A pápa, a maják, különböző vallási fanatikusok, mind-mind jósoltak már világvégét. Szerencsére a tippjeik nulla százalékban jöttek be, de nézzük meg, hogy mikor is kellett volna már véget érnie a világnak, és milyen világvégék várnak még ránk.
1. Nem történt meg a világvége 1284-ben
A középkori pápák közül az egyik leghatalmasabb és legbefolyásosabb III. Ince volt, aki 1198-tól 1216-ig töltötte be a tisztséget. A keresztes hadjáratok hatókörét nagymértékben kiterjesztve fáradhatatlanul háborúzott a Szentföld visszaszerzéséért. 1216-ban bekövetkezett halála előtt Ince pápa megjósolta Krisztus második eljövetelét, és ezt szorosan összekapcsolta az iszlám felemelkedésével. Az iszlám növekvő népszerűségét az Antikrisztus uralmaként határozta meg, és úgy vélte, hogy a második eljövetel biztosan a küszöbön áll. Megjövendölte, hogy a világnak 666 évvel az iszlám születése után (ami 618-ban volt) lesz vége, vagyis 1284-ben.
2. Johannes Stöffler 1524-re tette a világvégét
1499-ben Johannes Stöffler elismert német csillagász és matematikus megjósolta, hogy 1524. február 20-án a világ egy nagy árvíz után víz alá kerül. Számításait több bolygónak a Halak vizes jegyében bekövetkező együttállására alapozta, amelyek 1524 folyamán következtek be. Több mint 100 különböző röpiratot adtak ki Európa-szerte, amelyekben Stöffler jóslatának hírét terjesztették. Pánik tört ki, és a hajóépítő-ipar fellendült. Egy német nemes, von Iggleheim gróf még egy háromemeletes bárkát is építtetett a Rajnán.
Amikor a feltételezett ítéletnapon enyhe eső kezdett esni, lázadás tört ki Iggleheim bárkája mellett, miközben az emberek igyekeztek a fedélzetre jutni. Az eseménynek több halálos áldozata volt, köztük a gróf is az életét vesztette, akit halálra köveztek. Stöffler később áttette a jóslatát 1528-ra, de addigra a hírneve már romokban hevert.
3. A milleriták végítélete szintén következett be
William Miller amerikai baptista lelkész indította el a 19. század közepén a millerizmus néven ismert vallási mozgalmat. A millerista lapok széles körű megjelenése Észak-Amerika-szerte segítette hitük elterjedését. A terjeszkedő mozgalom gyorsan növekedett, ami William Miller jóslatához vezetett, miszerint Jézus Krisztus második eljövetele 1843-ban, de legkésőbb 1844. október 22-én bekövetkezik. Az esemény során a Földet tűz emészti el, míg a kiválasztott kevesek Krisztussal az oldalukon a mennybe emelkednének.
A milleristák száma végül valahol 100 és 500 ezer követő között érte el a csúcsot, akik mindannyian hittek a végítéletben. Amikor azonban a dátum eljött és el is múlt Krisztus megérkezése nélkül, a jóslat a Nagy Csalódás néven lett ismert a mozgalmon belül.
4. A Halley-üstökösről is azt hitték 1910-ben, hogy elhozza a világ végét
A 18. század közepén Edmond Halley angol csillagász által felfedezett üstökös 75-79 évente látható a Földről. Az elmúlt kétszáz évben 1835-ben, 1910-ben és 1986-ban jelent meg. Az 1910-es érkezését megelőzően azonban az emberek világszerte azt hitték, hogy az üstökös a bolygó pusztulását fogja okozni. Ez az elmélet az üstökös csóvájában található cianogén nevű mérgező gáz felfedezése miatt alakult ki.
Az üstökös 1910-ben viszonylag közel került a Földhöz a csóvájával, Camille Flammarion francia csillagász pedig kijelentette, hogy a mérgező gáz „átitatja a légkört, és valószínűleg minden életet kiolt a bolygón”. Tömeghisztéria tört ki. A gázálarcok eladása világszerte az egekbe szökött, miközben gátlástalan opportunisták elkezdték árulni a gáztalanítás elleni tablettákat és esernyőket. Végül a gáz nem okozott problémát a légkörben.
5. Harold Camping világvégéi 1994-ben és 2011-ben
Jézus Krisztus második eljövetelét megjósolni reménytelen vállalkozásnak tűnik. Harold Camping nyugalmazott építőmérnök 1958-ban társalapítója volt a Family Radio nevű keresztény oktatási rádióhálózatnak. Az elkövetkező évtizedek során a kaliforniai székhelyű hálózatnak világszerte nőtt a követői tábora, és 1992-ben Camping megtette első apokaliptikus jóslatát.
1994? című könyvében azt írta, hogy Krisztus 1994. szeptember 6-án tér vissza. Úgy vélte, hogy a Biblia tele van Jézus visszatérésére vonatkozó számszerű nyomokkal, amelyeket csak meg kell fejteni. Amikor szeptemberi dátum eljött és eltelt, Camping elismerte, hogy matematikai hiba történt, ezért szeptember 29-re, majd október 2-ára módosította a számításait. Aztán ezek a dátumok sem váltak valóra, utoljára 2011. október 21-re változtatta a jóslatát.
