„Oly csodás, ha jön az est / Ha kigyúl ezernyi fény / Szinte égi tünemény / Ez a színes látomás” – énekelte Németh Lehel, a korszak kedvelt táncdalénekese Neonfényes Budapest című dalában. A csillogó Nagykörúton kigyulladó ezernyi fény nem a költői képzelet terméke volt: a hetvenes években már fővárosunk arculatát alapjaiban határozták meg a neonreklámok.
Neonreklámok a szocializmusban – és korábban
Sőt, igazság szerint már korábban is. A neonreklámok ugyanis nem a szocializmussal együtt érkeztek Budapestre: akárcsak Európa többi nagyvárosában, már az 1920-as, 30-as években megjelentek. A második világháborúban nagy többségük megsemmisült, az ötvenes években pedig nem elsősorban ezek helyreállítására helyeződött a hangsúly. Az ötvenes évek végétől, a hatvanas évek elejétől kezdve viszont már lehetett a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalattól neonreklámokat rendelni.
Pártkongresszuson döntöttek a bevezetésükről
A neonreklámok igazi aranykora azonban a hetvenes évektől köszöntött Budapestre. Az 1970. évi Pártkongresszuson döntés született arról, hogy a világvárosi hangulat biztosítása érdekében újjáélesztik a neonreklámokat a magyar fővárosban. Mivel azonban a szocializmusban nemigen volt szükség arra, hogy a különböző vállalatok vagy termékek egymás konkurensei legyenek, ezek nem is mindig voltak „valódi” reklámok:
„Vásároljon készruhát!”, „Mozgó járművön mindig fogódzkodni!”, „Főz, Süt, Fűt” – hirdették a szlogenek városszerte.
De egy magára valamit is adó ABC, csemegeüzlet vagy eszpresszó sem lehetett meg neonreklám nélkül.
A képre kattintva galéria nyílik, amely alatt a cikk folytatódik.
Egy letűnt kor emlékei
A „neonfényes Budapesten” a rendszerváltás után kezdtek eltünedezni az emblematikus feliratok, napjainkra pedig alig néhány maradt csak az egykor szinte mindenhol ott lévő feliratokból. A legtöbbjüket leszerelték, és noha voltak ígéretes kezdeményezések a megmentésükre, a neonfeliratok eltűntek a háztetőkről és a homlokzatokról. Egy egyetemi projekt keretében 2017-ben virtuálisan összegyűjtötték a régi és még látható neonreklámokat. Azokat a neonreklámokat, amelyek megmenekültek, az utókor számára a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Múzeum őrzi. (Borítókép: Fortepan / Fortepan)
Ha a szocializmusban népszerű eszpresszókról nézegetnél képeket, ezt a cikkünket ajánljuk:
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
