Vita folyik arról, hogy Ragnar Lothbrok, a vikingek legendás királya valóban létezett-e. Amikor született, már ha valaha is világra jött, még nem igazán jegyezték fel a születéseket és a haláleseteket, és az első írásos említések csak legkorábban 350 évvel a kalandjai után kerültek papírra. Emiatt nem egyértelmű, hogy valóban létezett-e, vagy csak egy mítosz kitalált hőse. Ragnar Lothbrokról több saga is szól, ezek szerint egy vad harcos volt, aki számos rajtaütést vezetett a Brit-szigeteken, majd később Svédország és Dánia királya lett.
A vikingek legendás királya
Anglia és Franciaország ostora, a nagy pogány hadsereg atyja és a mitikus Aslaug királynő szeretője, Ragnar Lothbrok legendája csaknem egy évezreden át elvarázsolta a történetírókat és a történészeket. A tizenharmadik századi izlandi mondákban megörökített legendás északi vezért azóta a Vikingek című sikersorozatnak köszönhetően sokan megismerték, de továbbra is kétséges, hogy valóban létezett-e egyáltalán.
A történetét az izlandi szkáldok mesélték el, 350 évvel a feltételezett halála után, és számos király és vezető állította, hogy tőle származik. A legendák szerint Ragnarnak – Sigurd Hring király fiának – három felesége volt, közülük a harmadik Aslaug, aki fiakat szült neki: Csonttalan Ivar, Vasbordájú Björn, Kígyószemű Sigurd és Halfdan mind híresebbek lettek nála. Ezért Ragnar csupán két hajóval elindult Anglia felé, hogy meghódítsa az országot, és jobbnak bizonyuljon fiainál. Itt Ragnart legyőzték Aella király erői, és egy kígyókkal teli gödörbe dobták, ahol megjósolta a Kr. u. 865-ben érkező nagy pogány sereg érkezését.
Valóban, Kr. u. 865-ben Britanniát az akkori idők legnagyobb viking inváziója érte el – Csonttalan Ivar vezetésével, akinek maradványai ma egy tömegsírban nyugszanak Reptonban.
Létezett-e valaha a viking hős?
Kevés a bizonyíték arra, hogy Ragnar valaha is élt. Az angolszász krónika Ragnallról és Reginherusról is beszél, két utalás is szerepel egy különösen kiemelkedő viking portyázóról Kr. u. 840-ben. Ugyanúgy, ahogy Csonttalan Ivar és Dublini Imár egyazon személynek tekinthető, Ragnall és Reginherus is Ragnar Lothbrok lehet.
Ez a hírhedt viking hadvezér Franciaország és Anglia partjainál portyázott, és Kopasz Károlytól (II. Károly nyugati frank király) földet és egy kolostort kapott, mielőtt elárulta volna a szövetséget, és felhajózott a Szajnán, hogy Párizst ostromolja. Miután 7000 livre ezüsttel (ami akkoriban óriási összeg volt) fizették ki, a frank krónikák feljegyezték Ragnar és emberei halálát, amit isteni megtorlásként írtak le.
Azonban más feljegyzések szerint Ragnart nem ölték meg, hanem valójában Kr. u. 851-ben Írország partjait terrorizálta, és Dublintól nem messze települést alapított. Az ezt követő években Írország egész területét és Anglia északnyugati partvidékét bejárhatta. Valószínű, hogy Ragnar valamikor Kr. u. 852 és 856 között az Ír-tengeren tett utazása során vesztette életét hajótörésben.
Mi a helyzet a fiaival?
Míg azonban Ragnar és Aella király kapcsolata kitaláció lehet, a fiai élete nem az. Esetükben lényegesen több bizonyíték van a hitelességükre, Csonttalan Ivar, Vasbordájú Björn, Kígyószemű Sigurd és Halfdan mind valódi történelmi alakok. Érdekes módon, bár a Ragnar életét részletező izlandi mondák gyakran pontatlanok, fiai közül sokan a megfelelő helyen és időben éltek, hogy megtehessék a hozzájuk kapcsolt tetteket, ők pedig azt állították, hogy Ragnarnak az utódai.
Vajon valóban Ragnar Lothbrok fiai voltak, vagy csak a saját státuszuk növelésére hivatkoztak a legendás névre? Talán egy kicsit mindkettő. Nem volt ritka, hogy a viking királyok „örökbe fogadtak” nagy tekintélyű fiakat, hogy biztosítsák az uralmuk folytatását, így akár kapcsolatban is állhattak.
Kr. u. 865-ben nagy pogány sereg szállt partra Angliában, majd észak felé vonultak, és megostromolták York városát, ahol Aella király lelte halálát. Az évekig tartó portyázások után ez jelentette az északiak közel kétszáz évig tartó megszállásának kezdetét Anglia északi és keleti részén. Valószínű, hogy a félelmetes Ragnar Lothbrok legendája valóban annak a Ragnarnak a hírére épült, aki a kilencedik században sikeresen portyázott Nagy-Britanniában, Franciaországban és Írországban. Azonban valószínűleg összemosták a tetteit más vikingekével, a másik lehetőség, hogy egy jelentős része kitalált, amivel az volt a vikingek célja, hogy növeljék az erejüket és a vadságukat.
Harcos nép volt a vikingeké, amely sokáig virágzott, de vajon mi okozta vesztüket? Tudd meg az alábbi cikkünkből.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés