Káros porral telíti a levegőt
A tűzijátékok légszennyező hatása régóta ismert, az utóbbi években azonban egyre több kutatás foglalkozott a témával: kaliforniai szakemberek például megállapították, hogy a július 4-i ünnepségek alkalmával legalább akkora mennyiségben kerül szálló por a levegőbe, mint az államban gyakori erdőtüzek idején, míg német tudósok úgy találták, az újévi tűzijáték-rakétákból származó szálló por az éves közlekedésből származó mennyiség egyötödének felel meg.
A levegőben eloszlatott, sokszor láthatatlan, szilárd halmazállapotú részecskék összességét jelentő szálló port a részecskék mérete alapján csoportosítják: a 10 mikrométernél kisebb részecskék belélegezve túljutnak a garaton, 4 mikron alatt bekerülnek a tüdőbe, 2,5 mikron alatt pedig már egyáltalán nem vagy nagyon nehezen ürülnek ki onnan. Ez súlyos egészségkárosító hatásokkal járhat, különböző légzőszervi betegségek, például asztma vagy COPD kialakulását okozhatja, de a tüdőhólyagokban leülepedő részecskék rontják azok gázcserélő képességét, gyulladást váltanak ki, és ezzel közvetve terhelik a szív- és érrendszert.
A porszemcsék a szem kötőhártyáját és a légutak nyálkahártyáját is ingerlik, a statisztikák szerint minél nagyobb szálló pornak van kitéve egy személy, annál inkább csökken a várható élettartama. A probléma különösen a szmoggal és légszennyezéssel sújtott nagyvárosi területeken élőket veszélyezteti, különös tekintettel a gyerekekre, az idősekre, és légzőszervi és szívbetegséggel küzdőkre, akik súlyos árat fizethetnek egy látványos tűzijátékműsorért.
Súlyosan káros, rákkeltő anyagok maradnak utána
Ha mindez nem lenne elég, a tűzijáték számos egyéb, súlyosan mérgező anyagot, például nehézfémvegyületeket tartalmaz, melyek az elrobbanás után hosszú ideig megmaradnak a levegőben, majd a talajba kerülnek, és azt szennyezik. A tűzijátékok színének előállításához használt kadmium, ólom, króm és egyéb vegyületek rákkeltő hatásukról hírhedtek, a robbanáshoz alkalmazott perklorátok akadályozzák a pajzsmirigyet a növekedést és fejlődést serkentő hormonok előállításában, és valószínűleg szintén rákkeltőek.
A statisztikák ebben az esetben is lesújtó képet adnak: az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal kutatói egy oklahomai tó vizének vizsgálatakor megállapították, hogy a július 4-i tűzijátékot követő 14 órában a víz perkloráttartalma helyeként a korábbi érték ezerszeresére nőtt, egy másik tanulmány pedig úgy találta, az 1996-os stockholmi vízi fesztivál tűzijáték-parádéja után duplájára emelkedett a levegőben lévő arzén mennyisége, a higany és az ólom koncentrációja pedig az átlagos érték 500-szorosát érte el.
Az égés során keletkező szén-dioxid és szén-monoxid szintén rendkívül káros anyagok, előbbi a klímaváltozás legfőbb okozója, míg utóbbi az emberi szervezet számára veszélyes, hosszú ideig vagy nagy mennyiségben történő belélegzése akár életveszélyes fulladáshoz is vezethet. A tűzijátékban található nitrogén-oxid és nitrogén-dioxid-gázok nem csak a légzőszerveket irritálják, a savas esőért is ezek a felelősek, mely az emberekre, állatokra, növényekre és épületekre is komoly veszélyt jelent.
