vicces földrajzi nevek

Ha azt gondolod, hogy a világ kimondhatatlan földrajzi nevei után már nem tudunk újat mondani, akkor jól figyelj! Nem csalás és nem ámítás ugyanis, hogy a Lófingató-hegy nemcsak egy kitalált név, hanem egy térképen is látható, létező hely. Méghozzá Magyarországon! Éppen úgy, mint Rum és Rém, amelyeket ugyancsak két szemünkkel láthatunk hazánkban. De hol is?

Egy Rum, amit nem lehet meginni

Kezdjük a sort Rummal, amely Vas vármegye egyik Rába-parti települése a maga 1278 fős lakosságával. A sík területen fekvő, döntően szalagtelkes falu nevét 1246-ban említik először, ám a nevét nem a világ egyik legnagyobb mennyiségben eladott italáról kapta, hanem a Ruhm személynévből vagy a Rumy családnévből.

Noha a Szombathelytől 20 kilométerre délkeletre fekvő településnek ma már nincs vasútja, a római korban igencsak nagy szerepe volt az itt található útvonalnak: egy igen fontos átkelőhely volt ugyanis a Rábán, amelyen áthaladt a Savariát Sopianaéval összekötő útvonal.

A község egyik leghíresebb épülete a ma már leginkább Széchenyiként ismert Bezerédj-kastély, amely építésének pontos ideje eleddig nem ismert, de valószínűleg a 19. század első évtizedeiben készülhetett klasszicista stílusban. A Bezerédjektől megvásárolt, Széchenyi Péter tulajdonába került épületet megtépázta a második világháború: noha kívülről gyakorlatilag érintetlen maradt, a bútorokat és a kastélyban található tárgyakat a kivonuló német és orosz katonák, a maradékot pedig a környező településeken élők hordták szét.

Rém: csak a neve félelmetes

Rumtól egy magánhangzó eltéréssel létezik Rém is, amely néhány vármegyével odébb, Bács-Kiskunban található, egy karnyújtásnyira Bajától. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022. január 1-jei adatai szerint Rémben csupán 104-gyel kevesebben laknak, mint Rumban, területe majdnem duplaannyi. A neve ellenére a település cseppet sem félelmetes, és nem is történt benne semmilyen rémséges: a Rém valószínűleg a német Rim személynévből származik. Rém kertjei alatt settenkedik az Országos Kéktúra útvonala is, amelynek egyik állomása a községtől körülbelül 6 kilométernyire északnyugatra található Ólom-hegy, amely 174 méteres tengerszint fölötti magasságával, az Alföld egyik, a Duna–Tisza közének pedig a legmagasabb pontja. 

Lófingató-hegy: sokkal könnyebb feljutni, mint azt elsőre gondolnánk

És akkor elérkeztünk ahhoz a hegyhez, amely létezésében egészen addig kételkedik az ember, amíg nem látja a térképen, hogy valóban létezik. A Gerecse délkeleti szegletében, a tengerszint fölötti 304 méteres magasságban található Lófingató-sziklák ráadásul népszerű kirándulóhely is, többek között a szemrevaló mészkőszirtek, no és a közelben található egykori, ma már tájba vesző, elhagyatott szovjet katonai bunker miatt. Noha a hely neve arra enged következtetni, hogy bizony nem egyszerű megmászni a hegyet, jó hír, hogy a valóságban egy nagyon is kellemes turistaúton lehet felsétálni.