A pisai ferde torony igen népszerű témája a tréfás turistafotóknak. Nem mindig volt ez így. A '90-es évek elején a torony már olyan kritikus dőlésszöget ért el, hogy veszélybe került a stabilitása, és félő volt, hogy felborul. A katasztrófát nyolc éven át tartó munkával sikerült megelőzni, azóta a torony a világ egyik legjobban megfigyelt műemléke, hiszen műholdas és földi műszerek is felügyelik még a legcsekélyebb helyzetváltozását is. De vajon a pisai ferde torony miért nem áll egyenesen, mint a legtöbb épület?
Két fő oka van annak, hogy megdőlt a torony
A pisai ferde torony évszázadok óta a puha talajba süllyedt alapja miatt féloldalra dől. Ez az egyedülálló dőlésszög, amely dacol a gravitációval, különösen vonzóvá és izgalmassá teszi az egyébként is érdekes történelemmel rendelkező épületet, mely évente turisták millióit vonzza.
A torony első alapkövét 1173. augusztus 9-én tették le, egy Berta nevű özvegyasszony jóvoltából, aki pénzt adományozott a székesegyház harangtornyának felépítésére. A majdnem kétszáz éven át épített épület stabilitásával kapcsolatos bajok igen korán elkezdődtek, emiatt többször meg kellett szakítani az építkezést.
A pisai ferde torony azért nem áll egyenesen, mint a legtöbb épület, mert évszázadokon át a puha talajba süllyedt alapja miatt féloldalra dől.
A déli vagy sokkal inkább délkeleti irányba dőlés oka nem csupán a talaj minőségének, hanem a mérnöki tervezésnek is az oka. Az építészek ugyanis nem számoltak kellőképpen a gyenge altalaj veszélyeivel, így Olaszország egyik leghíresebb épülete a mérnöki hibák miatt lett olyan, amilyen.
A pisai ferde torony stabilitásának jót tettek a háborúk
Az építkezés először a harmadik nyitott oszlopsor magasságában szakadt meg süllyedés miatt, és csak 1275-ben folytatódott, amikor további három szinttel bővült úgy, hogy ezek az új emeletek valamelyest ellensúlyozták az 1170-es években megkezdődött dőlést. Ezek a törekvések részben sikerrel jártak, ugyanakkor az 1284-es, Genovától elszenvedett meloriai vereség miatt a munkálatok másodszor is félbeszakadtak.
Ugyanis Pisa az 1170-es évek után állandó háborúban állt a környező államokkal, emiatt a pisai ferde torony építését többször megszakították, és egészen az 1270-es évekig nem is folytatták. Ez a háborús helyzet valójában kedvezett a toronyépítésnek, hiszen a közben eltelt évek alatt az altalaj valamelyest megszilárdult, így aztán 1272-ben viszonylag kis kockázattal kezdhettek hozzá a torony magasításának, miután a pisai ferde torony újabb négy emelettel gyarapodhatott oly módon, hogy ezek a szintek valamelyest ellensúlyozták az 1170-es években megkezdődött dőlést.
Egy újabb leállást követően az építkezés harmadik, befejező szakasza 1372-ben ért véget. Ekkorra készült el a hetedik szint, ami szintén kissé eltérő szögben került az épület tetejére.
Nemzetközi összefogás mentette meg az épületet
A 20. század végén a dőlés súlyosbodásával az északi oldalon a talaj megbontásával, valamint több száz méter mélyre leeresztett kábelek és horgonyok segítségével kellőképpen stabilizálták az épületet, és szinte észrevehetetlenül csökkentették a dőlést. Így a dőlésszög körülbelül 460 milliméterrel csökkent, ami megfelel a 19. század elején tapasztalt dőlésszögnek.
A nemzetközi összefogás révén létrejött helyreállító munkálatok lehetővé tették, hogy a toronynak továbbra is legyen jövője. A pisai ferde torony 850. születésnapjának megünneplésére a város 2024. augusztus 9-ig tartó programsorozatot rendez.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