Az állatokat és az embereket is sokkolhatja a zaj és a fény
Nem szabad elmenni szó nélkül a fények és hangok okozta problémák mellett sem, mely az emberek és az állatok számára is traumatikus élménnyé teheti a tűzijátékot: a hirtelen nagy zaj és fény hatására a kutyák megrémülnek, kétségbeesetten keresik a menekülés lehetőségét, gyakran elszöknek otthonról, a madarak pedig az ijesztő hangok hatására kirepülhetnek éjjeli pihenőhelyükről, zavarodottságukban eltévedhetnek, nekirepülhetnek épületeknek, fáknak, vagy könnyű prédává válhatnak ragadozó társaik számára. Az emberekre, különösen a gyerekekre szintén traumatikusan hathat egy túlságosan közel felrobbanó, óriási fénnyel és hanggal járó tűzijáték-rakéta, akár órákig tartó sokkot okozva a rosszkor, rossz helyen tartózkodó személy számára; szintén problémát jelenthet a zaj okozta, akár tartós halláskárosodás.
Végezetül, természetesen az idehaza szilveszterkor használt (és csak ekkor legálisan lőhető) amatőr tűzijátékok esetén fennáll a balesetek veszélye is: az óvatlan, pirotechnikai szakértőnek nem mondható civil felhasználók gyakran okoznak önmagukban vagy környezetükben kárt, gyakoriak a leégett ujjpercek, a lángra kapott fák és az autók összetört szélvédői, berepedt motorháztetői. Ritka, súlyosabb esetben akár teljes épületek gyulladhatnak ki egy-egy óvatlan, eltévedt rakéta következtében.
Dróntűzijáték a jövő?
De mi lehet a megoldás minderre? A tűzijátékok környezet- és egészségkárosító hatását elkerülendő egyre több helyen alkalmaznak ún. „zöld” tűzijátékokat, melyek gyártásánál tudatosan odafigyelnek a környezetkímélőbb anyagok használatára; tudósok már olyan tűzijátékot is kikísérleteztek, amely perklorátok helyett tisztábban égő nitrogénalapú anyagokat használ és teljesen hanyagolja a nehézfémeket. Iránymutató a legnagyobb amerikai vidámparkkomplexum Disneyland kezdeményezése, ahol puskapor helyett régóta sűrített levegőt használnak a tűzijátékok fellövésére, és folyamatos kutatásokkal igyekeznek csökkenteni a káros hatásokat.
Mindemellett létezik már drónokkal előadott tűzijáték is, melyben egyáltalán nem lőnek fel rakétákat, hanem az előre beprogramozott séma szerint, földi irányítás nélkül repülő, különböző fénnyel világító drónrajok adnak elő egy, a valódi tűzijátékra emlékeztető látványos légi show-t. Ahol még nincs hasonló csúcstechnológia bevetésére lehetőség, ott is egyre gyakrabban rendelnek a szervezők tűzijáték helyett inkább zenés fényműsort.
Mindig kellő odafigyeléssel élvezd
A legtöbb helyen persze még a hagyományos tűzijáték dívik, melynek élvezetekor fontos tisztában lennünk az alapvető biztonsági szabályokkal és óvintézkedésekkel. A fények és zajok okozta problémák elkerülésének érdekében mindig érdemes megfelelő távolságból szemlélni a tűzijátékot, házi kedvenceinket pedig fontos türelmesen, megfelelő neveléssel hozzászoktatni a tűzijátékhoz, az égi látványosság idején pedig mellette lenni és megnyugtatni őt.
Szilveszteri amatőr tűzijátékozás során nagyon fontos, hogy kizárólag legális helyről szerezd be a rakétákat, zárd el őket a gyerekektől és ne tárold őket gyúlékony anyagok közelében. Mindig kizárólag szabad téren használd a rakétákat és fellövésükkor bizonyosodj meg róla, hogy nem irányulnak gépkocsikra, épületekre, állatokra, fákra, villanyvezetékre, és nincs a közelben semmilyen gyúlékony tereptárgy; csakis szélcsendben tűzijátékozz, alaposan olvasd végig és tartsd be a dobozon található használati utasítást.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés