A világtörténelemben számos uralkodó vált hírhedtté zsarnoksága vagy csak szimplán kegyetlensége következtében. De nemcsak ezek miatt lehet szörnyű egy uralkodó, sokak egészen más okokból érdemelték ki ezt a jelzőt. Most különböző szempontok alapján gyűjtöttük össze azt az ötöt, akivel kétségtelenül jobban jártak volna alattvalói, sőt családtagjai is, ha sosem kerül a hatalom közelébe. A Múlt-Kor történelmi magazin hasonló összeállítása nyomán gondolkodtunk el, és állítottunk össze egy saját rangsort.
Bár a legszörnyűbb uralkodó címéért minden kategóriában többen is ringbe szállhatnának, megpróbáltunk mindenhol győztest hirdetni. Remélve, hogy ezeket a győzelmeket senki nem fogja vagy próbálja a jövőben überelni.
A legőrültebb uralkodó: Nero római császár (Kr. u. 54–68)
Ahogy átvette a hatalmat, sorra eltávolította riválisait. Anyjával kezdte, majd feleségével folytatta, akikről úgy gondolta, hogy túl nagy befolyásuk van felette. Következő célpontjai a római arisztokrácia és szenátus tagjai voltak. Hűséges embereit nevezte ki kulcspozíciókba, a korábbi tisztségviselőket pedig koholt vádakkal és kényszerített öngyilkosságokkal állította félre örökre. Ezek az intézkedések nemcsak politikai ellenfeleitől szabadították meg, hanem félelmet is keltettek a birodalomban, biztosítva, hogy senki se merjen ellene fordulni.
A manipulációk csúcspontja a nagy római tűzvész volt (Kr. u. 64), amelyben a város jelentős része elpusztult. Bár bizonyíték nincs rá, a pletykák szerint maga a császár rendelte el a főváros felgyújtását, hogy helyet teremtsen grandiózus új palotájának, a Domus Aureának. Állítólag Nero hegedült, miközben Róma porig égett. Mivel a keresztényeket tette felelőssé a tűzért, ily módon velük is le tudott számolni.
Intrikái végül visszaütöttek rá. Az elnyomás, a korrupció és a terror eluralkodása miatt egyre nőtt az elégedetlenség, ami Kr. u. 68-ban nyílt lázadáshoz vezetett. Végül Nero is öngyilkosságba menekült, ez vetett véget uralkodásának, amely nemcsak Róma történelmében hagyott mély nyomot, hanem örök példája lett a politikai hatalommal való visszaélésnek és következményeinek.
A legkegyetlenebb uralkodó: Vlad Ţepeş havasalföldi fejedelem (1456–1476)
Vlad a karóba húzás módszerét alkalmazta ellenségein, rettegésben tartva saját népét és az egész régiót. Ez a brutális módszer nemcsak fizikailag volt kegyetlen, de a pszichológiai terror eszközeként is jól szolgált. Ellenségei számára a karóba húzott áldozatok látványa erős figyelmeztetés volt a fejeledelem hatalmáról és eltökéltségéről.
Az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság közé szorult fejedelemség uralkodójaként mesterien lavírozott a két hatalom között, hol az egyikkel, hol a másikkal szövetkezve. Egyik leghírhedtebb tettének számít, amikor a török hadsereg elől visszavonulva egy hatalmas erdőt hagyott maga után, tele karóba húzott oszmán katonákkal, elrettentve ezzel üldözőit a harc folytatásától.
Végül 1476-ban egy csatában vesztette életét, holttestét a törökök állítólag elvitték Konstantinápolyba, és ott közszemlére tették, hogy bizonyítsák halálát. Tény, hogy ezzel véget ért a kegyetlenségekkel és vérrel teli havasalföldi uralkodás, amelynek brutalitása miatt vált Vlad a vámpír Drakula legendájának egyik alapjává.
