokról, és megjelent a Gazdálkodj okosan!”

Szakértőnk szerint nagyon érdekes, ahogyan a társasjátékok leképezik az adott időszak társadalmi, politikai, gazdasági berendezkedését vagy éppen az otthonideál változását.  

Az első Gazdálkodj okosan! lakásbelsője a hatvanas években még a két világháború közötti polgári középosztály otthonait idézte, kandallóval, gyertyatartóval, festményekkel és sok könyvvel.

„Aztán a nyolcvanas évekre a rajzokon drámaian lecsökken a könyvek száma, ugyanakkor megjelennek a technika vívmányai; a mosógép, a táskarádió, a lemezjátszó, majd egy piros Csepel kerékpár is. A nyolcvanas évek végén pedig a szocialista ember álmai, amelyek akkora már engedélyezettek voltak: a saját autó és a víkendtelek.” 

Dollárboltokban árulták a nyugati játékokat

Mióta csak játékok léteznek, a kislányok általában – anyukájuk mintáját követve – főznek a babakonyhában. A mai negyveneseknek, ötveneseknek biztosan volt fém kiskonyhája, amelynek gyökerei távolabbra nyúlnak vissza.

„A babakonyhák mindig leképezik a család valódi konyháját, és ez nagyon szépen megmutatkozik, ha összehasonlítunk egy ötvenes években készült játékot egy nyolcvasak években gyártott darabbal – mondja Polgár Mónika. Az ötvenes évek babakonyháit a termelésből kiesett faanyagból gyártották kisipari termelőszövetkezetek, készült kredenc, sparhelt, vizes pad – hiszen nem volt bevezetve a vezetékes víz – és fásláda, mivel be kellett gyújtani a főzéshez, fűtéshez. A hatvanas-hetvenes években azonban épülnek sorra a panelok és a Kádár-kockák, amelyekben az egy falra rendezett konyha válik elterjedtté. És ezt követik a játék konyhák is, amelyeket a Lemezárugyár készített.”

„Ahogyan elérhetővé váltak a Nyugatról érkező játékok is, igaz, kezdetben csak az 1965-ben megjelenő dollárboltokban – mondja a történész. A két legnagyobb üzlet az Arany János és a Kígyó utcában voltak, ahol valutáért akár olyan játékokat is megvehettek, mint a Lego vagy a Barbie baba. Legót a nyolcvanas években már árultak nagyobb áruházakban, ám az ára nem az átlagfizetéshez igazodott. Létezett egyébként jó néhány kelet-európai másolat is, többek között az NDK Pebe nevű építőjátéka, amelynek gyártóját a Lego be is perelte a túlzott hasonlóság miatt, és változtatniuk kellett az illesztéseken.”

Az eredeti Lego 1958-ban jelent meg – először még csak épületekkel, aztán a hatvanas években már kifejlesztették a kereket, a ma ismert emberfigura pedig 1978 óta létezik. 

„A koppintások egyik legsikeresebbje a Playmobilról készült Magyarországon; a hetvenes években Schenk Károly másolta le a játékot – a bábukat a köznyelvben Schenk-figuráknak hívták –, és a magyar történelem egy-egy jelentős korszakát játszhatták el velük a gyerekek. A várakat Mátyás király fekete serege védte, de elkészítette a 48-as huszárokat is. Ezekből egyet-egyet külön is meg lehetett vásárolni a korabeli trafikokban, amelyeknek illata biztosan ott van azoknak az orrában, akik a hetvenes-nyolcvanas években voltak gyerekek.”

Retró játékok, néhány éves uralkodással 

A nyolcvanas évek egyik slágerterméke volt a Moncsicsi. Az eredeti figurát Japánban gyártották 1974-ben, majd megvásárolta egy francia cég a jogokat, hogy Európában is elindulhasson hódító útjára. 

„Magyarországra 1981-ben érkezett meg – a gyakran hongkongi másolat –, és nemcsak a kislányok imádták, de az érettségiző lányok is vitték magukkal kabalaként a vizsgára” – mondja Polgár Mónika.

1981-ben és 1982-ben igazi őrület volt itthon, még újságcikk is megjelent, hogy nagymamák vadásznak az áruházakban az utolsó darabokra, mert kifogytak a készletek.

„Ehhez persze hozzájárult Ullmann Mónika Moncsicsi-dala is. Néhány év alatt azonban alábbhagyott a lelkesedés, hiszen új kedvencek jöttek: E. T. és Vuk.”

Ha kimondottan magyar fejlesztésű kedvencekről beszélünk a korban, akkor mindenképpen meg kell említenünk a TV Macit, akit 1963-ban talált ki Bálint Ágnes, ám a nyolcvanas évek gyerekei már azt a zöld pizsamás változatot ismerik, akit 1982-ben Foky Ottó tervezett, és a kezében már nem Valérka, hanem Paprika Jancsi üldögél. 

A képre kattintva galéria nyílik, mely után a cikk folytatódik! 

„A TV Maci olyannyira népszerű volt, hogy amikor Farkas Bertalan 1980-ban az űrben járt, vitt magával egy plüssváltozatot, és a gyerekek szájtátva nézték, ahogy a maci társaságában olvasta fel az esti mesét.” (Címlapfotó: Kiss Marietta Panka)

Ha szeretnél még kicsit nosztalgiázni, nézd meg retró képgalériánkat is arról, hogyan vásároltunk a szocializmus idején.