Az embert azonban mindig is érdekelték az ellentmondások, és talán éppen ettől válnak ezek a korszakok olyan csábítóvá: tele vannak kihívásokkal, hatalmas emberi teljesítményekkel és sokszor brutális eseményekkel is.
Merüljünk el a történelem tíz ikonikus korszakába, és nézzük meg, hogy mi volt az, amiért ezek az időszakok annyira vonzóak voltak. Vajon miért lenne mégis jó okunk örülni, hogy ma élünk, és nem akkor?
1. Ókori Egyiptom – a piramisok és fáraók rettenthetetlen birodalma (Kr. e. 3100–332)
Az ókori Egyiptom a rejtélyek és csodák szinonimájává vált. Szinte minden embert lenyűgöz a piramisok építése, a fáraók isteni kultusza, a mumifikálás titkai, valamint a bonyolult vallási rituálék. Az egyiptomi kultúra kifinomultsága és a hieroglifák misztikuma mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy Egyiptomot az egyik legkülönlegesebb civilizációnak tekintsünk.
Mindazonáltal a valóság ennél sokkal árnyaltabb: a legtöbb ember számára az élet igencsak nehéz és kegyetlen volt.
Az ókori egyiptomi társadalom rendkívül hierarchikus volt: a piramisokat kényszerített munkások és rabszolgák építették, nem pedig önkéntesek – és előfordult, hogy közülük gyakran bele is haltak a megterhelő munkába.
Akkoriban az emberek átlagos életkora alig haladta meg a 30 évet.
2. Ókori Görögország – Athén aranykora (Kr. e. 5. század)
Athén a demokrácia bölcsőjeként vált híressé, hiszen ekkor virágzott a dráma, a filozófia és a tudományok: az ezekből az alapokból építkező nagy gondolkodók – mint például Platón, Szókratész és Arisztotelész – a következő évszázadokban az emberiség szellemi fejlődését formálták. Az emberi géniusz egyik legnagyobb alkotása volt az Akropolisz – mely máig lenyűgöző.
Mindezek mellett Athén demokráciája messze nem volt mindenki számára elérhető: a társadalom egy jelentős részét kizárták a politikai életből, valamint a nők és a rabszolgák semmilyen joggal nem rendelkeztek. Athén komoly károkat szenvedett az athéni-spártai háborúk során, és a különféle háborúk idején rengeteg ember vesztette életét.
3. Római Birodalom – az örök város dicsősége (Kr. e. 27 – Kr. u. 476)
Évszázadokon keresztül páratlan volt Róma kiépített infrastruktúrája: a hatékony kormányzati rendszer, az úthálózat, az akvaduktok mind a civilizáció csúcsát képviselték. Róma a gazdagok számára az élet császári pompáját jelentette, hiszen a hatalmas közösségi terek mellett a központban luxuslakások és fürdők szolgálták ki őket.
A birodalomnak azonban volt árnyoldala is: a gladiátorjátékok során számtalan ember vesztette életét szórakoztatás céljából. A birodalom gazdagsága nagyrészt a rabszolgák kemény munkájának köszönhetően maradt fenn.
4. A középkori lovagok – hit és misztikum (12-13. század)
A katedrálisok építése, a lovagok bátorsága és az udvari szerelem eszménye lengi körül a középkort.
A lovagi tornák, a középkori várak és a misztikus keresztény hit mind-mind egyfajta romantikát kölcsönöz a korszaknak.
De ebben az időszakban sem volt minden olyan idilli: az élet tele volt háborúkkal, járványokkal és éhínséggel – többek között a fekete halál és az azt követő nyomor vette át a hatalmat. Az élet puszta küzdelem volt a paraszti osztályok számára, hiszen a túlélésért harcoltak, és a társadalmi mobilitás szinte lehetetlennek bizonyult.
5. Reneszánsz – a tudomány és művészet újjászületése (14–16. század)
A korszak a tudományos gondolkodás és művészet virágzása volt: ekkor születtek Leonardo da Vinci, Michelangelo és más zseniális művészek munkái. Máig vonzó a reneszánsz humanizmusa, amely az emberi méltóságra és egyéniségre helyezte a hangsúlyt.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez volt az inkvizíció kora is: amikor a vallási fanatikusok ezrei üldözték a „hitetleneket”.
A szegények számára a reneszánsz csillogása szinte elérhetetlen volt, a nők részére pedig a társadalmi lehetőségek továbbra is erősen korlátozottak maradtak, és sokuk életét az alávetett társadalmi szerepek határozták meg.
6. A felvilágosodás kora – a szellemiség felvirágzása (18. század)
A felvilágosodás a gondolkodás és a tudomány szabadságát hirdette: a tolerancia, a szólásszabadság, valamint az emberi jogok kezdetét jelentette. Az alapvető emberi jogok modern értelmezését formálta Voltaire, Rousseau és más gondolkodók. Reformok által kívánták a gazdaságot és a társadalmat átformálni.
