Amikor Zsuzsa megtudta, hogy Jorgosz Lánthimosszal fog együtt dolgozni, már sejtette, hogy ennek a munkának nagyon különleges lesz a végeredménye. A Szegény párák egy viktoriánus korba oltott steampunk világ, amelyben a szereplők nem kevésbé abszurdak, mint maga a látvány. Ezt az univerzumot töltötte meg úgy élettel a magyar berendező, hogy bezsebelte az Amerikai Filmakadémia jelölését. Arra viszont nem volt felkészülve, hogy – miközben eddig a háttérbe húzódva dolgozott szuperprodukciókon – hirtelen ilyen óriási érdeklődés fogja őt övezni. Nem könnyen bólintott rá az interjúra, mert úgy érzi, nem annyira érdekes az élete, hogy több újságcikket is megtöltsön.
Több cikkben is látványtervezőként mutatnak be.
Pedig berendező vagyok. A látványtervezők azok, akik megálmodják a film világát, mi pedig a bútorokat, a tárgyakat legyártatjuk, beszerezzük.
Van olyan ember a világon, aki gyerekként arról álmodik, hogy filmforgatásokon lesz berendező?
Azt nem tudom, de én sem arról ábrándoztam, hogy éppen berendező leszek, merthogy nem is sejtettem, hogy ilyen egyáltalán létezik. Azt viszont egészen pontosan tudtam 17 éves koromtól, hogy a filmszakmában szeretnék elhelyezkedni.
Aztán 1986-ban találtam az akkor még létező Expressz újságban egy hirdetést, hogy a Mafilm berendezőgyakornokokat keres. Gondoltam, ha ez a filmgyárban van, akkor nekem ott a helyem.
Elmentem, meghallgattak, és este jött a távirat, hogy felvettek. Összesen tíz embert választottak ki, de sokan lemorzsolódtak.
Emlékszel még, mi volt az első film, amelyen még gyakornokként dolgoztál?
Hogyne! A Soha, sehol, senkinek. 1988-ban mutatták be.
És ahol már önállóan dolgoztál?
Az a Kalózok volt.
Gubás Gabival, Bodó Viktorral, Király Attilával és Jazz+Az zenéjével.
Pontosan. Aztán jött a Rosszfiúk.
Rögtön tudtad, hogy ez nagyon neked való?
Az első perctől. Tudtam, hogy maradok, pedig a filmes szakma nem könnyű. Sokan azt hiszik, csupa csillogás, pedig nem így van. Kőkemény fizikai és mentális munka. Ha forgatás van, nincs betegség, fáradtság, menni kell. A 12 óra a minimum munkaidő, de van, hogy ennél többet is ott vagyunk. Ha mi délután öt-hat óra körül hazaérünk, nem is tudjuk, mit csináljunk a nap további részében.
Hogy nyílt meg az út a nemzetközi produkciók felé?
Jó egy évtizeddel ezelőtt már dolgoztam Kemény Ildikóval, a Pioneer Production egyik tulajdonosával, és ő azóta is mindig hív. És ahogy egyre több nemzetközi produkció forgott itthon, mindig volt feladatom.
Az elmúlt években forgattál Charlize Theronnal az Atomszőkében, Gary Oldmannel a Suszter, szabó, baka, kém című moziban, Kate Winslettel a Leeben vagy éppen Emma Stone-nal és Mark Ruffalóval a Szegény párákban. Vannak róluk személyes élményeid?
Ki kell, hogy ábrándítsalak; a berendező az előtt dolgozik a helyszínen, mielőtt a kamera forogni kezd, és mire megérkeznek a színészek, mi már a következő helyen dolgozunk. Szóval, egyikükkel sem volt szerencsém személyesen találkozni.
És ki az, akire mégiscsak kíváncsi lettél volna?
Kate Winsletre. Azt mondták a stábtagok, hogy egy nagyon kellemes, szívélyes ember. Bár ez valójában szinte valamennyi világhírű sztárra igaz.
Hogyan dolgozol? Meglátod a terveket, és kutatsz a neten vagy a bolhapiacokon a tökéletes darab után, vagy két forgatás között meglátsz valamit, és inkább megveszed, mert tudod, hogy az még valahová jó lesz?
Mindkettő. Valójában van egy raktáram, ahol rengeteg tárgyat felhalmoztam azzal a gondolattal, hogy majd valamelyik forgatáson megtalálja a helyét. És ez legtöbbször így is van. De előfordul, hogy egy váza Indiából érkezik a forgatásra, egy szőnyeg Németországból, de járok galériákba és régiségkereskedésekbe is. A ritkaságokat szeretem, és ez igaz az otthonom berendezésére is. Minden tárgyamnak története van.
Mi volt a legtöbb fejtörést okozó kellék a forgatásokon?
Biztos volt több is, de most az jut az eszembe, amikor az Eldorádó egyik jelenetében a kislány lábára rálép a ló. Természetes volt, hogy ezt nem forgathatják le élő lóval, így hát besétáltam az Állatorvostudományi Egyetemre, ahol megkaptam egy halott állat nem éppen kis méretű lábát, amit beletettek egy nagy zacskóba, és én ezt busszal vittem ki a Teleki térre, a forgatásra.
Meglepetés volt, hogy jelöltek az Oscar-díjra, vagy sejtetted?
Amikor megtudtuk, hogy Jorgosz Lánthimosszal dolgozhatunk, akkor már sejtettük, hogy ez valami egészen különleges lesz. Majd amikor besétáltunk a díszletbe, még inkább megerősödött ez az érzésünk.
Ez egy nagy csapatmunka, textilesekkel, asztalosokkal, festőkkel, van, akivel közel négy évtizede dolgozom együtt, és tudom, hogy hajnali háromkor is felhívhatom bármelyiküket, ha reggel kell valami a forgatáson.
Szóval, a kollégáim szóltak, hogy magyar idő szerint valamikor hajnalban jelentik be a jelölteket, de sejtettük, hogy ott leszek köztük. Óriási megtiszteltetés, hogy egyszerre terjesztettek fel a díjra például Elli Griff berendezővel, akivel a Hellboy 2. című filmben dolgoztam együtt, és rengeteget tanultam tőle. Ő most a Napóleon című moziban nyújtott munkájáért kapta a jelölést.
Mi lesz, ha a te nevedet mondják ki a színpadon?
Biztos lesz bennem elégedettség, de ettől nem változik semmi. A mai napig izgulok minden díszletátvétel előtt, és ez akkor is így lesz, ha megkapom az aranyszobrot. Csak valószínűleg nagyobb lesz rajtam a teher, hogy még inkább bizonyítsam, hogy érdemes voltam rá.
Ha tudod, melyik hollywoodi filmekben bukkannak fel magyar színészek, oldd meg kvízünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés