A két rendkívüli ember egymás iránt érzett haragja és vitája jelentős nyomot hagyott a magyar irodalom történelmében. Bár tanúvallomásban mesélik el, mi történt a költő számára sorsfordító napon, emellett József Attila és Horger Antal életútját is ismerhetjük, ennek ellenére még mindig felmerülnek kérdések azzal kapcsolatban, hogy valójában mi is vezetett a történtekig.
Erkölcstelennek tartották József Attilát a bírálói a verse miatt
Horger Antalról sokaknak az jut eszébe, hogy ő volt a szegedi egyetem „fura ura”, aki eltanácsolta József Attilát a tanári pályáról. De mi is vezetett idáig?
1925. március 25-én a Szeged című lapban megjelent József Attila Tiszta szívvel című verse. A versben leírtak miatt a bírálói Szegeden ekkor erkölcstelennek és nihilistának tartották a fiatal költő szemléletét. Nem ismerték fel, hogy a versben megjelenő költői magatartásforma és ezen belül a szubverzív alkotói attitűd – noha kétségkívül életrajzi ihletettségű – nem feltétlen azonosítandó a szerző saját erkölcsi értékítéletével.
A Szegedi Új Nemzedék című lap 1925. március 29-ei, vasárnapi számában megjelent kritikák is finoman szólva kedvezőtlenek voltak, Meinl Gyula név alatt ezt olvashatjuk a lap 5. oldalán:
„Ugyanakkor az erkölcsi pornográfia versfaragási műveletlenségével, egy az ügyészség által sajnos még nem üldözött erkölcsileg súlyosan kifogásolható négy strófás rímbe szedett mázolmányt tesz közzé a saját hasábjain, amelyben valaki hivalkodik, hogy „se Istene, se hazája“, hogy ,,akár embert is öl“ s nem bánja, ha fel is akasztják, és úgy teszik a földbe. Nemcsak a megbotránkozás, de a kimondott undor fogja el az embert a sajtószabadsággal való ilyen visszaélés láttára, s a legjobb akarattal sem lehet ilyesmiről megjegyzéseinket finoman megírni. Erre már korbácsot kell fogni, nem nekünk, de az államtekintélynek, és az ügyészség útján a társadalmi tisztességet védeni köteles királyi bíróságnak.”
A bölcsészkar nevében közölte magánvéleményét Horger Antal
Feltehetően emiatt történt a kritikák megjelenésének másnapján, hogy mikor Horger Antal, az egyetem nyelvész professzora, aki két év múlva lett az egyetem dékánja, meglátta József Attilát az egyetem Dugonics téri épületében, magához hívatta, és két tanú jelenlétében – anélkül, hogy a bölcsészeti karban előtte megtárgyalta volna – hirtelen és jogtalanul közölte a fiatal költővel a magánvéleményét, de mindezt a bölcsészeti kar álláspontjaként tüntette fel. Fehér Ede, a költő egykori hallgatótársa emlékei szerint a következőket mondta:
„Kérem, József úr, ön egy verset irt a Szeged múlt szerdai számába. Többek között azt írta, hogy nincs se istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát és embert öl. Kérem, én a bölcsészeti kar álláspontját közlöm önnel: ön középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot, ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni.
– De professzor úr, mikor én azt a verset írtam, már három napja nem ett...
– Kérem! – ezt a kérem-et igen élesen dobta közbe, elvágva Attila szavát – A verse megjelent. Csak ennyit akartam önnel közölni.
Leült. Nem nézett fel."
Nem Horger Antal miatt távozott József Attila az egyetemről?
A rendkívül érzékeny lelkületű költő ezt fájdalmasan élte meg. 12 évvel később elégtételt is vett érte a Születésnapomra című versének egyik részletében.
Azt azonban egyetlen levéltári vagy irodalomtörténeti kutatás sem erősíti meg, hogy Horger szavait fegyelmi tárgyalás vagy tényleges intézkedés követte volna. Emellett a nyelvész professzor annak a fiatal kollégájának is mondott hasonlót, akit később tanársegédnek hívott maga mellé. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a fenyegetést nem gondolta igazán komolyan Horger Antal. Az irodalomtörténészek szerint a vita után József Attila még folytathatta volna az egyetemi tanulmányait, hisz a professzor a memoár szerint is csak annyit mondott, hogy „ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni.”
Egyes vélemények szerint téves az a közhiedelem, hogy Horger Antal kirúgta a költőt az egyetemről, úgy vélik, hogy nem emiatt távozott onnan József Attila.
Azt nem tudni, hogy Horger véleménye egybeesett-e a dékáni tanács általa vélt álláspontjával, meglehet, hogy valamilyen személyes ellenszenv is volt az eset mögött.
József Attila számára a Horger-ügy miatt a tanári pálya elérhetetlennek látszott, azonban az vitathatatlan, hogy ő lett a 20. század egyik legnagyobb magyar költője.
Jelentős műveket alkotott Horger Antal
Horger Antal (teljes nevén Horger Antal Albert) a költő halála után nem a legkedvezőbb módon maradt meg az utókor emlékezetében. Ez azonban méltatlan, hiszen nyelvészeti munkásságának legismertebb és talán legfontosabb eredménye a róla elnevezett, 1911-ben leírt hangtörvény (Horger-törvény), amit ma kétnyíltszótagos tendenciaként tanítanak az egyetemen a magyar szakosoknak. A tudós német alaposságával és szorgalmával jelentős műveket alkotott a magyar nyelvtudományban.
A nyelvész 1927-től 1928-ig volt a szegedi Ferenc József Tudományegyetem (későbbi nevén: József Attila Tudományegyetem) Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja.
Horger Antal a nyelvjáráskutatásban is úttörőnek számít, s a nyelvtörténet területén is több jelentős alapművet hozott létre. Különösen a székely és a csángó nyelvjárások érdekelték. Legfontosabb munkája A magyar nyelvjárások című műve, melyet 1934-ben publikált, valamint első nyelvföldrajzi munkája, A keleti székelység nyelvjárási térképe, amellyel hagyományt teremtett a tudományágban.
Magánéleti válság is közrejátszott az eltanácsolásban?
Családi élete azonban boldogtalan és zavaros volt. Háromszor házasodott, második feleségével állandó viszályok között éltek. Egy alkalommal a vita odáig fajult, hogy Horgerné revolverrel kétszer rálőtt az egyetemi tanárra, és meg is sebesítette a karján. Nem sokkal az eltanácsolási eset előtt vált el feleségétől.
Ha szívesen olvasnál arról a nőről, aki az egyik legszebb József Attila-verset ihlette, ezt a cikkünket ajánljuk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
