A legnagyobb magyar filmsztárok voltak a ’30-as, ’40-es években, a férfiak plátói szerelembe estek velük, a nők pedig irigykedtek a gyönyörű arcukra és karcsú alakjukra. Viszont volt egy másik életük a filmvászon csillogó világán túl, amelyben akár saját életüket is kockára téve zsidó polgártársaikat bújtatták. Talán a legnagyobb magyar színésznőink voltak, és hatalmas lelkek.
A nagylelkű díva
Ő volt a végzet asszonya: utánozhatatlan vadmacskaszerű arcával, búgó hangjával és drámai megjelenésével a korszak legelső femme fatale-ja lett. A Halálos tavasz és az Ópiumkeringő dívája a holokauszt idején gyermekmentő hőssé vált, később a nácik megkínozták, és kiverték a fogait. Hihetnénk, hogy Karády Katalint valahogyan kárpótolták a kommunizmus idején, de ez nem így történt. Miután nem felelt meg a kommunista „munkás-paraszt” nőideálnak, mellőzték, így Amerikába kényszerült emigrálni, ahol végül kalapszalont nyitott. Minden idők legnagyobb díváját 80 évesen érte a halál, és csak 14 évvel azután derült ki hősies magatartása, ekkor emelte az izraeli Jad Vashem emlékhatóság a Világ Igazai közé.
Kémnek nézték a titokzatos színésznőt
A Kanczler Katalin névvel született színésznő a legnagyobb nyomorból küzdötte fel magát, cipész édesapja folyamatosan verte. Fiatal lányként Svájcban tölthetett el egy évet, ahol tökélyre fejlesztette modorát és stílusát. A korszak legnagyobb színikritikusa, Egyed Zoltán fedezte fel, és onnan nem volt megállás. Bár a filmvásznon zavarba ejtett mindenkit különlegesen kihívó szépségével, a magánéletben nagyon diszkrét és visszahúzódó volt. Az igazi nagy szerelmet egy katonatiszt, Újszászy István hozta el neki, aki Horthy Miklós kormányzó kémfőnöke volt. A búgó hangú díván kegyetlen bosszút álltak a nácik. Az a legkevesebb, hogy betiltották a filmjeit, a Gestapo majdnem agyonverte és halálra éheztette, mert azt hitték róla, hogy a szövetséges erők kémnője. Soha többé nem láthatta Újszászyt. Karády azonban nem adta fel: megpróbált erőt venni magán, és zsidó kisgyermekeket mentett meg. Sikerült lefizetnie a nyilas rémuralom embereit, hogy ne bántsák a gyerekeket, akiket a színésznő a háború végéig bújtatott.
Lefizette a nyilasokat
A háború utolsó hónapjaiban, a nyilasuralom alatt, a testileg-lelkileg összetört és még mindig 35 alatti színésznő gyorsan összeszedte magát: dolga volt, zsidó kisgyerekeket kellett megmentenie. A nyilasokat lefizette, hogy elengedjék a gyerekeket, akikről a háború végéig gondoskodott. Egy csapat gyereket úgy mentett meg a Duna-parton a kivégzéstől, hogy a nyilasoknak ékszereket és aranyat adott értük cserébe. A megmentett gyerekeket a filmszerepeiből vett saját lakásában bújtatta. Sőt, ő mentette meg a legendás dalszövegíró, az ugyancsak zsidó származású G. Dénes György, Zsüti életét, akinek segített hazatérnie a munkatáborból. Később a színésznő a kivándorlás mellett döntött, valósággal kicsempészték az országból, mivel teljesen elfogyott körülötte a levegő. A mellőzött filmcsillag soha nem beszélt embermentő tetteiről, mert nem akart kérkedni vele. Később egyetlen, már idős korában adott interjújában mesélt a kálváriájáról, és akkor említette meg, hogy segített a vészkorszakban. Halála után 14 évvel derült ki az igazság Karády jó cselekedeteiről, amikor a Jad Vasem intézet a Világ Igazai közé emelte.
Szekrényben bújtatta a bajba jutottakat
A közönség és a kritikusok egyaránt rajongtak a máig legendás Bajor Giziért. Az 1893-ban született színésznő az elsők között volt, aki Kossuth-díjat kaphatott. Nevét nemcsak színpadi képességei miatt jegyezte fel az utókor, hanem embermentő tevékenysége révén is sokan lehettek hálásak neki. Köztük a később ismert irodalmi szerkesztő Vajda Miklós, aki – a színésznő harmadik férjéhez hasonlóan – szintén neki köszönheti az életét. Míg Vajda Miklóst gyerekként sikerült kihozni a nyilasházból, a híres fül-orr-gégész férjét pedig a gardróbjában bújtatta, sok más zsidó származású polgárhoz hasonlóan.
Egy szabad lélek
Bajor Gizi Karády Katalinhoz hasonlóan a Világ Igaza lett Jeruzsálemben. A sváb származású Bajor Gizi Beyer Gizella néven látta meg a napvilágot, tisztességes kereskedői családban. Ő azonban valami másra vágyott, s mivel lételeme volt a lázadás, a szülei tudta nélkül felvételizett a színművészetire. A többi pedig legenda: azonnal felismerték a kiemelkedő tehetségét, majd 1914-ben a Nemzeti Színház szerződtette, és a társulat tagja maradt egészen a haláláig.
Mindent bevetett a nácik ellen
A második világháború azonban nagyon megviselte a hiperérzékeny színésznő lelkét, aki úgy döntött, amíg az országban tartózkodnak a nácik, addig nem lép színpadra. Azonnal hozzálátott embermentő akcióihoz, amellyel ő is a saját életét kockáztatta. Amíg lehetett, a svéd nagykövethez járt menlevélért, és amikor bezárult ez az ajtó, még tovább ment. Az első férjét, Vajda Ödön ügyvédet és harmadik férjét, Germán Tibort is elrejtette otthonában, de az ismert író, Tamási Áron is nála húzta meg magát, és több mint egy tucat embert rejtett még el a padláson. Egyszer maga a tömeggyilkos pap, Kun páter tartott házkutatást Bajor Gizi villájában. Bár a beépített szekrény mögötti rejtekhelyet nem vették észre, de az éppen hazaérkező keresztgyereket, Vajda Miklóst és az édesanyját elhurcolták.
„Két nap után Gizi megjelent az ajtóban királynői méretű kalapban, a svéd nagykövettel az oldalán. A nyilasok tátott szájjal bámultak, mi pedig a nagykövet autóján távoztunk. Később Gizi elárulta nekem, hogy soha életében nem félt úgy, mint akkor” – mesélte el később Vajda Miklós a színésznő hőstettét.
Többször is megmentette férjét
Valószínűleg élete szerepe mégiscsak az volt, amikor a férjét kellett kimentenie a nyilasok karmai közül. Amikor Germán Tibort munkaszolgálatra hívták, a férfit a villában található egyik szekrény hátlapja mögött kialakított búvóhelyre rejtette, Germán szerepét pedig a festőművész Diósy Antallal játszatták el. A festőművész Germán ruháiba bújt, a díva pedig lekísérte őt a kapuig, és látványosan elbúcsúzott tőle, mintha férje épp munkaszolgálatra indulna. Miután Diósy távolabb ért a villától, megszabadult az álruhától, és visszaszökött a Bajor-villába, ahol feleségével, Nagyajtay Teréz jelmeztervezővel Budapest ostromának végéig bujkált. A nyilasok később többször is keresték Germán Tibort, de Bajor Gizi annyira nagy beleéléssel hazudott, hogy mindig sikerült megmentenie a férjét.
Brutálisan végzett vele a férje
Bár a világháború rémdrámáját sikerült túlélniük, alig öt év múlva a házaspár már halott. A doktornak ugyanis egyre komolyabb téveszméi lettek, agyérsorvadása miatt Germán Tibor demens lett. Az lett a kényszerképzete, hogy a felesége és őrangyala halálos beteg, akire szörnyű vég vár. Gondolataitól vezérelve meg akarta kímélni a színésznőt a szenvedéstől, ezért a szokásos vitamininjekciója helyett egyik reggel morfiuminjekciót adott be neki. S mivel egyetlen percig sem akart Bajor Gizi nélkül élni, magával is végzett. Később a színésznő jóbarátja, Gobbi Hilda színészmúzeumot hozott létre a halhatatlan színésznő villájában: ott, ahol számtalan zsidó életét mentette meg, és ahol végül kiterjesztett öngyilkosság lett a végzete.
Tolnay Klári titka
Szinte senki se tudja minden idők legnagyobb magyar színésznőjéről, Tolnay Kláriról, hogy a második világháborúban emberéleteket mentett meg. Tolnay Klári vidéki magyar dzsentricsaládból származott, semmiféle rokoni kapcsolat nem fűzte a zsidósághoz. Ám nem kellett hozzá vérségi kapcsolat, hogy szívből gyűlölje a népirtó náci rezsimet. A kétszeres Kossuth-díjas színművésznő annyira viszolygott a megszállóktól, hogy 1944 után se filmben, se színpadon nem volt hajlandó szerepelni. Az átélt borzalmakról pedig sosem beszélt, pedig lett volna mit mondania. Első férjével, Ráthonyi Ákos rendezővel vidéken vészelték át a vészkorszakot, az ostrom első szakaszában budai villájuk kazánházában bújtak el.
Elvesztette a babáját
Később a Mátrába utaztak, mert úgy gondolták, némileg biztonságosabb vidéken. Ott derült ki, hogy a színésznő kisbabát hord a szíve alatt. Azonban egy közeli bombatámadás annyira sokkolta az állapotos nőt, hogy elvetélt. Tolnay Klári állítólag sosem tudta feldolgozni ezt a tragédiát. Visszaemlékezéseiben csupán futólag tett említést róla, hogy két ismeretlen zsidó lányt is elbújtattak, valamint Décsi Mór barátjukat is megmentették, aki egy híres mozis família tagja volt. Mivel csupán egyetlen interjújában említette meg, hogy zsidókat bújtatott, ezért soha senki nem tudta róla, hogy milyen áldozatot hozott embertársaiért. Miután elvált élete szerelmétől, Darvas Ivántól, a 20. század kiemelkedő színésznőjét az utolsó éveiben már csak a pasziánsz érdekelte, 84 évesen érte a halál a bátor és felejthetetlen művészt.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