Ugyanakkor a korszak számos polgárháborút és lázadást, valamint társadalmi válságot is tartogatott: a francia forradalom alatt például vérbe fojtották a társadalmi feszültségeket. Sokak számára a felvilágosodás eszméi távolinak tűntek, és tömegek maradtak kirekesztve a fejlődésből.
7. Viktoriánus kor – az ipari forradalom és birodalmi pompa (1837–1901)
A viktoriánus korszak bővelkedett a modernizációban és a technológiai fejlődésekben. Sok minden zajlott ebben az időszakban, kezdve az ipari forradalom csodáitól, a brit birodalom kiterjedéséig. A korszak fénykorát élték a gazdagok, hiszen számukra ez az időszak a társadalmi elismerést és anyagi bőséget jelentette.
Azonban a viktoriánus kornak is megvannak a maga árnyoldalai: embertelen körülményeket teremtett az iparosodás az alacsonyabb osztályok számára. Hosszú munkaidőt, alacsony béreket, gyermekmunkát és a munkásosztály életének kegyetlenségeit vonta maga után.
8. A ‘20-as évek Amerikája – A Roaring Twenties
A ‘20-as évek Amerikáját a szabadság, pezsgés és az extravagáns életstílus miatt imádjuk. A gazdasági fellendülésnek köszönhetően sokan a lehetőségek végtelenségének érezték: az élet egy nagy, soha véget nem érő buli volt számukra.
Híres „speakeasy”-k, vagyis illegális bárok nyíltak országszerte (a szesztilalom idején), ahol őrült tempóban játszottak a dzsessz-zenekarok, és az emberek új táncokat tanultak – mint például a foxtrottot vagy charlestont.
Merész divat köszöntött be: a nők rövidebb szoknyákat, rövidre vágott „flapper” frizurákat viseltek, és egyre nagyobb teret hódítottak a társadalmi életben.
Mindemellett ez az igazi Roaring Twenties varázs csak keveseknek adatott meg igazán, ugyanis hatalmas társadalmi különbségek alakultak ki a gazdasági fellendülés következtében. 1929-ben pedig bekövetkezett a tőzsdei összeomlás, amely elindította a nagy gazdasági világválságot. A korábbi optimista életérzés hirtelen összeomlott, a gazdasági helyzet pedig kilátástalanná vált.
9. A ‘60-as évek – a zenei robbanás és a társadalmi forradalmak időszaka
A ‘60-as évek tele voltak változások iránti vággyal: a társadalmi és kulturális forradalom korszaka volt. Ez az időszak hozta el a polgárjogi mozgalmak csúcspontját, amikor a faji egyenlőségért küzdöttek olyan vezetők, mint Martin Luther King Jr. – és emberek milliói vonultak az utcára az emberi jogokért. A hippimozgalom és az ellenkultúra olyan alapvető értékeket hirdetett, mint a szabadság, szerelem és béke. A popkultúrát pedig olyan hírességek forradalmasították, mint a Beatles, a Rolling Stones és Jimi Hendrix.
Bár ez az időszak az idealizmus kora volt, a társadalmi forradalmak nem mentek végbe békésen: gyakran erőszakos összekapásokra került sor a demonstrálók és hatóságok között. Mindezek mellett pedig a hippi kultúra árnyoldalai is megjelentek: a droghasználat elterjedése miatt sokan áldozatul estek a függőségnek.
10. A ‘80-as évek - popkultúra és a technológia fejlődése
Színes és hangos korszak volt a ‘80-as évek: számítógépek és videójátékok technológiai fejlődése robbant be, és széles körben elérhetővé váltak ezek az újdonságok. A zeneiparban olyan ikonok tűntek fel, mint Michael Jackson, Madonna és Prince, akik újraformálták a popzenét, és a zenecsatornák elterjesztették az új zenei stílusokat. Mindenki igyekezett minél merészebb és feltűnőbb lenni: a divatban a neon színek, a válltömések és az extravagáns frizurák domináltak. A mozikban olyan filmek uralták a vásznat, mint például a Star Wars, az Indiana Jones és a Vissza a jövőbe. Ezek a filmek olyan popkulturális ikonokat teremtettek, amelyek még ma is hatnak a filmiparra.
Ám ennek a korszaknak is megvolt a maga sötét oldala: világszerte rengeteg ember életét követelte az AIDS-járvány, és a társadalom sokáig stigmatizálta a betegeket, így gyakran kirekesztetté váltak. Bár a gazdasági fellendülés jelentős volt, a társadalmi egyenlőtlenségek tovább mélyültek.
Valójában mindegyik korszak tartogatott valami különlegeset, amiért vágyhatunk rá, ám érdemes figyelembe venni, hogy még a legcsillogóbb időszakoknak is megvannak a maguk árnyoldalai és ellentmondásai. Jól bizonyítják, hogy az emberiség történelme mindig egyszerre sötét és világos, és talán éppen ez az, amiért olyan inspiráló és érdekes számunkra még ma is. Ám talán a legizgalmasabb benne, hogy mi írjuk a történelem következő fejezeteit.
Te melyik korszakban élnél a legszívesebben?
Hogy dolgoztak anno a szocialista gyárakban? Nézd meg a galériánkat róla ebben a cikkünkben.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