6. Számítógépes hiba okozhatta volna a világvégét 2000-ben
Az ezredfordulót megelőzően széles körben elterjedt a félelem az úgynevezett Y2K bugtól, egy olyan számítógépes hibától, amely a társadalom összeomlásával fenyegetett. Amikor az 1960-as években először írtak számítógépes programokat, a naptári éveket négy helyett két számjegyűre írták, hogy helyet takarítsanak meg a memóriában. Például 1999-et „99”-ként vezették fel, ezért a 2000-es évet a számítógépek „00”-ként értelmezték. A félelem az volt, hogy a rendszerek nem tudnák megkülönböztetni a 2000-es évet az 1900-as évtől, és ezért helytelen dátumot használnának. Ez széles körű rendszerhibákat okozhatna, például világszerte pusztítást a számítógépes infrastruktúrában.
Az emberek azt kezdték híresztelni, hogy 2000. január 1-jén éjfélkor a számítógépek összeomlása katasztrofális eseményekhez fog vezetni. A repülőgépek lezuhanásától kezdve a nukleáris háborún át a gazdaságok összeomlásáig sokan úgy vélték, hogy az emberi társadalmaknak vége lesz. Végül a kormányok és a vállalatok világszerte hatalmas összegeket költöttek a számítógépes rendszerek javítására, hogy az Y2K bug soha ne váljon problémává.
7. A maja naptár 2012-es jóslata
A dél-amerikai maják a Kolumbusz előtti Amerika legfejlettebb civilizációja voltak, amely a Kr. u. 6. század körül érte el csúcspontját. Nemcsak írott nyelvet fejlesztettek ki, hanem tehetséges asztrológusok és matematikusok is voltak, akik egy összetett és hihetetlenül pontos naptárrendszert dolgoztak ki.
A maják által használt mezoamerikai hosszú számlálású naptár 2012. december 21-én járt volna le egy 5226 éves ciklus után. Ennek a „nagy ciklusnak” a végét sokan világvégejóslatként értelmezték.
A szakértők azonban cáfolták az elméletet, és számos történész rámutatott, hogy még a maják sem sugallták, hogy a naptár vége a végítélet jele lenne. A dátum csupán az adott ciklus végét és egy új kezdetét jelezte. Az egész csak egy félreértés volt.
8. Túlnépesedés okozza a világ pusztulását? 2026-ban kiderül
Heinz von Foerster, a fizikát a filozófiával kombináló tudós 1960-ban az emberi faj kihalását vetítette előre. Az ő végítéletének napja a 2026. november 13., péntek. Von Foerster professzor bonyolult matematikai módszerekkel kiszámította, hogy mi fog történni, ha az emberi faj elkerüli a nagy katasztrófákat (pl. az atomháborút), létrehoz egy együttműködő világtársadalmat, olyan technikai módszereket fejleszt ki, amelyek korlátlan élelmiszer-ellátást eredményeznek, és továbbra is egyre gyorsuló ütemben növekszik, ahogyan szerinte Krisztus óta teszi. Szerinte ezen a napon már végtelen számú ember lesz a bolygón, és a népesség megsemmisíti önmagát. „Dédunokáink nem fognak éhezni. Halálra lesznek szorítva” – mondta a tudós a jóslatáról.
9. 1000 éves apokalipszis vár ránk? A világvége csak a gonoszoknak jön el
A Talmud zsidó írásgyűjtemény szerint a Messiás Ádám teremtésétől számított 6000 éven belül eljön, és a világ 1000 évvel később elpusztulhat. Ennek a pusztulás időszakának kezdetét 2239-re, a végét pedig 3239-re tették. A jó hír, hogy az eljövendő világban a halottak visszatérnek az életbe. A rossz, hogy ez az időszak egy szörnyű világháború után következik, amelyet Góg király vezet Magóg földjéről, és amelynek során a Jó el fogja törölni a Gonoszt.
10. Robbanás lesz a bolygónk vége?
Peter Tuthill szerint körülbelül 300 000 év múlva a WR 104, egy csillag, ami kettős rendszert alkot egy másik, nála kisebb és fiatalabb csillaggal, várhatóan szupernóva-robbanásban fog megsemmisülni. Feltételezések szerint gammakitörést produkálhat, amely veszélyt jelenthet a földi életre, ha a pólusai 12°-kal vagy annál alacsonyabbra állnak a Föld felé.
Bár a tudósok vitatkoznak a gamma-sugárzás hatásáról, egyesek szerint az ózonréteg 50 százalékát is kiégetheti, ami féktelen globális felmelegedést vagy akár nukleáris telet okozhat. A spektroszkópiai megfigyelések azonban mára már határozottan arra utalnak, hogy 30-40°-os szögben dől el, így egy esetleges gammakitörés nem érheti a Földet.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy több ezer évre eltűnhet az élet a Földön. A következő cikkünkből ismerd meg, hogy lesz vége a világnak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
