Rushdie könyv

Salman Rushdie élete jelentős részét fenyegetésben élte. Miután 1988-ban megjelent A sátáni versek című regénye, amelynek egyik karakterét Mohamed próféta után mintázta, és az iszlám szent könyve, a Korán is megjelenik benne, elszabadult számára a pokol. Először a brit muszlim közösségek vezetői nyilvánították istenkáromlónak a művét, majd Ruholláh Muszavi Homeini iráni vallási vezető nyilvánosan elítélte a könyvet, és fatvát hirdetett, amelyben halálra ítélte az írót. A regény japán fordítóját megölték, olasz fordítóját megverték, a norvég kiadó vezetőjére háza előtt rálőttek. Rushdie az elkövetkező 10 évet rendőrségi védelem alatt, bujkálva töltötte egészen addig, amíg az Egyesült Államok és Irán közötti diplomáciai tárgyalások hatására a közel-keleti állam visszahívta bérgyilkosait. Ettől kezdve Rushdie élete visszatérhetett a normális kerékvágásba. Legalábbis úgy tűnt, egészen 2022. augusztus 12-ig.

„Mintha a régmúltból lépett volna elő valami, hogy visszarángasson az időben”

Miután az író újra biztonságban érezhette magát, és New Yorkba költözött, semmi oka nem volt arra, hogy visszautasítsa a felkérést egy irodalmi fesztiválon való részvételre. A New York államban található Chautauquában kellett beszédet mondania a száműzetésbe kényszerült írókról. Épp a színpadon állt, amikor egy fekete ruhás férfi megtámadta, és 15 sebet ejtett testén.

„Úgy éreztem, mintha a régmúltból lépett volna elő valami, hogy visszarángasson az időben, és megöljön… Az első gondolatom, amikor megláttam a gyilkos alakot felém rohanni, ez volt: »Szóval itt vagy, megérkeztél«”

– mondta az író a CBS Newsnak adott interjújában. Merénylője egy 24 éves férfi volt, aki később azt mondta, csak néhány oldalt olvasott A sátáni versekből, és megnézett néhány YouTube-videót az íróról, aki nem volt neki szimpatikus, mert szerinte Rushdie az iszlámot támadta. „Ha az egyik könyvem karakterének ilyen sekélyes lenne a motivációja az elkövetni kívánt gyilkosságra, a kiadóm visszadobná azzal, hogy nem elég kidolgozott az indítéka, nem elég hihető” – mondta az író.

„Ha valakit meg akarok sérteni, gyorsabban is meg tudom tenni”

Persze korábban sem kellett sok a vallási fanatikusoknak ahhoz, hogy megpróbálják Rushdie-t megölni. Elmondása szerint az alatt a 10 év alatt, amikor több milliós vérdíjjal a fején, állandó rendőri védelem alatt élte mindennapjait, legalább hat alkalommal próbálták megölni. A sátáni versek megírásakor sem gondolta volna, hogy műve ekkora felzúdulást fog kiváltani, ahogy azt sem, hogy olyanok fogják megtámadni, akik el sem olvasták a könyvét.

„Sokszor mondták nekem, hogy szándékosan sértettem meg az embereket. Azt gondolom, ha valakit meg akarok sérteni, gyorsabban is meg tudom tenni. Nem kell öt évet áldoznom rá az életemből, 600 oldalt teleírva.”

A 2022 augusztusában 75 éves Rushdie élete nem sokon múlt. Támadója tizenöt sebet ejtett rajta, a többi között a nyakán, az arcán, a kezén, a mellkasán és a hasán. Az író rengeteg vért vesztett. „Azok közül a sebészek közül, akik megmentették az életemet, az egyik azt mondta nekem: »egyszerre voltál nagyon szerencsétlen és szerencsés is«. »Mi volt ebben szerencsés?« – kérdeztem. Így válaszolt: »Az, hogy a támadódnak fogalma sem volt arról, hogyan kell egy embert késsel megölni«.” Ennek ellenére Rushdie életéért 8 órán keresztül küzdöttek a műtőben az orvosok, és 18 napot töltött kórházban. Miután kitolták a műtőből, kérdéses volt, hogy a szemét ért szúrás elérte és megsértette-e az agyát. Mivel lélegeztetőgépen volt, nem tudott beszélni, feleségével a lábujjai mozgatásával kommunikált.

Az író nem hisz sem istenben, sem a természetfölöttiben. Ennek ellenére elismeri, hogy csodával határos módon élte túl a támadást.

„Ez egy nagy ellentmondás. Hogyan magyarázza meg valaki, aki nem hisz a természetfölöttiben, hogy valami olyan történt vele, ami csodának tűnik?”

„Egyáltalán nem érzem úgy, hogy lenyúlt egy kéz a magasból, és megvédelmezett. Ugyanakkor azt gondolom, hogy valami olyan esett meg, aminek nem kellett volna megtörténnie. És nincs rá magyarázatom.”

„Nincs semmilyen más fegyverem”

A Kés Rushdie 22. könyve, amit az író eleinte egyáltalán nem akart megírni, mert nem akarta, hogy ismét egy ilyen szörnyű esemény határozza meg. „A sátáni versek megjelenése után az egyetlen dolog, amit mindenki tudott rólam, a halálos fenyegetések voltak” – mondta.

„De hamar kiderült számomra, hogy semmi másról nem írhatok. A nyelv képes rá, hogy felnyissa a világot. Nekem nincs semmilyen más fegyverem, ám ezt az eszközt elég régóta használom. Szóval azt gondolom, hogy ez volt a módszerem arra, hogy feldolgozzam a történteket” – nyilatkozta a könyv megírásáról a szerző. Rushdie egy közel 25 évvel ezelőtti interjúban így fogalmazott: „Véget akarok vetni ennek a történetnek. Ez az egyetlen történet, amelynek véget kell vetnem.” Amikor a folyamatos fenyegetettség és a rendőri őrizet elmúlt, úgy tűnhetett, ez sikerült is.

„Aztán kiderült, hogy mégsem. Remélem, hogy ez volt az utolsó csavar a történetben.”

Olvasd el, mi is pontosan az a fatva, kattints ide!