Balaton legenda

Azért merem ezt így kijelenteni, mert egyrészt nekem is volt szerencsém a Balaton mellett élni (nem, itt nem egy luxusvillát kell elképzelni), de máig érnek meglepetések kis országunk igen nagy tavával kapcsolatban. Másrészt pedig mi a Balaton idővonalának csak egy kis szeletét ismerjük, így nem tudjuk pontosan, milyen lények éltek itt azelőtt, milyen alakban találkozhatunk Balaton királlyal, ahogy azt sem, mit rejt a Balaton.

Balaton, a magyar tenger: évezredek kincse

Ha közelebbről is megcsodáljuk a Seuso-kincsek névadó darabját, a nielló technikával díszített, 8 kg súlyú, 97 százalékos ezüstből készült tálat, akkor a közepén lévő korongon egy Pelso feliratot, vagyis a Balaton római nevét fogjuk felfedezni. A felirat körül állatjeleneteket, gazdag növényzetet, és egy ünnepi asztalt fogunk találni, amelyet emberek ülnek körül. Ez a római időkből származó ritkaság is a bizonyíték arra, hogy

a Balaton vidékén már évezredekkel ezelőtt is laktak,

a helybéliek élvezték vizét és annak gyümölcseit. Iszapos aljzata ellenére mind a mai napig Európa egyik legtisztább természetes tavának számít, gyógyhatású vize pedig enyhíti a megfáradt test fájdalmait.

A tó a szabályozás előtt jóval nagyobb kiterjedésű volt, gazdag növény és állatvilággal, peremein pedig mocsárvidékkel, lápokkal, ezért is eredeztetik a szláv blato (mocsár, láp) szóból a magyar tenger nevét. A Balaton vízszintje változott az évszázadok során: IV. Béla parancsára a XII. század végén például megemelték azt, így az egész környék víz alá került, hogy hatékonyabban tudjanak védekezni a tatár invázióval szemben. El tudjuk ma képzelni, hogy Tihany vagy Fonyód szigetként meredt ki egykor a víztömegből?

Ám voltak olyan időszakok is, amikor a tó majdnem teljesen kiszáradt. Így volt ez a kiegyezés évében, 1867-ben is, amikor a déli partról át lehetett sétálni az északi partra.

Nem véletlen az sem, hogy azok a német turisták, akik nem kívánnak az Adriáig utazni, azok a tenger élményt – só nélkül – nálunk is megkaphatják, ugyanis a napsütéses órák száma a magyar tenger körül a francia Riviéráéval vetekszik, a Badacsony déli lankáin ennélfogva gyakorlatilag mediterrán éghajlat alakult ki, ami lehetővé teszi különlegesebb gyümölcsök termesztését is.

A történelem zivataros időszakai a Balaton nyugodt vidékén is nyomot hagytak, sőt, a víz mind a mai napig őrzi például a II. világháború emlékeit: a Balaton feletti légi csaták során 50-60 repülőgép is a vízfenéken kötött ki, de azt is beszélik, hogy Tihany környékén 2 Tigris tank is fekszik az iszapban.

A legendák és mesék Balatonja

Ám most szakadjunk el egy kicsit a történelemtől, földrajztól, és evezzünk át a legendák világába. Glázer Tímea és Glázer Tamás: Balatoni tábortűzmesék című könyvében olyan helybéli legendákat gyűjtöttek össze, amelyeket generációk adtak tovább egymásnak, és ki tudja kinél és mikor kezdődött meg a történetek fonala? Lehet, hogy éppen Balaton királynál indult az első szál, aki a nagy tó birodalmában lakó élőlények felett uralkodott, és arra törekedett, hogy mindannyiuk között harmónia legyen, minden állat csak annyi élelmet vegyen magához, amennyire feltétlenül szüksége van. Ezek a békeidők az ember megjelenéséig tartottak, akik gátlástalanul halásztak, vadásztak, mígnem a nagy király megelégelte ezt a szemtelen fosztogatást, és úgy határozott, próbára teszi az embereket. Ha a próbán elbuknak, akkor nagy szenvedés vár rájuk.

A történet végén viszont olyan egyezség köttetett a Balaton népe és az emberek között, aminek mind a mai napig érvényben kellene lennie: Balaton király elmondja népének, hogyan kerülhetik el a kapzsi emberek hálóját (avagy kicsit kiegészítve a szabályokat, hogyan kerülhetik el az állatok a kapzsi emberek kiépülő betonstégjeit, nádirtásait, tóparton épülő uniformizált villáit, stb.), cserében pedig a természettel összhangban létező emberek megtanítják társaiknak, hogyan kell tisztelni a Balatont és állatait.

A legendárium – többek között – azonban szól még egy elátkozott molnárról is, akit Balaton király lúdvérccé, egy borjúszemű, borjúfarkú szárnyas szörnyeteggé változtatott, aki sejtelmes fényeivel és ugató hangjával megfagyasztja a vért azokban, akiknek a szándéka gonosz, szíve pedig telve van sötétséggel. A lúdvércnek megváltása pillanatáig azon kell munkálkodnia, hogy a Balatonra rossz szándékkal érkező embereket, ha nem igazítanak viselkedésükön, magával kell vinnie a hullámsírba.

Állítólag a lúdvércnek köszönhetően jelennek meg titokzatos kékes lángnyelvek a Balaton partjaihoz közel a víz felszínén.

Vigyázni is kell – már akinek van miért vigyáznia – hogy nyárestéken, 9 óra tájékán nem érdemes kísérteni a sorsot, kék fényekre vadászva bolyongani a nagy, tiszta illatú magyar tenger partján.

Ha érdekel néhány olyan praktika, amelynek segítségével életben maradhatsz egy vízparti nyaralás során, olvasd el következő cikkünket!