Minden bizonnyal ez volt a világtörténelem legbizarrabb halála

GettyImages-696311622
Olvasási idő kb. 5 perc

A legfurcsább, legbalszerencsésebb halálnemeknek járó történelmi Darwin-díj egyik dobogós helyezettjét tisztelhetjük a viking uralkodó, Kígyószemű Szigurd személyében, aki saját kegyetlenségének és lovának köszönhette idő előtti távozását a Valhallába. Vagy talán ellenfele állt bosszút a másvilágról?

Apjától, a leghíresebb viking harcostól örökölte a kardforgatói tehetséget

Hősünk, Szigurd nem kisebb személyiség, mint a valaha volt legfélelmetesebb viking harcos, Dánia és Svédország királya, az Angliát és Franciaországot is feldúló Ragnar Lodbrok (magyarul Szőrnadrágos Ragnar) fiaként látta meg a napvilágot a 9. század első felében; édesapjától nemcsak vagyont és jelentős földbirtokokat, de harcvágyát, erejét és kardforgatói tehetségét is megörökölte. A nagyapja, a skandináv mitológiából ismert Szigurd (Brünhild szerelme) után elnevezett fiú állandó becenevét onnét kapta, hogy egy születési rendellenesség folytán a bal szemében egy saját farkába harapó kígyóra emlékeztető vonal volt látható.

Kígyószemű Szigurd apja halála után két svéd és egy norvég tartomány, illetve egy nagy méretű dániai sziget birtokosa lett, és feleségül vette az észak-angliai, dél-skóciai Northumbria felett uralkodó Aella király lányát, akitől egy fia és két lánya született. Fia alapozta meg a dán királyi családot, egyik lánya pedig a norvég királyi család vérvonalához járult hozzá. Szigurd nem restelkedett apja nyomdokaiba lépni és tovább öregbíteni annak nevét: számos hadjáratot vezetett és véres csatában vett részt, egyik legjelentősebb konfliktusát I. (Széphajú) Harald ellen vívta, aki 872-ben megpróbálta felszámolni a Norvégia különböző részei felett uralkodó kiskirályok hatalmát.

Vikingek támadják Anglia partjait a 10. században
Vikingek támadják Anglia partjait a 10. századbanH. Armstrong Roberts/ClassicStoc / Getty Images Hungary

Sok borsot törtek az orra alá a skóciai hódítások során

Harald király a hafrsfjordi csatában győzelmet aratott a kiskirályok felett, és saját kezében egyesítette Norvégiát, kegyetlen uralkodása és súlyos adóterhei miatt viszont ellenfelei tömegestül hagyták el Norvégiát, és vándoroltak ki a Britannia partjainál található különböző szigetekre. Így tett Szigurd is, aki a Skócia partjától 16 kilométerre elhelyezkedő Orkney-szigetekre települt át, melynek uralkodói címét bátyjától, Rognvaldtól örökölte át. Rognvald fia, Ivar elesett a Harald elleni harcokban, ezért a norvég király kompenzációként neki ajándékozta Orkney-t, ő azonban inkább a hódító hadjáratok, mintsem az egy helyben ülés és uralkodás mellett döntött, ezért 875-ben átadta a trónt Szigurdnak.

A krónikák szerint Szigurd igazságosan, nagy rátermettséggel és ellenfeleivel szemben mérhetetlen kegyetlenséggel kormányozta a szigetet, és még arra is jutott ideje, hogy egy másik viking uralkodóval, Vörös Thorsteinnel szövetségbe lépve sikeres hódító hadjáratokat vezessen Skócia más vidékeire. Harci tehetségének köszönhetően Szigurd megszerezte a teljes Caithness megye, illetve Argyll, Moray és Ross megyék egyes részei feletti irányítást, a helyiek közül azonban – természetesen – nem mindenki nézte ölbe tett kézzel a viking hódító sikereit. Egy helyi törzsfőnök, bizonyos Maelbrigd harcot hirdetett Szigurd uralma ellen, és többször sikeresen borsot is tört hősünk orra alá – a két viaskodó hadúr végül közösen úgy döntött, egy igazságos csatában fogják véglegesen eldönteni a kettejük közötti viszályt.

Az Orkney-szigetekhez tartozó Hoy-sziget Skóciában
Az Orkney-szigetekhez tartozó Hoy-sziget SkóciábanAlan Majchrowicz / Getty Images Hungary

Ellenfele a túlvilágról állt bosszút Szigurdon

A megállapodás szerint a két fél egyenlő erővel, fejenként 40-40 harcossal volt köteles megütközni egymással, Szigurd azonban köpött a fair play szabályaira, és cselt alkalmazott, minden lóra dupla embert ültetett, vagyis 80 harcosával jelent meg a csatamezőn. A túlerő természetesen győzedelmeskedett, és a diadal mámorában Szigurd megparancsolta harcosainak, távolítsák el a legyőzött ellenfelek fejét, és kötözzék azt a lovuk nyergéhez, így amikor hazafelé vágtatnak, mindenki láthatja, hogyan végződött a csata. Hősünk természetesen az ellenség fővezére, Maelbrigd fejét kötözte a lovához, mely kegyetlen tett végül a saját életébe került.

Miközben diadalittasan hazafelé vágtattak, a skót törzsfőnök feje odaütődött Szigurdnak a csatában felsebesedett lábához, de olyan szerencsétlenül, hogy Maelbrigd nyitott, merev állkapcsa ráharapott az egyik sebre. A holttest fogaiból egytucatnyi baktérium mászott át gyilkosa sebébe, melyek megbetegítették Szigurdot, aki néhány napon belül belehalt a fertőzésbe – Maelbrigd mondhatni a síron túlról állt bosszút, és ragadta magával a túlvilágra legyőzőjét.

Szigurd halálát követően az általa összeharácsolt javak és meghódított területek többsége odaveszett, és kaotikus belpolitikai helyzet alakult ki: az uralkodót fia, Guttorm követte a trónon, azonban pár hónappal később meghalt, ezután Rognvald egy másik fia, Hallad lett Orkney királya. Hallad gyengekezű uralkodónak bizonyult, aki képtelen volt megfékezni a szigetet fenyegető viking kalózok invázióját, ezért megszégyenülve lemondott pozíciójáról, és visszatért Norvégiába; Rognvald végül legkisebb fiának, Einarrnak adta a trónt, akinek a legenda szerint egy rabszolganő volt az édesanyja. Einarr már szerencsésebbnek bizonyult, 35 éven keresztül, 910-ig uralkodott Orkney felett, és idős korában, ágyban érte a halál.

Megjelent az új Dívány-könyv!

Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek