Európában mindössze 230 nyelvet tartanak számon, míg Pápua Új-Guineában 832-félét használnak, azonban nyelvészeti szempontból a világ egy jelentős része még mindig feltáratlan. A nyelvek többségét alig pár ezren beszélik, akad azonban egy, amin valószínűleg a legkevesebben képesek kommunikálni.
1911-ben az Encyclopedia Britannica összesen ezer beszélt nyelvet tartott számon, mára azonban csak a Bibliát 2500-féle nyelvre fordították le. Jelen ismereteink szerint mintegy 7600 nyelv létezik a Földön, bár a nyelvészek szerint ennél is jóval több van, csak nem ismerjük őket. Egy átlagos ember anyanyelvén kívül legfeljebb kettőt-hármat sajátít el belőlük élete során.
Számuk folyamatosan változik
A nyelvek még a kontinenseket tekintve sem egyenletesen oszlanak el, Európában alig 230 van belőlük, s a diverzitás egyre inkább megjelenik egy egységesnek tekintett nyelv esetében is. Észak-Itáliában például az olaszt is legalább százféleképpen beszélik, de Franciaországban is megkülönböztethetünk az irodalmi francia mellett legalább tízet, például a pikárdot, a gascogne-t vagy a provanszált. Észak-Amerikában az emberek jelentős része kétnyelvű, a francia–angol és a spanyol–angol anyanyelvűek mellett mintegy 165 élő nyelvet beszélnek, melyek jelentős része a gyarmatosítás előtt a kontinensen használatos 300 nyelv egyike.
Bár a nyelvészek egyre több feltérképezett nyelvvel számolnak, a gyakorlatban egyre kevesebb marad, várhatóan a fele a ma még használt nyelveknek ebben az évszázadban kihal. Természetesen léteznek olyan kihalt nyelvek, melyeket újra használni kezdenek az emberek, csak tudatosság kérdése, ez történt a latinnal, illetve a héberrel is. És vannak mesterséges nyelvek is, melyek iránt az érdeklődés hol fellángol, hol alábbhagy.
Egy író alkotta meg a legtöbbek által ismert, de legkevésbé beszélt nyelvet
Egy mesterséges nyelv kialakítása rendkívül bonyolult feladat. Nemcsak a szavakat kell megalkotni, de a nyelvtani szabályszerűségeket és esetenként az írást is mellé. A természetesen kialakult nyelveknek minderre évszázadaik-évezredeik voltak, használóik által dinamikusan, az adott korszakoknak megfelelően alakulnak. A legismertebb mesterséges nyelv egyfajta nemzetközi kommunikációs formának indult, mely a nemzetek közötti egyenrangú kommunikáció céljából született meg az 1800-as évek utolsó évtizedében. Akkoriban a nyelvészettudomány rendkívüli népszerűségnek örvendett, nem csoda, hogy a korszak egyik jelentős, a mai napig is világszerte elismert szülötte az írás mellett a nyelvészetben lelte örömét.
J. R. R. Tolkienről van szó, aki A gyűrűk ura trilógia megírása közben tanúbizonyságát adta nyelvészeti professzionalizmusának is, ugyanis egy máig – igaz, kevesek által – beszélt nyelvet alkotott. A Középföldén játszódó történet egyes cselekményszálaiban a tündének nevezett, antropomorf, halhatatlan lények segítik vagy éppen akadályozzák a főszereplők útját. Saját nyelvük, a quenya egy valódi, használható nyelvvé formálódott a regény írása során. A finnugor és latin elemeket használó, hasonló hangzású beszédben nemcsak szavak, de főnévi esetek, elöljárószavak, igei személy- és tárgyragok, birtokos jelek is jelen vannak.
A Tolkien által megalkotott nyelvek
- Quenya – a nemestündék nyelve
- Sindarin – a szürketündék nyelve
- Avarin – ősi tündenyelv
- Nandorin – tündék a Ködhegységtől keletre
- Eldarin – az eldák nyelve
- Mordor fekete beszéde
- Khuzdul – a törpök nyelve
Célja a világ legszebb nyelvének megalkotása volt
Ahogy maguk a tündék is a tökéletesség jegyében születtek meg a papírokon, az angol író a legszebben hangzó, leglogikusabb nyelvet szerette volna mesterségesen megalkotni. A quenya nyelvtan a sumer, a magyar vagy éppen egyéb finnugor nyelvekhez hasonlóan agglutináló, azaz a szótövekhez kapcsolt toldalékokkal fejezi ki a jelentésbeli különbségeket, nyelvtani viszonyokat.
Nyelvtani szabályaira hatott a latin és az ógörög is, komoly mennyiségű mássalhangzó-torlódás észlelhető a ragozott szavakban. A nagy mű befejezésével sem hagyott fel a nyelvészkedéssel Tolkien, a quenya továbbfejlesztésével alakította ki a qenya nevet viselő, szintén agglutináló nyelvet, melyen egy egész versciklust is írt, amit a Titkos bűn (A secret vice) címen olvashatunk.
A tünde beszéden kívül mintegy tucatnyi más nyelvet is létrehozott a nyelvészprofesszorként is dolgozó fantasyíró, azonban egy sem vált olyan népszerűvé, mint a mesebeli halhatatlanok nyelve. Tolkien maga nemcsak kiváló gyakorlati érzékkel bírt a nyelvalkotás tekintetében, hanem a nyelvtanulásban is jeleskedett, mintegy húsz természetes nyelven beszélt, például spanyolul, oroszul, óészakiul és finnül is. A beszéd mellett arra is gondot fordított, hogy rúnán és képírásokon alapuló írásrendszert, illetve betűket is alkosson az általa kifejlesztett nyelvekhez.
Ezek egy jelentős részét a világ minden táján hallhatóvá tette Peter Jackson filmfeldolgozása, melynek köszönhetően több száz millióan hallhatták már világszerte a tünde nyelvet, s talán egy-egy szót ismernek is belőle. Vannak, akik olyannyira kedvelik az író munkásságát, hogy akár egy természetes nyelv esetében, megtanulták, beszélik is a quenyát, a fekete öves Tolkien-fanok fórumain még nyelvtanfolyamokat is találunk ehhez kapcsolódóan.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés