viking smink

A szoknya, a magas sarkú cipő, a ballonkabát és a feltűnő ékszerek mellett a sminkelés is azok közé a divatelemek közé tartozik, amelyet a férfiak viseletéből szerettek el maguknak a nők. De szemben a ma fennálló nézetekkel, a sminkelés nem mindig csak az esztétika szolgálatában állt. Sőt!

Az arcfestés divatja térben és időben is messzire nyúlik vissza, s az egyes kultúrákban más és más funkcióval is bírt a szépség kihangsúlyozása előtt, mellett, helyett. Az arcra pingált vonalak és színek kifejezhettek konkrét hierarchikus rendet, dekorálhatták az arcot, vagy védhették azt.

Egyiptom szépségéről híres királynője, Kleopátra ugyan rangja mellett hajviseletével, ékszereivel és ruháival is kitűnt a tömegből, de még az egyiptomi átlagembert is megvastagított fekete szemkontúrral jelenítették meg az ókori ábrázolások. A lélek tükrének hangsúlyozása mellett az állandó forróságban ennek komoly védelmi funkciója is volt. A kiszáradás ellen nyújtott hatékony védelmet a szemnek a vastagon felvitt sűrű fekete festék, melyet porrá zúzott ásványokból kevertek ki, gyakran gyantával varázsolva kenhetővé és kellően sűrűvé. 

A jó példa ragadós

Az Egyiptomi Birodalom az időszámítás előtti 4. évezredtől egészen az időszámítás szerinti 641-es arab hódítás utáni évszázadokig fennállt, s kutatások bebizonyították, hogy a 8. századtól portyázó és hódító északi hajós kereskedő és harcos vikingekkel kapcsolatba is léptek. Ennek az érintkezésnek tudják be egyes elméletek megalkotói, hogy 

Ezt a feltételezést alátámasztani látszik, hogy az ősi skandináv hajósok fekete szemfestéke, olykor talán vastagabb rúddá formázva, részben ugyanazokból az alapanyagokból is állt, mint az egyiptomi szemkontúr: hamu, ólom, égetett mandula, oxidált réz, malachit.

Funkció

Ugyan a norvég fjordok habjai között szemet bántó szárazságtól nem kellett tartani, a tengeri portyázások és hódítások alkalmával a napsütéssel és sós tengeri fuvallatokkal szembeni védelem a vikingeknek is jól jöhetett. Jóllehet, ez a mai divatos, főleg a filmvászonról ismert, viking sminkelési motívumoktól messze elmaradhatott, s leginkább csak a szem körüli részre korlátozódhatott. Azt azonban tudományosan is igazolták, hogy ezek a kezdetleges szemceruzák valóban

tisztították, hűvösen tartották, erősítették azt, a látást javították, és például a szürke hályog ellen is hatásosnak bizonyultak.

Viking higiénia

A vikingekről kevés írott emlék maradt fenn, a szerves anyagok pedig, melyek bizonyítékul szolgálhatnának sminkelési vagy tetoválási szokásaikról, a leghamarabb bomlásnak induló történelmi nyomok. Így az egyik leghitelesebb forrás, amely a skandináv portyázók tisztálkodási szokásairól szól, egy arab utazó feljegyzései. A magyar őstörténet kutatói úgyszintén az ő beszámolóiból szereztek tudomást számos részletről, hiszen az arab író, utazó, Ahmad ibn Fadlán ibn al-Abbász ibn Rásid ibn Hammád, rövidebben csak ibn Fadlán, mindazon népekről részletesen szólt, akikkel utazásai során közelebbről is megismerkedett. Ilyenek voltak a vikingek is, akikről általa megtudható, hogy heti egyszer tisztálkodási napot tartottak, amivel messze a kor legigényesebben tisztálkodó népei közé tartoztak, jóllehet, a gyakori öngondoskodás akkortájt egyáltalán nem volt erény. A híradások szerint utazásaik során is tisztálkodtak, hajat és arcot mostak rendszeresen, és olykor sminkeltek is.

Van itt még valami

Az ártalmatlan esztétikai, dekoráló funkción és a még ártatlanabb egészségügyi hatáson kívül, bár nehéz erre bizonyítékot találni, de lehetett a szemfestés mellett még egy érvük a rettegett hírű harcosoknak. Ez pedig annak a felismerése volt, hogy a rémisztőre maszkírozott ábrázat segítette a vikingek harcmodorát, és növelte megfélemlítési erejüket. Az elmélet szerint tehát napjainkhoz hasonlatosan a hódítás fegyveréül vetették be a félelmetesre sminkelt szemeket, csak éppen nem úgy, ahogy ma egy igézőre sminkelt tekintet hódít például az internetes társkeresőre feltöltött szelfin.