Az élelmiszerek tartósítására olyan módszerekhez voltak kénytelenek folyamodni még akár nagy- vagy dédszüleink is, mint a füstölés, a sózás és a szárítás, és persze a jeget is bevetették, még ha bizonyos helyeken komoly akadályok leküzdése árán is. De ha a fagyifogyasztást meg tudták oldani már az ókori Rómában a hegyekből "lóhalálában" szállított jégmaradványok ízesítésével, akkor nem lehetett gond egy szigetelt szekrénykében jégtömbök között tartani a romlékony ételt sem. Merthogy valóban így zajlott, és az utcákon kurjongató jegesembertől beszerzett jéggel hűtés volt a gyakorlat még a magyar vidéken az 1960-as években is, hiába írja a lexikon a hűtőszekrény feltalálására az 1913-as esztendőt.
A hűtő előtti undorító, de hasznos módszer
Amire viszont nálunk nem nagyon volt példa, az egy olyan bizarr módszer, amelynek Oroszországban igen nagy divatja lett. Ez pedig nem más, mint elsősorban
a tej élő békával történő tartósítsa.
Igen, nem békével, békával! Ugye egy csomó kérdés rögtön felmerül az olvasóban? Onnantól, hogy nem volt-e mindez túl undorító ahhoz, hogy utána a tejet megigyák, egészen odáig, hogy nem ugrált-e ki a kis nyákos "tartósítószer" a csészéből?
Ha nincs hűtő, nyugodjék békában!
Az 5000-nél is több fajjal rendelkező békák között vannak kellemesebb külleműek és extrán gusztustalanok, de abban egyetérthetünk, hogy a reggeli tejesbögrénkben bugyborékolva a leghelyesebb breki sem ínycsiklandó látvány. Nem véletlen, hogy a királylányok is áldozathozaltalnak élték meg a ragacsos testű, sikamlós, hideg, dülledt szemű állattal való csókolózást. És mégis, a tudomány immár igazolta is, hogy pont ez a "trutyi" az, ami valóságos csodaszer lehet, és az embereknek hosszú időn át már így is nagyon jó szolgálatot tett.
A hűtő elterjedése előtt érdemes volt az ösztönökre hallgatni
A hűtőszekrény elterjedése előtt az orosz nép nem tudta pontosan, milyen kölcsönhatások, miféle kémiai mechanizmusok mennek végbe a barna békák és a romlás elől megóvni szánt tej között, de azt tapasztalták és érezték, hogy
legyen bár kissé gusztustalan is a tejből kikacsintó béka, jelenléte hasznos, a tartósítás általa működik. A bőrükön keresztül kiválasztott nyák antibakteriális és gombaölő hatású.
Azóta Albert Lebegyev, a Moszkvai Állami Egyetem kémikus tudósa csapatával együtt beható vizsgálatoknak vetette alá a békákat. Kutatásaik nyomán tudományosan is beigazolódott az oroszok ösztönösen alkalmazott módszere. A tudós társaság ugyanis elektródák segítségével kinyerte a mintául használt váladékot a békák bőrmirigyéből. Ez az állatnak fájdalommal nem jár, csak egy kis kellemetlenséggel. Megállapították, hogy a bőrmirigy termelte nedű fehérjében nagyon gazdag. Összesen 76-féle különböző peptidet azonosítottak a békanyákban, amire az állatnak önvédelmi célokból van szüksége eredetileg. Mivel a békák nem csak "farkatlan kétéltűek", de emellett sem fogaik, sem körmeik nincsenek, legalább egy maszatjuk kellett hogy legyen, amitől a szemmel látható és a mikroszkópikus támadóik ellen is hatékony védelmet remélhetnek.
Lebegyev csapatával együtt úgy véli, az orvoslásban is komoly hasznát vehetjük majd még a későbbiekben ennek a természetes csodaszernek vagy annak mesterséges úton előállított változatainak. Amíg azonban a bonyolult tudományos kísérleteken és hosszú átfutású, hivatalos engedélyeztetéseken is keresztüljutva elérkezhetünk majd a békatrutyi szabadalmaztatott alkalmazásáig, addig is örüljünk neki, hogy mi már hűtőszekrényben tárolhatjuk otthon a tejet.
Ha kíváncsi vagy rá, hogy az orvoslásban milyen egyéb kis termetű állatokra hagyatkozhatunk még, ezt a korábbi cikkünket is olvasd el.
Sokan viszolyognak tőle, pedig nincs az a testrész, amivel ne tenne csodátA szakértő szerint segítségül hívhatjuk vérnyomás-, bél-, gyomorsav-, bőr- és alvásproblémák esetére is. És ez még nem minden.
Tovább olvasom
