Shakespeare életével kapcsolatban rengeteg a rejtély, és hasonló a helyzet a halálával is. Egyes szakértők arról is vitatkoznak, hogy egyáltalán élt-e, vagy hogy megírta-e a darabjait, hogy milyen vallású volt, azt is vitatják, hogyan és miért halt meg a világ legnagyobb drámaírója, amikor alig töltötte be az ötvenet.
Így élt és halt meg William Shakespeare
Általánosan elfogadott, hogy William Shakespeare 1616. április 23-án hunyt el. Azt is tudjuk, hogy hol történt: Stratford-upon-Avonben. A halálával kapcsolatosan talán a legismertebb apróság, hogy a végrendeletében a feleségére hagyta „második legjobb ágyát”. De valójában ez a híres végrendelet egyike azon kevés hasznos nyomoknak, amelyekkel rendelkezünk arról, hogyan halhatott meg.
Az egyik elmélet szerint Shakespeare, az angol irodalomtörténet legmélyebb és legnagyobb hatású zsenije lerészegedett a cimboráival, és így halt meg. Ez a legenda Stratford plébánosának, egy bizonyos John Wardnak naplóbejegyzéséből származik, aki feljegyezte, hogy „Shakespeare, Drayton és Ben Jonson vidáman találkoztak, és úgy tűnik, túl sokat ittak, mert Shakespeare ott halt bele a lázba”. Vagyis a korszak három legnagyobb költője egy tivornyás éjszakát töltött együtt, és egyikőjük bele is halt. A probléma az, hogy John Ward bejegyzése valójában több évtizeddel Shakespeare halála után íródott, és ma már széles körben elutasítják, sokan szimpla pletykának gondolják.
Hirtelen következett be Shakespeare halála?
Azok, akik a „hirtelen halál” elméletében hisznek, közvetett bizonyítékokra hivatkoznak, például egy kortárs költő, James Mabbe lírai méltatására, amely hirtelen halálra utal: „Csodálkoztunk, Shakespeare, hogy ilyen hamar elmentél / A világ színpadáról a sír fárasztó szobájába.”
A halála előtt néhány héttel pedig megírta a végrendeletének szövegét, amely a nyilatkozatával kezdődik, miszerint „tökéletes egészségben és emlékezetben van, dicsértessék Isten”. Azonban ez lehet, hogy csak egy hagyományos, általános módja volt egy jogi dokumentum kezdetének.
Mások szerint azonban készült a halálra, éppen ezt bizonyítja, hogy a végrendelet megírása és a halála között kevesebb mint egy hónap telt el, beteg volt, és tudta, hogy közeledik a vég. A dokumentum infravörös vizsgálata kimutatta, hogy azt néhány hónappal korábban, még az év januárjában fogalmazták meg. Azonban valamilyen okból kifolyólag a drámaíró márciusban, közvetlenül halála előtt látta jónak, hogy frissítse. Ez arra utal, hogy állapota hirtelen rosszra fordult, és a halála előtt rendelkezésére álló szűkös idő miatt átírta azt.
Mi lehetett Shakespeare betegsége?
Shakespeare korában rengeteg fertőző betegség volt, többek között kitört a bubópestis is, ami a londoni színházuk bezárására kényszerítette őket. A rossz higiéniai körülmények miatt a tífusz is állandó veszélyt jelentett, és még az is felmerült, hogy Shakespeare a szifilisz csúnya hatásainak esett áldozatul. A nemi úton terjedő betegség akkoriban futótűzként terjedt Londonban, és William Clowes sebész sajnálkozva jegyezte meg, hogy „végtelen sok” beteget kezeltek vele. Végső soron lehetetlen pontosan meghatározni a betegségét.
Egyesek még ennél is tovább mentek, és bűntényt feltételeztek. Andrew Stirling „Ki ölte meg Shakespeare-t?” című könyvében eljátszik a gondolattal, hogy Shakespeare-t protestáns ügynökök hallgattatták el, mert titokban katolikus volt.
A drámaíró zseni élete is kérdéses?
Egyes feltételezések odáig mennek, hogy Shakespeare nem is élt, hanem egy szintén Erzsébet-korabeli költő és drámaíró, Christopher Marlowe adta ki magát a Hamlet szerzőjének. E szerint az elmélet szerint Marlowe 1593. május 30-i halálát meghamisították, és valójában ő szerezte Shakespeare legtöbb művét.
A szakértők szerint Marlowe alkotásai hatással voltak Shakespeare-re, egyesek úgy vélik, hogy ugyanaz a személy írhatta őket. A hívek arra a véletlen egybeesésre is rámutatnak, hogy William Shakespeare nevét először a Venus és Adonis megjelenésekor ismerhették meg, alig egy-két héttel Marlowe halála után. Azonban Marlowe halálát a királynő személyes halottkémje által tartott vizsgálaton tizenhat esküdt fogadta el hitelesnek. Bár vannak hasonlóságok a műveik között, Marlowe stílusa, szókincse, képi világa és gyengeségei túlságosan különböznek Shakespeare-től ahhoz, hogy ugyanaz a személy legyen a szerzőjük.
Hol temették el Shakespeare-t?
Bárhogyan is halt meg Shakespeare, tudjuk, hogy sírja a Stratford-upon-Avon-i Szentháromság-templomban található. Az azonban szintén rejtély, hogy mi történt a maradványaival.
2016 márciusában Kevin Colls, a Staffordshire-i Egyetem Régészeti Központjának kutatója bejelentette: radartechnológia segítségével bizonyítékot talált arra, hogy Shakespeare koponyája valószínűleg hiányzik a sírjából.
Az egyik régóta keringő történet szerint Shakespeare feje valójában egy lezárt kriptában volt egy másik templomban, Worcestershire-ben. Colls és csapata azonban megcáfolta ezt, és megállapította, hogy a maradványok egy 70-es éveiben elhunyt nőtől származnak.
Egy másik elmélet szerint Frank Chambers, a helyi orvos rabolta ki Shakespeare sírját 1794-ben. Colls kutatásai szerint egy Horace Walpole nevű író állítólag 300 font jutalmat ajánlott fel annak, aki elhozza neki Shakespeare koponyáját.
A legtöbb regénynek, történetnek férfi főhőse van, éppen ezért készítettünk egy kvízt, amely a meghatározó női karakterekre koncentrál, te hányat ismersz fel?
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
