A svéd királyi család számos gyönyörű tiarával rendelkezik. Ám a hagyomány szerint a dinasztia hölgytagjai az egyik legkülönlegesebb fejdíszt viselik esküvőjük napján. Az úgynevezett Cameo tiara, amely szemérmesen magán hordozza a szenvedélyes szerelem, a hűség jelképét is, immár csaknem két és fél évszázada tanúja a legjelentősebb svéd királyi menyegzőknek. A különleges fejdísz történetét Szekeres-Forró Viktória ékszerbecsüs, ékszertervező osztotta meg velünk.
Viktória, a modern hagyományőrző
A történelem során kevés királyi házasság köttetett szerelemből. Ezeknek a frigyeknek sokkal inkább sajátjuk volt a jogfolytonosság és a trónutódlás zökkenőmentességének biztosítása, mint a szerelem megélése és beteljesedése. Az idő előrehaladtával és a szokások változásával ma már az uralkodói családokban is érzelmi alapon születnek a házasságok. Ám a hagyománytiszteletről nem mondanak le. Igen gyakran több évszázados ereklyék, főként ékszerek viselésével adóznak az ősök tisztelete előtt.
Viktória svéd királyi hercegnő a modern hagyományőrzők egyike, aki – túlzás nélkül állítható – születése óta nagy népszerűségnek örvend a Svédországban. Viktória egyszerre képviseli a hagyományt és a modern elveket.
Tiszteletben tartja és elfogadja a származásából adódó kötelességeket és kötelezettségeket, de szíve parancsára közembert választott házastársnak.
Férje, Daniel Westling, korábban a személyi edzője volt, akivel nyolcévnyi kapcsolat után házasodott össze 2010-ben. Házasságukból két gyermek született.
A történelem során a Svéd Monarchia volt az első, ahol 1979-ben eltörölték azt a rendelkezést, hogy csak az elsőszülött fiúgyermek örökölheti a trónt. Viktória hercegnő az 1980. január 1-jével életbe lépett trónörökösödési rend alapján a svéd trón örököse.
A svédek jelentős része már régóta azt szeretné, ha Viktória édesapja, XVI. Károly Gusztáv átadná a koronát az 1977-ben született Viktóriának.
Cameo tiara: Napóleon ajándéka volt
Bár Viktória szíve választottja egy civil férfi, a menyegzőt az uralkodói ház szokásai szerint tartották meg. Már az előkészületek is a dinasztia tradíciói szerint zajlottak. A hagyományokhoz híven Viktória esküvőjére a menyasszony fejdíszéről a család határozott, és a döntésük a Cameo tiarára esett.
Az úgynevezett Cameo-szett egy tiarából, nyakláncból, fülbevalóból, brossból és két karkötőből áll. A készlet többféle anyagból készült, mint például arany, gyöngy, gyémánt és nagy kámeák. A kámea egy domborműves, véséssel készített, figurális ábrával díszített drágakő.
A Viktória által is viselt tiarát I. Napóleon császár ajándékozta feleségének, Joséphine de Beauharnais-nak az 1800-as évek elején. Róla talán kevésbé ismert tény, hogy Jozefina svéd királyné nagymamája volt. Az ékkövekkel díszített fejdísz több mint két évszázadon keresztül öröklődött a svéd királyi családban, mígnem Sibylla hercegnő egyetlen fiára, XVI. Gusztáv Károlyra hagyta az ékszereket, amit a mai napig visel felesége, Szilvia királynő.
Esküvőhöz illően a tiara központi képében a szerelem két istene, Vénusz és Ámor látható.
A svéd királyi ékszerekről legutóbb készült dokumentumfilmben a királyi család felfedte, hogy a diadém meglehetősen törékeny, Viktória koronahercegnő pedig azt mondta, hogy „hatalmas tisztelettel” viseltetik a Cameók és azok hosszú királyi történelme iránt. Az esküvője volt az első alkalom, amikor viselte a tiarát.
A svéd hercegnő esküvői fejdísze
Az antik ékszert a koronahercegnő két nagynénje, valamint édesanyja, Szilvia királyné szintén esküvői tiaraként viselte. De nem csupán a tiara volt az egyetlen családi ereklye Viktória esküvőjén. Édesanyjához hasonlóan ő is az 1850-es években készült, Szófia királynő örökségéből származó brüsszelicsipke-fátylat viselte esküvője napján. A fátyol belsejében, a tiara hátulján egy kis mirtuszág található, amelyet Margareta koronahercegnő 1905-ben, egy Svédországba hozott növényből vett.
Ez a Földközi-tenger környékéről származó örökzöld a görög-római mitológiában Aphrodité, illetve Vénusz szent fája, a szenvedélyes szerelem, a hűség és a termékenység jelképe volt. Így lett esküvőkön a menyasszonyi koszorúk, kitűzők dísze évszázadok óta, hiszen már az egyiptomi nők is virágzó mirtuszágakat tűztek a hajukba, ruhájukra. A növény a középkorban a béke jelképévé is vált.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés