rovar ízeltlábú bogár

A rovarok a legkorábbi élőlények, amelyek valaha is léteztek. Ráadásul sokkal többen vannak, mint az emberek: egy négyzetkilométernyi erdőben több rovar él, mint amennyi ember összesen megtalálható a Földön. Ennek ellenére a bogarak világa igen elhanyagolt szegmense a bioszférának. Pedig többségükre igencsak nagy szükségünk van, hiszen egyebek között genetikai információforrást, gyógyszer- és élelmiszer-alapanyagot is biztosíthatnak számunkra.
Gondoljunk csak bele, mi lenne velünk például méhek nélkül, amelyek beporozzák a virágokat! Nemcsak a növényeknek nem tudnának szaporodni, de nekünk sem lenne élelmünk. 

A dalok feloldják az ellenszenvet

A rovarokkal való viszonyunk már gyermekkorunkban megpecsételődik, elég csak azokra a gyerekdalokra gondolni, melyekkel antropomorfizáljuk az ízeltlábúakat. Számos ilyen dalunk van például a bolháról, a hangyáról, a katicabogárról, a szúnyogról, amely a dal szerint nagyobb volt a lónál, de ne feledkezzünk meg a tücsökről vagy a lepkéről sem. Ezek a dalok némiképp szelídítenek azon az ellenszenven, amit a rovarok iránt érzünk. Pedig, ha egy kicsit figyelmesebben szemléljük ezt a különös világot, számos érdekességet fedezhetünk fel benne, és talán nem is lesznek olyan idegesítőek a rovarok.

Az alábbiakon túl talán az a tény is segíthet megkedvelni őket, ha tudjuk, hogy ennek a hatalmas számú rovarnak csupán egy százaléka veszélyes az emberre, 99 százaléka teljesen ártalmatlan. 

Rovarokból van a legtöbb

A Földön élő összes élőlény több mint 90 százaléka rovar. Ez azt jelenti, hogy az eddig megismert másfél millió fajból több mint 900 ezer csak rovarfaj, és el sem tudjuk képzelni, mennyi olyan van, melyet még fel sem fedeztek a természettudósok.

A rovarok sokaságát nagyon jól érzékelteti az az összehasonlítás, miszerint, ha megmérnénk a világ összes hangyájának a súlyát, az az összes ember, emlős és madár összsúlyánál is jóval többet nyomna.

A rovarok között is vannak társas és vannak magányos élőlények. A társas rovarok nagy csoportokban élnek, együtt dolgoznak a túlélésért, az otthonuk, az életterük felépítéséért. De vannak olyanok is, amelyek önállóak, magányosak, ők általában nagyon rövid ideig élnek, és ez alatt az idő alatt is csak ritkán lépnek kapcsolatba egymással. Szinte csak a párkapcsolatban, vagy a párjukért való versengés során van kontaktusuk egy másik rovarral. 

A csótány akár fej nélkül is elél

A csótányok nem sokat változtak ahhoz képest, mint amikor 280 millió évvel ezelőtt megjelentek a Földön. Ez az egyik legelterjedtebb kártevő 80 millió évvel előzte meg a dinoszauruszokat. A csótány az emberek körében igen nagy közutálatnak örvend, és valójában nem is törekszünk arra, hogy szimpatikusabb oldaláról megismerjük. Már ha van neki ilyen egyáltalán…

Több mint 4500 csótányfajt ismerünk, melyek között van olyan, amelyik egyedül akár 300 ezer csótánycsemetét is képes reprodukálni élete során. Ezek a rovarok igazi túlélők: egy csótány akár három hétig tud fej nélkül élni.

És ki hitte volna, hogy az állatvilág legnépesebb osztályában mindössze egyetlen rovar van, amely képes arra, hogy elfordítsa a fejét. Ez a rovar pedig nem más, mint az imádkozó sáska. A sáskákról köztudott, hogy igen telhetetlenek.

Ezzel szemben az embernek legalább hat hónapra van szüksége ahhoz, hogy a saját súlyának megfelelő élelmiszert magához vegye.

Szőrös szem és válogatós ízlés

A méhekkel viszonylag jó barátságban van az ember, ennek ellenére nem sokan tudják, hogy dolgos, zümmögő barátainknak a szemét szőr borítja, és, hogy egy-egy méh napi száz kilométert is képes lerepülni.

A molyokkal már nem ápolunk ilyen jó kapcsolatot, sőt igyekszünk a lakásban kiirtani őket. Mindig örülünk, amikor elkapunk egy molylepkét, ám nem árt tudni, hogy az örömünk csak látszólagos, mert a kifejlett moly már nem eszik, csak szaporodik, ellenben a pete, amely gyakorlatilag láthatatlan és egy milliméternél is kisebb, megemészti a bunda és a tollak keratinját.

A szárnyas rovarok közül szintén nem rajongunk a legyekért, melyek szakadatlanul mosakodnak. Nem véletlenül, hiszen a légynek egyetlen lábán ötmilliónál is több baktérium található. Egy légy az élete során kétezer petét rak, és mindössze 14 napig képes életben maradni. Ezzel szemben a hangyakirálynő harminc évig is élhet.

A velünk élő rovarok közül sűrűn találkozunk a szúnyogokkal is, melyekből több mint háromezer fajt fedeztek már fel. Azon túl, hogy a nőstény szúnyogok csípnek, egyáltalán nem előnyös tulajdonságuk az sem, hogy ezek a rovarok számos fertőzés hordozói lehetnek. Jó tudni azt is, hogy a szúnyogokat jobban vonzzák a szőkék és a gyerekek, mint a barnák és a felnőttek.