magyar porcelán

A porcelántárgyak az utóbbi évtizedekben annyira a hétköznapi életünk részévé váltak, hogy bele sem gondolunk abba, hány évszázad tapasztalata kellett, hogy mind anyagukban, mind pedig formavilágukban elérjék az ízlés maximumát (itt persze nem a mellékhelyiségek berendezési tárgyaira gondolok).

A porcelángyártás több évszázados története a 7. században, Kínában, a Tang-dinasztia idején kezdődött. A porcelán szót a 14. században maga Marco Polo, a híres velencei világutazó honosította meg Európában, de az öreg kontinens első gyárát csak jóval később, 1710-ben, Meissenben alapították. A kaolin, avagy fehér agyag, földpát, kvarc és víz keverékéből álló finom kerámiatermékek ezután hódították meg előbb a társadalmi ranglétra legmagasabbik fokán pihenő rétegek szívét, hogy jóval később mi magunk is porcelánbögréből elfogyasztott teával, kávéval kezdhessünk a napot.

Kerámia vagy porcelán?

A porcelán olyan kerámia, amely speciális anyagánál, előállításnál fogva jóval keményebb, tartósabb, mint más kerámiatípusok. Ellenállnak a mai kor kihívásainak is, mint a mosogatógép, mikrohullámú sütő (természetesen a kézzel festett, aranyozott darabokat jobb távol tartani ezektől a szörnyektől). Emellett ha egy finoman kidolgozott porceláncsészét a fény felé fordítunk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a csésze fala átereszti a fényt. Végül pedig jöjjön a pöccintéses teszt! Ha egy porceláncsészét üres állapotában ujjunkkal finoman megpöccintünk, akkor az csilingelő hangjával árulja el, hogy bizony nemes vérvonal képviselője.

Porcelán a koronás fők asztalán

Az egyik első és talán leghíresebb magyar porcelánmanufaktúrát, a Herendit 1826-ban alapította Stingl Vince. A gyár felvirágzása viszont Fischer Mór nevéhez köthető, aki már a kezdetektől nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő alkotásokkal kívánta elkápráztatni a vevőközönséget. Sikerét a legmagasabb minőséget képviselő, egyedi művészi munka és az a kiapadhatatlan kreativitás adja, amelynek köszönhetően mind a mai napig fejlődik motívumkincsük, színviláguk (több mint 800 szín!). Alkotásaikkal már számos világkiállítás első díját nyerték el, és – a teljesség igénye nélkül – olyan hírességek is a szerencsés birtokosának tarthatják magukat, mint Viktória királynő, aki 1851-ben egész készletet rendelt magának, vagy Vilmos walesi herceg kisfia, György is. A New York-i székhelyű Luxury Institute 2006. évi felmérése szerint a Herendi volt a legkeresettebb luxusporcelán-márka az Egyesült Államokban.

Elefántcsont és irizáló misztérium

Aki csak egy kis időt is eltölt Pécsett, és megtekinti a Zsolnay Kulturális Negyed mesevilágát, az bárhol is jár a világban, felismeri a Zsolnay porcelánmanufaktúra egyedi motívumait, meg tudja állapítani, hogy Közép-Európa és talán a világ legszebb épületeinek pirogránit díszítése honnan származik. De ne szaladjunk ennyire előre. Az 1853-ban alapított pécsi Zsolnay manufaktúra a kezdetektől fogva az innováció és a magasművészet fellegvára volt. Az alapító Zsolnay Miklós, de leginkább fia, Zsolnay Vilmos kutató-kísérletező természetének köszönhetően olyan technikák és ipari újítások hagyták el a gyár falait, amelyek nem csupán a vidéki nagyvárosokban és Budapesten, hanem Magyarország határain túl is nyomot hagytak. 

Zsolnay Vilmos találta fel az alapvetően épületdíszítésre használt pirogránit-technikát, amely amellett, hogy esztétikus, ellenáll az időjárás viszontagságainak. De hol találunk Zsolnay kerámiával díszített épületeket? A hazai példák bejárásán túl (Magyar Földtani Intézet, Iparművészeti Múzeum, kecskeméti Cifrapalota) érdemes Zágrábban is figyelmesen sétálgatni, ugyanis a Szent Márk-templom címeres, díszes cserepeit, de a szabadkai városházát vagy a mexikóvárosi Teatro Nacional színpadnyílását is Zsolnay kerámia díszíti. Pécs egyedülálló látványossága a Zsolnay porcelán elemekből összeállítótt, szecessziós óra-kút. Ha pedig a dísztárgyakat vesszük, akkor a legértékesebb darabok egyértelműen a kis szériában gyártott porcelán alkotások. Egy aukció alkalmával a papagájos vagy elefánt váza a milliós kikiáltási árat is meghaladhatja. De előfordul, hogy egy Zsolnay váza 20-30 millió forintért kel el.   

Magyarországról a nagyvilágba

Bár az ipari termelés már 1777-ben elkezdődött Hollóházán üveg, majd kőedények gyártásával, a hollóházi porcelángyár csak 1957-ben nyitotta meg kapuit, azonban rövidesen az ország egyik legnagyobb porcelángyártójává nőtte ki magát. A nagyipari méreteket öltő termelés mellett a gyár olyan világviszonylatban is jelentős alkotókkal működött együtt, mint Viktor Vasarely, az op-art művészeti irányzat egyik kiemelkedő alakja (Zebra 1938, Győri Nemzeti Színház oldalsó kerámiadíszítése). Vagy említhetjük Amerigo Tot szobrászt és színészt is (Keresztapa II.). Hollóházi porcelánnal találkozhatunk a Vatikáni Múzeumban, vagy ha vendégségben járunk id. George Bushnál, ha mi vehettük volna át a Giro d'Italia magyar szakaszgyőzelméért járó díjat, illetve akkor, ha Katti Zoób által tervezett porcelánszépségekkel lepnénk meg feleségünket.

Ha már jó vagy porcelánokban, és még jobb a hungarikumokban, töltsd ki kvízünket!