Wolfgang Amadeus Mozart már hatéves korában zenét komponált, majd két évvel később Európában turnézott, ahol a királyi és a felső elitnek adott koncerteket. 1791-ben bekövetkezett haláláig több mint 600 zeneművet szerzett különböző műfajokban. Hirtelen és korán bekövetkezett halála nagy megrázkódtatást jelentett a zenei világ számára, és nem mellesleg sok találgatásra adott okot.
Gyermekként meghódította Európát
A Wolfgang Amadeus Mozart a zsenialitás szinonimája. Több mint kétszáz éve bekövetkezett halála óta nem született olyan jelentős komolyzenei zeneszerző, amilyen ő volt.
Mozart zenész családban született. Kétségtelenül hatással volt rá édesapja, Leopold Mozart zeneszerző, hegedűművész és zenetanár hatott. Édesanyja különös gonddal nevelte és óvta őt, miután a híres zeneszerző születésekor már öt gyermeküket veszítették el.
Mozart már hatéves korában bonyolult zeneműveket komponált zenész édesapja legnagyobb örömére.
Felismerve fia tehetségét, Leopold egy három évig tartó európai körútra indult Wolfganggal, aki akkor mindössze nyolcéves volt. Ez idő alatt megismerték a zseni gyermeket az európai arisztokraták és a királyi családok, akiket lenyűgözött a csodagyerek tehetsége.
Mozart tizennégy éves volt, amikor Rómában, a Sixtus-kápolnában meghallgatta Allegri híres „Miserere mei Deus” című művét. A tizenkét perces remekműtől oly annyira el volt ragadtatva, hogy még aznap este emlékezetből lejegyezte a teljes darabot. A négy énekesből és az önálló kórusrészekből álló kompozíció „újraalkotásával” az addig féltve őrzött zenemű egy csapásra ismertté vált.
Felnőtt élete során Mozart igen termékeny zeneszerző volt, 35 szonátát, 50 szimfóniát, 15 misét, 21 színpadot és operaművet komponált, összesen több mint 600 mű megalkotása fűződik a nevéhez, és mindezt 35 éves korára teljesítette. Tehetségét az egész világ elismerte, és a fiatalember 1791. december 5-én bekövetkezett halálát megdöbbenve fogadta.
Mi okozta Mozart halálát?
A korabeli beszámolók szerint Mozart minden bizonnyal túlterhelt és beteg volt a halálát megelőző hetekben. A róla szóló legrészletesebb beszámoló sógornőjétől, Sophie Haibeltől származik, aki a zeneszerző utolsó napjairól ad visszaemlékezést. Azt, hogy ez minden részletében hiteles lenne, a történészek megkérdőjelezik, mondván, több évvel Mozart halála után született.
Haibel elmondása szerint a zeneszerző életének utolsó két hetében heveny ödémától, magas láztól és hólyagos bőrkiütéstől szenvedett. Továbbá azt is megjegyezte, hogy néhány héttel a halála előtt Mozart vendégzenészeket hívott, hogy gyakorolják legújabb darabját. A zeneszerző sógornője mindebből azt a következtetést vonta le, hogy Mozart megérezhette egészségi állapotának gyors romlását.
A zeneszerző haláláról szóló orvosi jelentés nem ad pontos és egyértelmű választ a halál okára, miután a halál okát a 18. században az európai országok többségében az orvosok nem tüntették fel a hivatalos okiratokon. Így tehát a családi legenda az egyetlen forrás a halál okáról, ami sokkal inkább spekulatív hipotézis, mint hiteles forrás.
Fontos azonban megjegyezni, hogy Mozart orvosának beszámolója, miszerint a zeneszerző magas lázzal és felhólyagosodott bőrrel küzdött, megegyezik a sógornő által leírtakkal.
Egy berlini újság egy héttel Mozart halála után arról számolt be, hogy a rivális zeneszerző, Antonio Salieri féltékenységből mérgezhette meg a zseniként számon tartott művészt. Mozart akaratán kívül hozzájárult ennek az elméletnek a valós tartalmához, amikor állítólag néhány héttel halála előtt azt mondta a feleségének, rosszul érzi magát, és azt hiszi, megmérgezték. Igaz, ezt a kijelentését később visszavonta, miután már jobban érezte magát.
A mai napig több mint száz okot tartanak nyilván azzal kapcsolatban, hogy vajon mi okozhatta Mozart halálát. A diagnózisok között szerepel a krónikus veseelégtelenség, a szifilisz, a tuberkulózis és a skarlát.
Féltékeny férj lett volna a gyilkos?
Egy megdöbbentő feltételezés szerint Mozartot féltékeny dühében szabadkőműves testvére, Franz Hofdemel gyilkolta meg, mert a pletykák szerint Mozartnak viszonya volt Hofdemel feleségével, Magdalénával. Amikor a felbőszült férj rájött felesége hűtlenségére, meggyilkolta Mozartot, majd megpróbálta megölni Magdalenát is, de ez nem sikerült neki.
A Mozart-rajongók szerint ezt az elméletet a zeneszerző koponyáján éktelenkedő, már begyógyult sérülés is alátámasztja. A szakértők állítása szerint, ha valóban ez lett volna a halál oka, a törésnek nem lett volna ideje begyógyulni Mozart halálig. Ennek ellenére néhányan elfogadták ezt az elméletet, köztük a híres zeneszerző, Ludwig Van Beethoven, aki állítólag nem volt hajlandó fellépni Magdalena előtt, mert őt okolta Mozart haláláért.
Minden feltételezéssel ellentétben azonban a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy Mozart halálát egy torokgyulladással járó vírusjárvány okozta, amely 1791 és 1792 között szedte áldozatait. Ezt egy több mint ötezer elhunyt állapotát feltérképező tanulmány eredménye támasztja alá.
A mai napig talány, hogy vajon a csatában ölték meg, kivégezték, vagy még ennél is hátborzongatóbb sorsra jutott ellenségei kezében a rejtélyes körülmények között elhunyt Marcus Licinius Crassus . Ha kíváncsi vagy a történészek álláspontjára, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