A legzsarnokibb női uralkodó: I. Mária angol királynő (1553–1558)
VIII. Henrik és Aragóniai Katalin gyermeke nem az a babázós kislány volt, akit hidegen hagy a politika. Eleve úgy lépett trónra, hogy unokahúgát, Jane Greyt kilencnapi uralkodás után kiakolbólította. De apja reformjaival szemben sem volt toleráns: az általa elindított anglikanizmus ellenében vissza akarta állítani a katolicizmust.
Ebben nem ismert tréfát: aki nem volt hajlandó visszatérni a régi hitre, azt teketória nélkül máglyára küldte. A vallási üldöztetésekben több száz protestánst égettetett meg. Intrikusai szerint mindezt bosszúból tette, mert II. Fülöp spanyol királlyal kötött házassága nem hozott neki gyermekáldást. Így a trónon végül féltestvére, I. Erzsébet követte.
Annyi bizonyos, hogy a történelembe Véres Mária néven vonult be, és ezt a nem túl hízelgő jelzőt a róla elnevezett Bloody Mary koktél is életben tartja.
A legparanoiásabb uralkodó: IV. Iván orosz cár (1547–1584)
Valószínűleg már az megpecsételte a sorsát, hogy mindössze hároméves volt, amikor apja meghalt. Kaotikus gyerekkora megalapozta későbbi vezetői stílusát és pszichológiai állapotát. Uralkodói tevékenységét azzal kezdte, hogy az első orosz cárrá koronáztatta magát, ezzel is hangsúlyozva abszolút hatalmát.
Ám hiába állt a hatalom csúcsán, belső démonai miatt fokozatosan saját világának pusztítójává vált. Félelmei teljesen magukkal ragadták, különösen felesége halála után, akiről szentül hitte, hogy meggyilkolták. Paranoiája odáig fajult, hogy saját fiát is megölte. Ekkor kezdődtek a valódi rémálmok az orosz nemesség, a bojárok számára: a cár felállította az opricsnyinát, egy titkosrendőrséget, amelyet saját félelmei kezelésére használt. Az opricsnyikok fekete ruhájukban és kutyafejű szimbólumaikkal rettegést hoztak mindenhová, amerre jártak.
Ragadványnevét is innen kapta: Rettegett Ivánként írta be magát a krónikákba. Halála 1584-ben véget vetett az egyik legfélelmetesebb korszaknak az orosz történelemben, de emléke, mint a paranoia megtestesítője, örökre megmaradt.
A legkatasztrofálisabb uralkodó: II. Lajos magyar király (1516–1526)
A végére hagytunk egy hazai uralkodót, aki sajnos nem éppen a legokosabb döntéseiről lett ismert. 10 esztendősen lépett trónra, és mindössze 20 éves volt, amikor a történelem egyik legkatasztrofálisabb ütközetét vezette. Miközben a mohácsi csata előestéjén seregének a morálja sem volt a legjobb, a fiatal király nem tudott hatékony tervet kialakítani, ami a harcokba való belépést is siettette. Az összecsapás csupán néhány óráig tartott, de a következményei hosszú távúak voltak: a magyar hadak szinte teljes megsemmisülésével az ország megnyílt a török hódítók előtt.
A mohácsi ütközetben maga a király is életét vesztette. Az 1526. augusztus 29-i csatavesztés azonban nemcsak Lajos, hanem egész Magyarország sorsát megpecsételte: 150 éven át tartó török hódoltsághoz és az ország három részre szakadásához vezetett. Az oszmán haderő ugyanis kihasználta a helyzetet, és Buda várát elfoglalva a magyar királyság teljes középső részét megszállta.
Mindez II. Lajost a történelem egyik legrosszabb döntéseket hozó uralkodójává tette. Az általa vezetett katasztrofális ütközetet mohácsi vészként is emlegetik, mivel ez volt az ország történelmének egyik legnagyobb tragédiája.
Ha egy olyan magyar uralkodóról is olvasnál, akiből a világ másik végén lett király, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
