A középkorban a mai Olaszország még nem létezett, jelenlegi formájában csak 1871-ben jött létre. Korábban különféle városállamokra, hercegségekre és királyságokra tagolódott, amelyek mind önállóan működtek, saját hagyományokkal, nyelvekkel, kultúrával és politikával. Az sem volt szokatlan, hogy összetűzésbe keveredtek egymással, mint az a "Vödörháború" idején is történt.
Egy tévedés miatt lakoltatták ki a város egy részét: máig üres a festői negyedÉvtizedek óta lakatlan, mégis nemrégiben felújították a festői városnegyedet, amely kiürítését sok helyi máig nem heverte ki.
Tovább olvasomA Vödörháború történelmi előzményei
A Vödörháború előzménye valójában két évszázaddal a harcok előtti időszakra nyúlik vissza. 1154-ben a német-római császár, I. (Barbarossa) Frigyes úgy döntött, hogy ő lesz Olaszország királya, és kijelentette, hogy ő Isten földi képviselője. Ez a kijelentés jelentős konfliktust váltott ki az olaszokkal, akik úgy gondolták, hogy mivel a pápa koronázta meg Barbarossát német-római császárrá, valójában csak az egyházfő lehet Isten felkent képviselője.
Barbarossa elfoglalta Milánót, Tortonát, Paviát, Bolognát és Toszkánát. Miután a III. Sándor és a pápa között folytatott tárgyalások kudarcba fulladtak, a császár folytatta a harcokat, míg végül 1176-ban a pápai csapatok legyőzték a legnanói csatában. Barbarossa ezután visszavonult Németországba, de a kibontakozó viszály még évszázadokig fennállt. Ez vezetett a furcsa Vödörháború kirobbanásához 1325-ben.
Bár Barbarossa harca véget ért, a konfliktus Olaszországban fennmaradt. Két frakció alakult ki: a ghibellinek, akik a német-római császárt támogatták, és a guelfek, akik a pápát pártolták.
Ez a politikai megosztottság ellenségeskedést és rivalizálást váltott ki az olasz városállamok között.
Bologna és Modena két olyan határos városállam volt, amelyek politikailag ellentétes oldalon álltak: Bologna pápa-párti volt, míg Modena császár-párti. Az olasz városállamok közötti ellenségeskedést súlyosbította, hogy közel voltak egymáshoz, emiatt gyakoriak voltak a területi viták. 1296-ban a bolognaiak megtámadták Modena földjeit, elfoglaltak két várat, és áthelyezték a határjeleket. Az új guelf területet azonnal felszentelte a pápa. A háború ezt követően szünetelt, mígnem Rinaldo Bonacolsi, a mantovai uralkodók családjából, 20 ezer aranyforintért megvásárolta a modenai hatalmat a császártól. Ettől kezdve a határ menti összecsapások egyre hevesebbé váltak. 1323-ban a pápa ellenségének nyilvánította Bonacolsit, és az egész Katolikus Egyházzal szemben állónak tekintette.
1325 júniusában bolognai milíciák kifosztottak néhány farmot Modena környékén, felégették a földeket, és számszeríjakkal lőttek a városra. Válaszul Modena lakói, miután megvesztegették az őrség parancsnokát, elfoglalták egy Monteveglio nevű fontos bolognai erődöt.
Egy éjszaka a ghibellinek beszöktek Bolognába, hogy a bátorságukat bizonyítsák, és fosztogatni kezdtek. A zsákmányt egy városi kút vizének felhúzására használt vödörbe helyezték, majd elvitték Modenába. Minden, amit elloptak, magántulajdon volt, kivéve a vödröt.
Bologna követelte a vödör visszaadását, de Modena nem volt hajlandó teljesíteni ezt a követelést.
Véres háború lett a vödör miatt
Bologna több mint 32 000 katonát gyűjtött össze, és más észak-olasz guelf szövetségeseket is bevont a konfliktusba. Még a pápa, XXII. János is támogatta őket, aki eretneknek nyilvánította az ellenséges városállam főbíráját. Modena mindössze 7 000 katonát tudott mozgósítani, de hadseregüknek volt egy fontos előnye: a német származású, képzett katonák jelenléte, amit a ghibellinek német-római császár iránti támogatása biztosított. Bologna nagyobb serege ezzel szemben főként képzetlen milíciákból állt.
Ez volt a történelem legvéresebb háborúja, mégsem hallottál rólaA véres háborúban alig 15 év leforgása alatt több mint 20 millió ember vesztette életét.
Tovább olvasom
A modenaiak Zappolino város közelében szembeszálltak a bolognaiakkal. Utóbbiak szervezetlensége miatt Modena gyorsan fölénybe került, és visszavonulásra kényszerítette őket. Körülbelül kétezren vesztek oda a harcban. Az üldözők hat kis kastélyt foglaltak el az út mentén, és három tucat nemes guelfet ejtettek foglyul.
A bolognaiak megalázva és legyőzve kénytelenek voltak visszavonulni városuk falai mögé.
Modena kigúnyolta a várost egy lovagi tornával, és állítólag egy másik vödröt is elloptak. Az eredetit pedig kiállították a város fő harangtornyában. A modenaiak ugyanakkor nem tudták bevenni Bolognát, amelynek lakói biztonságban voltak. A riválisok végül fegyverszünetet kötöttek 1326 januárjában, de egy tétel bizonytalan maradt. A vödör ma is Modenában található: egy másolat lóg a harangtoronyban, míg az eredetinek tartott darab a Palazzo Comunale-ban van kiállítva.
Ha olvasnál még izgalmas harcokról, akkor tudd meg alábbi cikkünkből, mit tettek Moszkvával, nehogy Napóleon elfoglalja.
A lángoló Moszkva rettenetes látványa fogadta Napóleon seregét 1812-benLángok martalékává lett Moszkva, amikor Napóleon megpróbálta elfoglalni. A történészek nem értenek egyet abban, hogy ki égette fel a várost.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
