Hajnalban kezdi a munkát. Mielőtt felkel a nap, már a dolgozószobájában ül. Így álmodta meg nekünk diófa asztala fölött Vágási Feri vagy Novák Laci alakját, azokat a karaktereket, akiket annyian követtünk estéről estére. Vagy ki ne emlékezne Almára, az erdészmérnök János kedvesére? A forgatókönyvíró a fiatalasszonyt feleségéről mintázta. A presszót vezető nő minden kedvessége, bája, határozottsága, de még a hajszíne is ott van párjában, Rák Kati színésznőben is.
Más szemmel látja a világot
Mint László mondja, hiába szeretik vagy ellenzik családtagjai és barátai, óhatatlanul mintaként használja a körülötte élő embereket. A Szomszédok ötlete például egy nagyon hétköznapi helyzetben pattant ki a fejéből.
„A troliról szálltam le éppen, amikor eszembe jutott a gazdagréti történet. Hosszasan ácsorogtam a megállóban, mire összeállt a sztori alapja”
– meséli a forgatókönyvíró, aki Horváth Ádám rendezővel együtt dolgozta ki az emlékezetes jeleneteket. Nevetve meséli, hogy a rendező például az édesanyját vitte képernyőre. „Etus egy az egyben megtestesítette kollégám édesanyját, akit Csűrös Karola remekül játszott. Ott volt a mozdulataiban Ádám anyja, aki az életben az anyósa volt…” Az alkotók szoros összhangban dolgoztak, szinte már ijesztő közelségben. „Nem úgy kell elképzelni a forgatókönyvírót, mint aki egyedül ül naphosszat a papír fölött. Egy szobában dolgoztunk négyen, öten, hatan. Mindenki másvalamin törte a fejét. Ha magányosan írtuk a sorozatot, akkor megfeledkeztünk fontos részletekről, de így rászólhattunk egymásra, mondván: figyelj, nem csalhatja meg az X az Y-t, mert akkor a Z-vel nem történik semmi” – emlékszik a szerző, és nem titkolja, az összehangolt munka ellenére is könnyen kiég az ember.
„Dolgoztam a semmiért”
„Nem lehetett a végtelenségig dolgozni egy történeten, nem ébredhettem minden reggel ugyanazokkal a karakterekkel, előbb vagy utóbb mind elfáradtunk.” Ezért hagyta abba a legsikeresebb televíziósorozatokat. A Szomszédok után a következő nagy projekt a Barátok közt volt, amire csak legyintettek, de ő hitt a sikerben, és jól tette. „Úgy működtünk, mint egy gyár. Megírtuk a forgatókönyvet, de nem voltunk ott a forgatásokon, mert már készítettük a következőt.
Három hónappal előre tudtuk, hogy mi fog történni a televízió képernyőjén. Persze így is meglepetést okozott, amikor a Novák egészen máshogy sétált végig az udvaron, mint ahogy elképzeltem.” A Barátok közt után nagyvonalú ajánlatokkal kopogtattak László ajtaján, bármiről írhatott, ami érdekelte, persze a kudarcok sem kerülték el. „Sosem fogom elfelejteni, amikor a semmiért dolgoztam, és harminc változatban kellett megírnom egy történetet, mire az utolsót végre leforgatták” – mondja, majd hozzáteszi, egyébként sem erre a pályára készült. „Sohasem akartam írással foglalkozni, én csak egyszerűen szerettem az irodalmat. Szüleim fiatalon szerkesztők voltak, többször járt nálunk Szabó Magda és Déry Tibor. Emlékszem, egyszer Déry a feleségével jött hozzánk vendégségbe, és éppen én feleltem otthon a vacsoráért. Besameles töltött csirkét főztem, mind a tíz ujjukat megnyalták utána. Persze nem ettől lettem szerző. Az élet sodort erre a pályára, valahogy mindig az írás felé húzott a szívem, és én végül engedtem neki.”
Megtalálta az örök hősnőt
A művész kapott hideget és meleget, de egyensúlyából semmi sem billentette ki, hiszen ott volt neki az ő Almája, Rák Kati. „Már tudom, valójában nincs fontosabb annál, mint hogy az ember megtalálja élete párját. Szerencsés vagyok, mert hamar ráleltem az enyémre” – mondja, és kérdés nélkül meséli a filmbe illő happy endet. „28 éves voltam, amikor a Kémeri főcímdalán dolgoztam. Én voltam a zenei rendező, holott semmit nem értettem hozzá, de hirtelen rám osztották a munkakört. Az volt a dolgom, hogy szóljak, ha látok vagy hallok valamit, ami nem tetszik.
Többek között Csákányi Lászlónak kellett dirigálni. Ma biztos nem mernék neki instrukciót adni. Még most sem hiszem el, hogy beleszóltam a nagy művész munkájába.
De nem csak ő volt ott azon a próbán. A sarokban ült egy barna hajú lány. Egyszerre csak őt láttam. Nem hagyott nyugodni, hogy ki lehet ez a nő, hát odamentem hozzá, és megkérdeztem a nevét. »Rák Kati vagyok« – felelte, mire mondtam, hogy ez lehetetlen, mert a Rák Kati szőke. Erre azt válaszolta: szőke, amikor hagyják neki a rendezők, barna, amikor új karaktert játszik.” Czető Bernát László ezt a jelenetet sosem írta meg forgatókönyvben, hiszen mint mondja, van, amit jobb a szívbe zárni.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
